A nyugdíjas munkavállalókat is érinti a TB rendszer változása

Az új társadalombiztosítási törvény július 1-i hatályba lépése jelentős változásokat hoz. A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat.
2020.06.23. 07:44 |
A nyugdíjas munkavállalókat is érinti a TB rendszer változása

Július 1-től a saját jogú nyugdíjasok bármilyen jogviszonyban vállalnak munkát - munkaviszony, megbízási jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony -, nem lesznek biztosítottak, azaz a jövedelmükből csak a személyi jövedelemadót kell megfizetniük, és a foglalkoztatóknak sem merül fel szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségük.

Miután jövedelmük nem lesz társadalombiztosítási járuléknak alapja, így a nők negyven éves jogosultságával nyugdíjban részesülők keresetkorlátja is megszűnik.

A nyugdíjas egyéni és társas vállalkozóknak megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségük, melyet személyes közreműködésükre vagy ügyvezetői tisztségükre tekintettel június 30-ig fizetniük kell.

Az új szabályozás alapján a biztosítási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében  egységes, 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot vezetnek be.

Mindez azt eredményezi, hogy például a választott tisztségviselők, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek is jogosulttá válhatnak e jogviszonyuk alapján a nyugdíj és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai mellett álláskeresési ellátásra is.

Az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét szintén pozitívan érinti az új rendszer, megszűnik az emelt járulék alap utáni járulék fizetési kötelezettségük, július 1-jétől a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kötelesek megfizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot.

Az egységes társadalombiztosítási járulék bevezetése a családi a járulékkedvezményt érvényesítők esetében azt eredményezheti, hogy akár a teljes bruttó jövedelmüket nettó bérként hazavihetik.

Magyarország

  1. Mikor lesz az őszi szünet?

    Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.

    2026.09.01.
  2. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  3. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  4. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.