-
Karácsonyi fúvóskoncert
December 21-én 17 órára a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent István termébe várják a zenebarátokat a Székesfehérvári Fúvószenekar karácsonyi koncertjére. Vezényel Szebik Máté és Hámori János. A belépés díjtalan, de adományokat köszönettel elfogadnak.
2025.12.15. -
JAZZ50 Fehérváron
Öt évtized történetei, emberei és hangjai elevenednek meg december 17-én, szerdán 18 órától a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Fürdő sori épületében, ahol különleges esttel emlékeznek a fehérvári jazzélet 50 évére, valamint annak meghatározó alakjára, Márkus Józsefre.
2025.12.15. -
Máltai és magyar dallamok
Egy különleges, karácsonyváró koncert erejéig külföldi vendégekkel egészült ki a Vox Mirabilis Kamarakórus. A Jézus Szíve templomban rendezett hangverseny vendége a Cantilena Malta Ensemble volt, akik Máltáról érkeztek Székesfehérvárra.
2025.12.15. -
Megnyílt H2L új tárlata
Albert Einstein, Elvis Presley és Marilyn Monroe is látható többek között Hegedűs 2 László legújabb kiállításán. A H2 Archívum Computer Coontact elnevezésű tárlat az Új Magyar Képtárban nyílt meg.
2025.12.15.
A lecsó története - mióta főzzük Magyarországon?

A paradicsom őshazája ugyancsak Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. század végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el, és ma már az egész világon termesztik - hazai források először 1649-ben említik. Kezdetben dísznövény volt, nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének. A kertészetekhez közeli városi háztartásokban megjelent a zöldpaprika főzése, párban a szaftot adó, s mártás formájában a paraszti konyhában ugyancsak ebben az időben sikeressé váló paradicsommal. A zöldpaprika és a paradicsom kereskedelmi mennyiségben való rendelkezésre állásával indulhatott a lecsó karrierje. A lecsó ma ismert formáját a magyar konyhában nyerte el, eredetileg balkáni étel. Erre utalnak korábbi elnevezései, melyek elsősorban a szerbekhez kötik. Ismertebb nemzetközi rokonai a szerb gyuvecs, a francia ratatouille, az olasz peperonata, a török menemen és az arab shakshuka.
