Csaknem 74 ezer diák vizsgázik magyar nyelv és irodalomból

Zajlanak a magyar nyelv és irodalom írásbelik országszerte a középiskolákban. A hétfői vizsganapon csaknem 74 ezer diák tesz érettségit közép- és emelt szinten. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1167 helyszínen 71 954 vizsgázó, emelt szinten 47 helyszínen 1718 vizsgázó tesz érettségit.
2017.05.08. 06:29 |
Csaknem 74 ezer diák vizsgázik magyar nyelv és irodalomból

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 perces, ezalatt két feladatlapot kell megoldani. Az I. feladatlap megoldására 90 perc, a II. feladatlap megoldására 150 perc áll rendelkezésre. Az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgázók a feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Az I. feladatlapban közölt szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, a kettő közül a vizsgázó választ. E feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó. A dolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyben egy műértelmező szöveg alkotását várják. Itt az elvárható terjedelem 400-800 szó.

Az emelt szintű írásbeli szintén 240 perces. Az írásbeli szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

Módosulások lesznek az értékelésben, ezek a kerettanterv által elvárt követelményeket arányosan tükrözik. A helyesírás értékelése is megváltozik, a jó helyesírást jutalmazzák, ahelyett, hogy hibapontokkal csökkentené az eredményt. Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz, mivel a szakirányú továbbtanulásnál elengedhetetlen kompetencia a szakirányú szövegértés.

A szóbeli tételek száma nem változott.

Az irodalmi témakörök megnevezésében az irodalmi művek állnak a középpontban. A regionális és interkulturális témakör része lett a határon túli magyar irodalom - olvasható az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján.

Kedden a vizsgák a matematika írásbelikkel folytatódnak.

Az idén május 5. és június 30. között a középiskolákban - valamint a 20 fővárosi és a megyei kormányhivatal szervezésében - 1170 vizsgahelyszínen szervezik meg az érettségiket. Az érettségizők közül közel 73 ezer végzős középiskolás az, aki ebben a vizsgaidőszakban teszi majd le várhatóan a "rendes" érettségit, azaz szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még - az érettségi rendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 35 500-an tesznek a jelentkezések alapján legalább egy tárgyból valamilyen fajta érettségit.

A vizsgákat 3190 érettségi vizsgabizottság közreműködésével szervezik meg. A vizsgaidőszak kezdete május 5. (első vizsganap), a vége június 30. (a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja) lesz. Az írásbeli vizsgák május 5-től május 26-ig tartanak.

Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdő időpontja június 8., a végső időpontja pedig június 15. lesz, a középszintű szóbeli vizsgák időszaka a június 19-30 időszakra esik - olvasható a közleményben.

A jelentkezők együttesen mintegy 399 300 vizsgát tesznek majd várhatóan le. Érettségi bizonyítványaikba és tanúsítványaikba további 33 500 érettségi vizsgaeredmény kerülhet be, a már korábban megszerzett vizsgaeredményeik alapján.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.