A pénztárgépeket is át kell állítani az 1 és 2 forintosok kivonása miatt

 Március 1-jétől kivonja a Magyar Nemzeti Bank a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket; a szükséges kerekítés szabályairól a 2008. évi III. törvény rendelkezik. A törvény a kerekítési kötelezettséget a készpénz - bankjegy vagy érme - átadása esetén írja elő, de változatlan módon használható tovább az a pénztárgép, amelynél a felhasználók nem tudják a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített számla) feltüntetni a ténylegesen fizetendő összeget, csupán a bizonylat tételeinek számszaki végösszegét.


 Azaz, a törvény nem írja elő kötelező jelleggel a kerekített - ténylegesen fizetendő - összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton (nyugtán, egyszerűsített adattartalmú számlán) való feltüntetését, mivel a kerekítési különbözet nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak. A jogszabály bankkártyával történő fizetés esetén sem zárja ki a kerekítés lehetőségét, erről azonban a vásárlókat előre tájékoztatni kell.

 A március 1-jétől érvényes új szabályok szerint a forintban, készpénzzel - bankjegy vagy érme átadásával - történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni.

a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;
a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;
az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;
a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0;

forintra végződő összegre kell kerekíteni.

 A kerekítési különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el, melyről a vállalkozásoknak a készpénzkezelési szabályzatukban kell rendelkezniük. A kerekítési különbözet az általános forgalmi adónak nem képezi alapját.

Változatlan pénztárgép használat

Az a pénztárgép változatlan módon tovább használható, amelynél a felhasználók nem tudják (nem akarják) a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített számla) feltüntetni a ténylegesen fizetendő összeget, csupán a bizonylat tételeinek számszaki végösszegét. Ebben az esetben a kerekítést a készpénz átvételekor a pénztáros végzi el.

A készpénzkezelési szabályzatukban azonban rendelkezniük kell a kerekítésből eredő pénztár többlet vagy hiány kezeléséről, szabályozni kell az ellenőrzés gyakoriságát és módját.

A pénztárgép működtető programjának módosítása

Amennyiben a pénztárgép használók szerepeltetni kívánják a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített adattartalmú számla) a ténylegesen fizetendő összeget, úgy az, program módosítással valósítható meg, amelyre kizárólag a pénztárgép forgalmazók a jogosultak.

Engedélyeztetés

A pénztárgép működtető program módosítására a készülék forgalmazója jogosult, és azt engedélyeztetni kell az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottságnál (OPTTB). A módosítás kizárólag érvényes forgalmazási engedélyű pénztárgépeket érinthet. a pénztárgépet használó jogosult dönteni arról, hogy igényli-e a kerekítést kezelni tudó szoftver telepítését a pénztárgépére.  Az adóhatóság a programmódosításban érintett pénztárgépek szabályszerű működését folyamatosan ellenőrzi.

Taxaméterek

Taxaméterek esetében a kerekítést programmódosítással, vagy tarifa beállítással az alábbiak szerint lehet megvalósítani:

az egységugrás értéke 5 forint vagy ennek egész számú többszöröse legyen,
az egyes tarifák értékeit 0 vagy 5 forintra végződően kell kerekíteni.

A fentiekkel összefüggésben részletesebb szakmai tájékoztatást találnak az APEH honlapján az érintett adózók és a téma iránt érdeklődők.