-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Olyan mit a kolibri - a kacskafarkú szender az év rovara
A szemfüles természetjárók Székesfehérváron is találkozhatnak a kis rovarral, akár Sóstón sétálva, akár színes balkonnövények között pihenve a teraszon.
A 2021. év rovarát három olyan faj közül lehetett szavazással kiválasztani, amelyek „nem azok, mint aminek látszanak”, vagyis másféle állatra hasonlítanak. Ez a hasonlóság lehet utánzás eredménye, mint a darazsakra emlékeztető ékfoltos zengőlégynél, ugyanakkor lehet az evolúció műve is, amikor egymástól rendszertani szempontból nagyon távol álló fajok hasonló környezeti feltételekhez hasonló módon alkalmazkodtak, mint a kissé lepkeszerű keleti rablópille és a szavazás győztese, a kolibrihez hasonló kacsafarkú szender esetében ez az utóbbi jelenség figyelhető meg. A magyar kolibriként is ismert kis pillangóval a szavazók másodjára választottak egy lepkét az év rovarának, és először választottak olyan fajt a szavazáson, amely nem a pillangó-alakúak rokonsági körébe tartozik. 
A kacsafarkú szendert Magyarországon sokáig csak vándorlepkeként tartották számon, ám az utóbbi egy-két évtizedben már áttelelő példányait is megfigyelték, így a felmelegedés folytatódásával lassan faunánk állandó tagjává válik. A szenderfélék családjának jellegzetes bélyegei a kacsafarkú szenderen is jól felismerhetők: csápja vastag, a csúcsa felé enyhén szélesedő, majd hirtelen elkeskenyedik; szeme nagy; teste erőteljes, áramvonalas; elülső szárnya keskeny, nyújtott, a szárnycsúcs hegyes, a szöglet enyhén kihúzott; hátulsó szárnya jóval kisebb az elülsőnél. Hímje és nősténye egyforma kinézetű, pödörnyelvük olyan hosszú, mint a testük (nagyjából 3 cm).
A nem is olyan kicsi rovarral nappal lehet a legnagyobb eséllyel találkozni: gyorsan, cikázva repül, sőt képes egy helyben lebegni, vagy akár hátrafelé repülni. Ezek a helyváltoztatások csak úgy hajthatók végre, ha közben a lepke folyamatosan érzékeli saját helyzetét, repülési irányát. Ebben nagyon hasonlít madártársára, a kolibrire, ezért is emlegeti a köznyelv magyar kolibriként.
Mivel a kacsafarkú szender virágok nektárjával táplálkozik gyakori vendége a petúniákkal teli balkonoknak, az orgonákkal illatosított kerteknek és a virágokkal tarkított mezőknek is, így a szemfüles természetbarátok a 2021-es év koronás rovarfőjével akár a Sóstón, akár saját kertjükben, balkonjukon is találkozhatnak!