A Magyar Koronázási Mise csendül fel kedden a Szent István Bazilikában

November 8-án kedden, este fél nyolckor a Szent István Bazilikában csendül fel a 200 éve született zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc egyik legkiemelkedőbb egyházi zenei alkotása, a Magyar Koronázási Mise. A mű Ferenc József és felesége, Erzsébet királyi párrá koronázása alkalmából íródott. A Magyar Koronázási Misét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, illetve a Primavera és az Alba Regia Vegyeskar  előadásában hallhatja a közönség.
2011.11.07. 08:39 |
November 8-án kedden, este fél nyolckor a Szent István Bazilikában csendül fel a 200 éve született zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc egyik legkiemelkedőbb egyházi zenei alkotása, a Magyar Koronázási Mise. A mű Ferenc József és felesége, Erzsébet királyi párrá koronázása alkalmából íródott. A Magyar Koronázási Misét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, illetve a Primavera és az Alba Regia Vegyeskar  előadásában hallhatja a közönség.
 
Liszt 1867 tavaszán fejezte be az alkotást, egy tételt, a Graduálét csak később komponálta hozzá. A darabot 1867. június 8-án mutatták be a budavári Mátyás-templomban. Az ünnepi alkalmon eredetileg csak a bécsi udvari zenekar karmesterének műve csendülhetett volna fel, de több jeles képviselő közbenjárásának köszönhetően a magyar alkotást is előadta a bécsi kórus. Liszt Ferencet sem a bemutatóra, sem a királyi pár koronázására nem hívták meg. A zenetörténészek szerint a Koronázási Misét Liszt alkalmi kompozíciónak tekintette, arról írt, hogy hangversenyszerű előadás nem válna a mű hasznára. Ám az idő bebizonyította: még ma is különleges, ünnepi alkalomnak számít, ha felcsendül az alkotás.

Kultúra

  1. XVI. Zenélő Kultúr Udvar

    Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.

    2026.08.22.
  2. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.