-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Csaknem 74 ezer diák vizsgázik magyar nyelv és irodalomból
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 perces, ezalatt két feladatlapot kell megoldani. Az I. feladatlap megoldására 90 perc, a II. feladatlap megoldására 150 perc áll rendelkezésre. Az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgázók a feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Az I. feladatlapban közölt szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, a kettő közül a vizsgázó választ. E feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó. A dolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyben egy műértelmező szöveg alkotását várják. Itt az elvárható terjedelem 400-800 szó.
Az emelt szintű írásbeli szintén 240 perces. Az írásbeli szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

Módosulások lesznek az értékelésben, ezek a kerettanterv által elvárt követelményeket arányosan tükrözik. A helyesírás értékelése is megváltozik, a jó helyesírást jutalmazzák, ahelyett, hogy hibapontokkal csökkentené az eredményt. Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz, mivel a szakirányú továbbtanulásnál elengedhetetlen kompetencia a szakirányú szövegértés.
A szóbeli tételek száma nem változott.
Az irodalmi témakörök megnevezésében az irodalmi művek állnak a középpontban. A regionális és interkulturális témakör része lett a határon túli magyar irodalom - olvasható az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján.
Kedden a vizsgák a matematika írásbelikkel folytatódnak.
Az idén május 5. és június 30. között a középiskolákban - valamint a 20 fővárosi és a megyei kormányhivatal szervezésében - 1170 vizsgahelyszínen szervezik meg az érettségiket. Az érettségizők közül közel 73 ezer végzős középiskolás az, aki ebben a vizsgaidőszakban teszi majd le várhatóan a "rendes" érettségit, azaz szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még - az érettségi rendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 35 500-an tesznek a jelentkezések alapján legalább egy tárgyból valamilyen fajta érettségit.
A vizsgákat 3190 érettségi vizsgabizottság közreműködésével szervezik meg. A vizsgaidőszak kezdete május 5. (első vizsganap), a vége június 30. (a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja) lesz. Az írásbeli vizsgák május 5-től május 26-ig tartanak.
Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdő időpontja június 8., a végső időpontja pedig június 15. lesz, a középszintű szóbeli vizsgák időszaka a június 19-30 időszakra esik - olvasható a közleményben.
A jelentkezők együttesen mintegy 399 300 vizsgát tesznek majd várhatóan le. Érettségi bizonyítványaikba és tanúsítványaikba további 33 500 érettségi vizsgaeredmény kerülhet be, a már korábban megszerzett vizsgaeredményeik alapján.