-
Fúvószene és indulómuzsika
A fúvószene és az indulómuzsika idén is elvarázsolta a Székesfehérvári Királyi Napok közönségét. A Városház téren négy katonazenekar igazi showműsort adott. Pergő ritmusú repertoárjukból nem hiányozhatott a Honvéd banda, a Híd a Kwai-folyón, de a klasszikus katonai indulók sem.
2026.08.19. -
Kenyéráldás a szentmisén
Augusztus 20-án, Szent István király napján, 10.30 órakor ünnepi szentmisét mutat be Spányi Antal püspök a város papságával a Szent István király Székesegyházban. A szentmise végén áldja meg az új kenyeret, mint a családi jólét és a jövő jelképét, melyhez a kenyeret a város képviselői ajánlják fel.
2026.08.19. -
Gavran: A baba
Új darabbal jelentkezett a Prospero Színkör. A V54 kultúrtérben mutatták be Miro Gavran: A baba című tragikomédiáját.
2026.08.19. -
Örvendezz királyi Város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az „ Örvendezz királyi Város!” vándorkiállítás, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban.
2026.08.19.
Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzetiben a Vörösmarty Színház társulata
Az előadás egyik különlegessége, hogy a színház művészeti vezetői a színeket egymás között felosztva a teljes társulat részvételével közösen vitték színre a magyar irodalom dráma műfajának egyik legkiemelkedőbb művét.
Úgy gondoljuk, a magyar színházi életben páratlan esemény a darab bemutatója, különleges kulturális kaland, mely alkalmat ad magunkba nézni, összegezni a múltunkat, újragondolni a jövőnket.” - mondta Szikora János rendező, a teátrum igazgatója.
Az előadás egyik különlegessége, hogy a színház művészeti vezetői, Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba művészeti vezetők és Szikora János igazgató a színeket egymás között felosztva a teljes társulat részvételével közösen vitték színre a magyar irodalom dráma műfajának egyik legkiemelkedőbb művét.
Ádám a teremtés kezdetétől más és más alakban jelenik meg, de alapjában véve ugyanúgy elbukik mindig, gyarló marad minden színben, mint a szintén gyarló Éva. A négy rendezőt az a felvetés is izgatja, vajon Madách Imre milyennek írná meg a többi színt és a többi színben Ádámot, Évát és Lucifert? Milyennek látná az újkori történelmet, hogyan fogalmazná meg, merre vezetné az embert saját tragédiájában?
A történet azonban a bemutatóval nem ért véget, hiszen neves magyar kortárs írók, így többek között Márton László, Tasnádi István és Závada Pál „folytatják” a művet újabb színek megírásával. A magyar irodalom dráma műfajának egyik legkultikusabb műve négy részre bontható, egy spirituális rész mellett az ókor, a középkor és az újkor jelenik meg.