-
Hazatért a 3000 éves páncél
Egy nagyszabású chicagoi, majd egy kanadai kiállítás után, alig néhány hete tért haza Székesfehérvárra az a korábban a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, egyedülálló, késő bronzkori vért, amelyhez hasonlóból mindössze kettő van a világon. A különleges, korróziónak is ellenálló ötvözetből készített páncélt - amelyen még egy kardvágás nyoma is látható - várhatóan 2027-ben mutatja be a látogatóknak a Szent István Király Múzeum.
2026.10.08. -
Szent István országa kórustalálkozó
„Szent István országa – Boldogasszony országa” címmel szervez kórustalálkozót október 10-én a Primavera Kórus. Meghívásukra a királyi városba érkezik a komárnoi Concordia Vegyeskar és a veszprémi Opus Énekegyüttes. Szeretettel várják a város zeneszerető közönségét szombaton 16.30 órakor a Szent Imre-templomba, a kórusok ünnepi hangversenyére.
2026.10.08. -
Elindult az idei FEDOK
Elindult a II. Fehérvári Dokumentumfilm Fesztivál a Kodolányi János Egyetem épületében. Az első nap első filmje és az azt követő beszélgetés az érzékenyítésről szólt.
2026.10.08. -
Királyok városa, szavak palotája
Folytatta városunk történetét bemutató könyvsorozatát Magony Imre. Az Aranybulla Könyvtárban ismerhették meg az olvasók, a " Királyok városa, szavak palotája" című új kötetét.
2026.10.08.
A Magyar Koronázási Mise csendül fel kedden a Szent István Bazilikában
November 8-án kedden, este fél nyolckor a Szent István Bazilikában csendül fel a 200 éve született zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc egyik legkiemelkedőbb egyházi zenei alkotása, a Magyar Koronázási Mise. A mű Ferenc József és felesége, Erzsébet királyi párrá koronázása alkalmából íródott. A Magyar Koronázási Misét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, illetve a Primavera és az Alba Regia Vegyeskar előadásában hallhatja a közönség.
2011.11.07. 08:39 |
November 8-án kedden, este fél nyolckor a Szent István Bazilikában csendül fel a 200 éve született zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc egyik legkiemelkedőbb egyházi zenei alkotása, a Magyar Koronázási Mise. A mű Ferenc József és felesége, Erzsébet királyi párrá koronázása alkalmából íródott. A Magyar Koronázási Misét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, illetve a Primavera és az Alba Regia Vegyeskar előadásában hallhatja a közönség.Liszt 1867 tavaszán fejezte be az alkotást, egy tételt, a Graduálét csak később komponálta hozzá. A darabot 1867. június 8-án mutatták be a budavári Mátyás-templomban. Az ünnepi alkalmon eredetileg csak a bécsi udvari zenekar karmesterének műve csendülhetett volna fel, de több jeles képviselő közbenjárásának köszönhetően a magyar alkotást is előadta a bécsi kórus. Liszt Ferencet sem a bemutatóra, sem a királyi pár koronázására nem hívták meg. A zenetörténészek szerint a Koronázási Misét Liszt alkalmi kompozíciónak tekintette, arról írt, hogy hangversenyszerű előadás nem válna a mű hasznára. Ám az idő bebizonyította: még ma is különleges, ünnepi alkalomnak számít, ha felcsendül az alkotás.
