-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Olyan mit a kolibri - a kacskafarkú szender az év rovara
A szemfüles természetjárók Székesfehérváron is találkozhatnak a kis rovarral, akár Sóstón sétálva, akár színes balkonnövények között pihenve a teraszon.
A 2021. év rovarát három olyan faj közül lehetett szavazással kiválasztani, amelyek „nem azok, mint aminek látszanak”, vagyis másféle állatra hasonlítanak. Ez a hasonlóság lehet utánzás eredménye, mint a darazsakra emlékeztető ékfoltos zengőlégynél, ugyanakkor lehet az evolúció műve is, amikor egymástól rendszertani szempontból nagyon távol álló fajok hasonló környezeti feltételekhez hasonló módon alkalmazkodtak, mint a kissé lepkeszerű keleti rablópille és a szavazás győztese, a kolibrihez hasonló kacsafarkú szender esetében ez az utóbbi jelenség figyelhető meg. A magyar kolibriként is ismert kis pillangóval a szavazók másodjára választottak egy lepkét az év rovarának, és először választottak olyan fajt a szavazáson, amely nem a pillangó-alakúak rokonsági körébe tartozik. 
A kacsafarkú szendert Magyarországon sokáig csak vándorlepkeként tartották számon, ám az utóbbi egy-két évtizedben már áttelelő példányait is megfigyelték, így a felmelegedés folytatódásával lassan faunánk állandó tagjává válik. A szenderfélék családjának jellegzetes bélyegei a kacsafarkú szenderen is jól felismerhetők: csápja vastag, a csúcsa felé enyhén szélesedő, majd hirtelen elkeskenyedik; szeme nagy; teste erőteljes, áramvonalas; elülső szárnya keskeny, nyújtott, a szárnycsúcs hegyes, a szöglet enyhén kihúzott; hátulsó szárnya jóval kisebb az elülsőnél. Hímje és nősténye egyforma kinézetű, pödörnyelvük olyan hosszú, mint a testük (nagyjából 3 cm).
A nem is olyan kicsi rovarral nappal lehet a legnagyobb eséllyel találkozni: gyorsan, cikázva repül, sőt képes egy helyben lebegni, vagy akár hátrafelé repülni. Ezek a helyváltoztatások csak úgy hajthatók végre, ha közben a lepke folyamatosan érzékeli saját helyzetét, repülési irányát. Ebben nagyon hasonlít madártársára, a kolibrire, ezért is emlegeti a köznyelv magyar kolibriként.
Mivel a kacsafarkú szender virágok nektárjával táplálkozik gyakori vendége a petúniákkal teli balkonoknak, az orgonákkal illatosított kerteknek és a virágokkal tarkított mezőknek is, így a szemfüles természetbarátok a 2021-es év koronás rovarfőjével akár a Sóstón, akár saját kertjükben, balkonjukon is találkozhatnak!