-
Wilhelm Ottó verseskötetét mutatják be
Wilhelm Ottó „Résnyi éden” című verseskötetének bemutatójára várnak minden érdeklődőt a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házba február 19-én koraeste.
2026.02.18. -
Hamvazószerda
A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
2026.02.18. -
Fecsegő Dolhai Attilával
Folytatódott a Fecsegő a Nyitrai úti Közösségi Házban. A találkozón Dolhai Attila a Vörösmarty Színház igazgatója volt Silye Sándor vendége.
2026.02.17. -
Lélekablak - A szabadság ára
Kivételes visszatekintés részesei lehettek a Városháza Dísztermébe látogató irodalombarátok. Rékasi Károly előadásában az emigrációba kényszerített Márai Sándor gondolatait ismerhették meg.
2026.02.17.
A Magyar Koronázási Mise csendül fel kedden a Szent István Bazilikában
November 8-án kedden, este fél nyolckor a Szent István Bazilikában csendül fel a 200 éve született zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc egyik legkiemelkedőbb egyházi zenei alkotása, a Magyar Koronázási Mise. A mű Ferenc József és felesége, Erzsébet királyi párrá koronázása alkalmából íródott. A Magyar Koronázási Misét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, illetve a Primavera és az Alba Regia Vegyeskar előadásában hallhatja a közönség.
2011.11.07. 08:39 |
November 8-án kedden, este fél nyolckor a Szent István Bazilikában csendül fel a 200 éve született zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc egyik legkiemelkedőbb egyházi zenei alkotása, a Magyar Koronázási Mise. A mű Ferenc József és felesége, Erzsébet királyi párrá koronázása alkalmából íródott. A Magyar Koronázási Misét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, illetve a Primavera és az Alba Regia Vegyeskar előadásában hallhatja a közönség.Liszt 1867 tavaszán fejezte be az alkotást, egy tételt, a Graduálét csak később komponálta hozzá. A darabot 1867. június 8-án mutatták be a budavári Mátyás-templomban. Az ünnepi alkalmon eredetileg csak a bécsi udvari zenekar karmesterének műve csendülhetett volna fel, de több jeles képviselő közbenjárásának köszönhetően a magyar alkotást is előadta a bécsi kórus. Liszt Ferencet sem a bemutatóra, sem a királyi pár koronázására nem hívták meg. A zenetörténészek szerint a Koronázási Misét Liszt alkalmi kompozíciónak tekintette, arról írt, hogy hangversenyszerű előadás nem válna a mű hasznára. Ám az idő bebizonyította: még ma is különleges, ünnepi alkalomnak számít, ha felcsendül az alkotás.