A mohácsi csata és kora – a legújabb kutatási eredményekről kezdődött konferencia

A mohácsi csata és kora legújabb kutatási eredményeit mutatja be az a kétnapos tudományos konferencia, amely hétfőn kezdődött a Városházán, a Székesfehérvári Királyi Napok keretében. A szimpóziumon közel harminc olyan tekintélyes szakember tart előadást, aki a mohácsi kérdéskör egy-egy részterületét a legalaposabban ismeri.
2025.08.18. 13:32 |
A mohácsi csata és kora – a legújabb kutatási eredményekről kezdődött konferencia

A témák között szerepel a mohácsi csata idejének politikája, pénzügye, hadügye, a csata története, emlékezete, régészeti és antropológiai eredményei, valamint a királyi udvar és Székesfehérvár kapcsolata.

A konferencia mindkét HÉTFŐN és KEDDEN is követhető élőben, online is, előzetes regisztráció nem szükséges.

„Nem ünnepelni jöttünk, hanem a kegyelet adóját leróni…” – szól a konferencia jelmondata, amely Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztertől származik. A politikus az Országos Mohács Emlékbizottság elnökeként mondott beszédet 1926. augusztus 29-én, a mohácsi csata 400. évfordulója alkalmából Mohácson rendezett megemlékezésen. A mondat ebben a bizonyos szónoklatban hangzott el és közel száz év távlatából, ma is a valóságot tükrözi. A konferencia Székesfehérvár Önkormányzata, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft., valamint a Kodolányi János Egyetem együttműködésében valósult meg.

A tanácskozást megelőzően dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi Egyetem tudományos rektorhelyettese, a konferencia főszervezője a Nemzeti Emlékhelyen virágot helyezett el államalapító Szent István király szarkofágjánál.

A konferencia a Városháza Dísztermében kezdődött el, ahol házigazdaként dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a megjelenteket. Mint fogalmazott, a város régi célja, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok keretében a szívnek, a léleknek és szellemnek is adjanak táplálékot, és tudományos konferenciát is szervezzenek a másfél hetes programsorozat keretében. A történelmi visszatekintésben és a legújabb kutatási eredmények bemutatásában Székesfehérvárnak, mint a nemzet történelmi fővárosának komoly feladata és felelőssége van! – mondta a városvezető.

Mohács, 1526 – nemzeti tragédiánk! 150 esztendővel később sikerült a török iga alól felszabadulni. A történtek súlyához képest a magyarság megmaradt, annak ellenére, hogy a világ akkori legerősebb hatalmával kellett szembenéznie az országnak, és Mohácson a magyar sereg alulmaradt – emelte ki Maruzs Roland ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

A köszöntők sorát dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi Egyetem tudományos rektorhelyettese, a konferencia főszervezője zárta, aki hangsúlyozta, a nagy történelmi évfordulók fontos időszakok a tudomány számára. Sokfajta figyelem irányul az adott eseményre és sokkal több lehetősége adódik a kutatóknak. Mohács félezer éves évfordulója különösen szerencsés időszakban érkezik el, ugyanis a rendszerváltoztatás után felnőtt egy olyan tehetséges történészgeneráció, amely új személettel nyúlt az oszmán háború és az oszmánok kiűzése közötti időszakhoz. Az ennél is fiatalabb tudományos szakemberek komoly szakmai hozzáértéssel és elhivatottsággal gondozzák Mohács kérdéskörét. A kutatások módszertana is sokat lépett előre, hiszen ma már multidiszciplináris vizsgálatok folynak: régészek, antropológusok, fegyvertörténészek, igazságügyi orvosszakértők, művészettörténészek, egyháztörténészek, földrajztudósok és sok más tudományág képviselői dolgoznak Mohács témában. A rendkívül értékes, új információk folyamatosan gazdagítják az ismereteinket - hangsúlyozta.

A Székesfehérvár tudományos életében is fontos mérföldkőnek nevezhető, kétnapos konferencián 29 előadás hangzik el a szakma legkiválóbb képviselőinek tolmácsolásában, akik az ország minden részéről, tudományos intézetekből, múzeumokból, közgyűjteményekből érkeznek. A szimpózium célja, hogy az új kutatási eredményeket minél szélesebb körben ismertesse, hét szekcióra bontva.

AZ ELSŐ NAP TEMATIKÁJA ÉS ÉRINTETT TÉMÁI - 2025. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ, VÁROSHÁZA: 

Politika, pénzügy, hadügy a mohácsi csata idején

az 1521 és 1526 közötti időszak, azaz Nándorfehérvár elestétől Mohácsig

a hadjáratok térképe

a katonai kiadások háttere

a csata hírének terjedése 

A királyi udvar és Székesfehérvár kapcsolata

1526-os hadiállapot

Székesfehérvár középkori régészeti topográfiája

a koronázóváros építészete

az 1527-es, utolsó székesfehérvári királykoronázás 

Csatatörténet

geomorfológiai kutatások

az oszmán tüzérség elhelyezkedése

a táborokért vívott versenyfutás

Tomori Pál hadvezér, érsek, a magyar sereg  egyik fővezérének taktikája

a csata harcászati elemzése 

A mohácsi csata régészeti és antropológiai eredményei

a Janus Pannonius egyetem csatakutatási eredményei

a tömegsírok feltárása

a legújabb, 2024-es ásatási eredmények

A MÁSODIK NAP TEMATIKÁJA ÉS ÉRINTETT TÉMÁI 2025. AUGUSZTUS 19. KEDD, HIEMER-HÁZ 

A mohácsi csata fegyverei

az oszmán tüzérség, nehézpáncélosok

a közelharcok fegyverei

a kézi lőfegyverek és lövedékek 

Az egyház és Mohács

béketárgyalások, egyházi bandériumok

Tomori Pál hadvezér, érsek emlékezete

a pápaság oszmánellenes küzdelmei 

A mohácsi csata emlékezete

a történelmi megemlékezések hagyományai 1926-tól

a budapesti nunciusok szerepe

nemzetközi emlékezet

a mohácsi Nemzeti Emlékhely

A konferencia mindkét napja nyilvános, előzetes regisztrációra nincs szükség és mindkét helyszínen személyesen látogatható. Aki nem tud részt venni, online is követheti a programot az alábbi elérhetőségeken: