A legfontosabb, hogy őszintén szeressük és tiszteljük egymást

Ihász Emilia 1931. május 15-én született Balatonbozsokon első szülött gyermekként. Szülei Balatonfőkajáron éltek, édesapja Perczel Arnold Tábornok gazdaságát vezette. Emília néni három éves korában nagyszüleihez került Enyingre és ott lett iskolás is, majd Veszprémben az Irgalmas Nővéreknél végezte el a négy elemit. 1945 után Budapestre jelentkezett a Jurányi utcai Kereskedelmi Gimnáziumba, ahol 1950-ben érettségizett. Első munkahelye Keszthelyen volt a Magyar Nemzeti Banknál, onnan költözött 1955-ben Székesfehérvárra és itt ismerte meg férjét akivel még ebben az évben házasságot kötöttek.

Emília néni az Ősfehérvárban, a Hágiban, a Stopban és a Velencében, majd nyaranként a Nádasban Agárdon dolgozott. Volt pultos, felszolgáló, üzletvezető, könyvelő, összesen 35 évig dolgozott vendéglátásban. 1962 ben ismerte meg második férjét Dobos Dénes aki építész mérnök volt. Egy kislánya van, akit szintén Emíliának hívnak és a mai napig is támasza édesanyjának. Három unokája van és a napokban fog születni a dédunokája, akit már nagyon vár.

"Nagyon nagy megnyugvás és öröm, ha dédunokámat kezemben tarthatom már alig várom. Mindig arra törekszem, hogy minden napnak legyen tartalma. Ebben a korban sokszor már szinte mindene fáj az embernek. De szeretek olvasni, szeretem a szépirodalmat, de nagyon szeretem a sorozatokat is nézni a tévében. Férjemmel mindig előre megbeszéltünk mindent, jól megfontoltuk cselekedeteinket és talán ez a fontos az életben, hogy őszintén szeressük és tiszteljük egymást!„