-
Néptáncünnep a színházban
Ismét különleges összeállítással készül az Alba Regia Táncegyüttes a tánc világnapjára. Vasárnap a Vörösmarty Színházban az együttes 75 évének legjobb koreográfiái szerepeltek egy műsorban, több generációval, 100 táncossal és élőzenével. A gála megálmodója Majoros Róbert, az Alba Regia Táncegyüttes művészeti vezetője volt.
2024.04.28. -
Floralia 2024
Elkezdődött szombaton délelőtt és egészen vasárnap estig tartott a Floralia tavaszköszöntő ünnep kétnapos programsorozata Gorsiumban, ahova mintegy ötezer látogatót vártak. Már a szombati nyitáskor nagyon sokan gyülekeztek, hogy szemtanúi legyenek Septimius Severus császár és légiója pannóniai fogadásának, az áldozatbemutatásnak és a gladiátorjátéknak.
2024.04.27. -
In memoriam Eötvös Péter
In memoriam Eötvös Péter-Francia impressziók címmel a közelmúltban elhunyt világhírű zeneszerzőre emlékeztek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén. A hangverseny karmestere a világhírű francia dirigens, Rémi Durupt volt.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25.
A Magyar Koronázási Mise csendül fel kedden a Szent István Bazilikában
November 8-án kedden, este fél nyolckor a Szent István Bazilikában csendül fel a 200 éve született zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc egyik legkiemelkedőbb egyházi zenei alkotása, a Magyar Koronázási Mise. A mű Ferenc József és felesége, Erzsébet királyi párrá koronázása alkalmából íródott. A Magyar Koronázási Misét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, illetve a Primavera és az Alba Regia Vegyeskar előadásában hallhatja a közönség.
2011.11.07. 08:39 |
November 8-án kedden, este fél nyolckor a Szent István Bazilikában csendül fel a 200 éve született zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc egyik legkiemelkedőbb egyházi zenei alkotása, a Magyar Koronázási Mise. A mű Ferenc József és felesége, Erzsébet királyi párrá koronázása alkalmából íródott. A Magyar Koronázási Misét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, illetve a Primavera és az Alba Regia Vegyeskar előadásában hallhatja a közönség.
Liszt 1867 tavaszán fejezte be az alkotást, egy tételt, a Graduálét csak később komponálta hozzá. A darabot 1867. június 8-án mutatták be a budavári Mátyás-templomban. Az ünnepi alkalmon eredetileg csak a bécsi udvari zenekar karmesterének műve csendülhetett volna fel, de több jeles képviselő közbenjárásának köszönhetően a magyar alkotást is előadta a bécsi kórus. Liszt Ferencet sem a bemutatóra, sem a királyi pár koronázására nem hívták meg. A zenetörténészek szerint a Koronázási Misét Liszt alkalmi kompozíciónak tekintette, arról írt, hogy hangversenyszerű előadás nem válna a mű hasznára. Ám az idő bebizonyította: még ma is különleges, ünnepi alkalomnak számít, ha felcsendül az alkotás.