A fehérvári diákszínjátszók előadásában, mai nyelven szólal meg Shakespeare klasszikusa a Pelikán Fészekben, ahol október 12-én mutatják be A mi Rómeónk és Júliánk című produkciót. Az első felvonást a Teleki Blanka Gimnázium - TeDi színjátszócsoportja, a második felvonást a Ciszterci Szent István Gimnázium - Fejér Holló Diákszínpad viszi színre.
A pénteki premiert követően bérletes előadásban látható majd a darab, amelyben mind a szereplők, mind a nézők megélhetik/újra élhetik a felnőtté válás drámai útját.
Idén először szerepel diákszínházi produkció a Vörösmarty Színház évadának állandó kínálatában. A város diákszínjátszói A mi Rómeónk és Júliánk című darabot szombaton mutatják be. Az előadást a 2024-es Atlantisz Program nyertes csapatai, a Ciszterci Szent István Gimnázium és a Teleki Blanka Gimnázium diákjai állítják színpadra, Ferenczy Noémi és Somos Ákos, drámapedagógusok rendezésében.
A mi Rómeónk és Júliánk - nézzen bele képeken premier előtt a darabba!
A mi Rómeónk és Júliánk premierje október 12-én, szombaton 19 órakor lesz a Pelikán Fészekben. Ezt követően októberben öt, novemberben három alkalommal lesz látható.
A csütörtöki sajtónyilvános próbára érkezőket nyüzsgő veronai kép fogadja, ahol a színpadon és a nézőtéren is állandó szócsatát vívnak a Montague-k és a Capuletek, akik, bár már maguk sem tudják miért, de régi ellenségek. A családokat kék és narancssárga szín jelzi, a báli ruhát fehér ing, a színes párnák hol fekhelyül, hol használati tárgyként, hol pedig éles fegyverként jelennek meg az első felvonásban, amelyet a Teleki Blanka Gimnázium - TeDi színjátszó csoportja vitt színre Somos Ákos útmutatása alapján. Kérdésünkre a rendező elmondta, gyakorlatilag egy éve foglalkoznak a művel, hiszen az Atlantisz programban a bál és az erkélyjelenetet állították színpadra, majd a V54-ben egy 50 perces változatban mutatták be a teljes művet. „Talán ez a mostani volt a legnagyobb kihívás, bár igaz, hogy ez csak a fele a teljes darabnak, de 15 szereplőt mozgatva, a kamara térben kellett kitalálni az egésznek a formáját. A diákok csodálatos fegyelemmel és alázattal csinálták végig a nyáriszünet vége óta zajló próbákat" - tette hozzá a rendező.
Az előadás második részében a Ciszterci Szent István Gimnázium - Fejér Holló Diákszínpad viszi végig a cselekményt a drámai végkifejletig. A mozgás, a zenei betétek, valamint az élőzenét is játszó, a Lőrinc barátot és a mű szerzőjét is megjelenítő szereplő folyamatos jelenléte a színpadon fokozza a mély átéléssel megjelenített érzelmeket, amelyek jól tükrözik, milyen a szülői sorsot utánozni, vagy hirtelen rossz döntéseket hozni, és utána az ok-okozat törvényének a csapdájába beleesve már sorozatosan így tenni, és tragédiába sodorni magunkat.
„Nagyon nagy lelki utat tettünk meg a kezdetektől egészen eddig.” – mesélte a rendező, Ferenczy Noémi. „Én magam is rengeteget rágódtam rajta, és a gyerekekkel is hosszan beszélgettünk erről, nekik mit jelent ez a történet. Ezekből tevődött össze az, ami megjelenik a színpadon: hogyan válunk gyermekből felnőtté.” A rendező hozzátette, a Shakespeare-i dramaturgia szerint a humor és a tragikum végig jelen van a darabban, amelyet néha kicsit groteszkbe hajló jelenetekkel, zenével erősítettem. Különleges mélységet ad a női főszereplő érzéseinek, hogy eleinte ketten jelenítik meg őt a színpadon. „Szerintem Júlia, mint valamennyiünk személyisége töredezett, különösen ezen a nagyon érzékeny határon, ami a gyerekkor és a felnőttkor között van. Vannak olyan sorsfordító helyzetek az életben, amikor gyermekkori énünk egyszerűen leválik, és aztán lehet, hogy valamikor még előhalásszuk. Júliának erre már nincsen alkalma, hogy meggyógyítsa ezt a gyermeket, aki benne lakik.”
.jpg)