2. Kultúra

A lecsó története - mióta főzzük Magyarországon?

Sokan ősi magyar ételnek tartják, de csak annyira lehet ősi, mint az Amerikából származó paprika és a paradicsom. A lecsó ma ismert formáját a magyar konyhában nyerte el, eredetileg balkáni étel. Erre utalnak korábbi elnevezései, melyek elsősorban a szerbekhez kötik. Ismertebb nemzetközi rokonai a szerb gyuvecs, a francia ratatouille, az olasz peperonata, a török menemen és az arab shakshuka.
2016.09.08. 13:00 |
Sokan ősi magyar ételnek tartják, de csak annyira lehet ősi, mint az Amerikából származó paprika és a paradicsom: a paprika Magyarországon a 18. században vált általánosan ismertté, a paradicsomot pedig csak a 19. században kezdték élelmiszerként használni, így a belőlük készült étel még ennél is későbbi. A paprikát Közép- és Dél-Amerikából Kolumbusz orvosa, Diego Alvarez Chanca hozta 1494-ben, aki Kolumbusz második útján gyűjtötte be és írta le az első paprikákat. A paprika fűszerként való használata török közvetítéssel terjedt el a 18. században, a Balkán félszigeten, majd hazánkban is, erre utal a „törökbors”, „tatárkabors” és „pogánybors” elnevezés is.
A zöldpaprika csak egy évszázaddal később, a 19. század hetvenes éveitől, a melegágyi hajtatással és öntözéssel termelő bolgárkertészek révén, a város közelségében kezdett meghonosodni. A századfordulóra már a legtöbb város környékén működtek bolgárkertészek, s hatásukra a zöldpaprika és a paradicsom - korábban nem megszokott - nyers fogyasztása is terjedt. A nyers fogyasztástól kis lépés csupán a főzés, amihez a bolgárok bizánci/török/arab hatású főzési kultúrája is mintául szolgálhatott.

A paradicsom őshazája ugyancsak Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. század végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el, és ma már az egész világon termesztik - hazai források először 1649-ben említik. Kezdetben dísznövény volt, nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének. A kertészetekhez közeli városi háztartásokban megjelent a zöldpaprika főzése, párban a szaftot adó, s mártás formájában a paraszti konyhában ugyancsak ebben az időben sikeressé váló paradicsommal. A zöldpaprika és a paradicsom kereskedelmi mennyiségben való rendelkezésre állásával indulhatott a lecsó karrierje. A lecsó ma ismert formáját a magyar konyhában nyerte el, eredetileg balkáni étel. Erre utalnak korábbi elnevezései, melyek elsősorban a szerbekhez kötik. Ismertebb nemzetközi rokonai a szerb gyuvecs, a francia ratatouille, az olasz peperonata, a török menemen és az arab shakshuka.


Kultúra

Összes

  1. Sobor és Román a Vár folyóiratban

    Október 9-én, pénteken 17 órakor ünnepélyes keretek között mutatják be a Vár irodalmi és művészeti folyóirat új számát, amely a fehérvári kulturális élet két jelentős szereplője, Sobor Antal és Román Károly tiszteletére készült. A Vörösmarty Társaság, a Városi Levéltár és Kutatóintézet és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház együttműködésében megvalósult kiadvány bemutatójára szeretettel várnak minden érdeklődőt!

    2026.10.06.

  2. Múzeumok Őszi Fesztiválja

    A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozathoz idén is több eseménnyel csatlakozott a Szent István Király Múzeum. Hétfőn múzeumpedagógusoknak, pedagógusoknak szóló szakmai találkozóval indult a program. A Megértési nehézséggel élők a múzeumban műhelynapnak a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont adott otthont.

    2026.10.05.

  3. Határon Túli Magyar Irodalom Napjai

    A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.

    2026.10.06.

  4. Bizonyosság

    Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.

    2026.10.06.