A lakosság túlnyomó többsége büszke arra, hogy magyar

A lakosság négyötöde nagyon büszke vagy büszke, míg egyötödük egyáltalán nem, vagy nem túl büszke arra, hogy magyar – ez derül ki a TÁRKI és az Image Factory nemzeti büszkeséget vizsgáló közvélemény-kutatásából. A felmérés azt vizsgálta, hogy a lakosság, a politika, az üzleti élet és a média hogyan viszonyul a nemzeti büszkeséghez.

Míg 2005-ben tízből négyen voltak nagyon büszkék arra, hogy magyarok, idén már csak tízből hárman gondolták így - olvasható a felmérésben, amely hozzáteszi: a válaszadók legtöbbjét a magyar sportolók jó nemzetközi szereplése tölti el büszkeséggel.

Kiderült a kutatásból emellett az is, hogy tíz felnőttből kilenc szerint a magyar tudósok felfedezései nagyban hozzájárultak a világ technológiai fejlődéséhez, és ugyanennyien büszkék a magyar konyhára is. A megkérdezettek négyötöde úgy vélte, hogy a magyar képzőművészet és irodalom képviselői a világ élvonalába tartoznak; tízből heten pedig nagyon büszkék a magyar lányok szépségére.

A kutatás szerint az emberek háromnegyede - ha választhatna - szívesebben lenne magyar állampolgár, mint más ország állampolgára. A nemzeti büszkeség és a politika kapcsolatáról a TÁRKI felmérése azt írja: az 1989-90-es rendszerváltás hozta felszínre a nemzeti identitás és büszkeség sokáig elhallgatott kérdéseit, amelyek jelentős része a XX. század ellentmondásos eseményeiről folytatott vitákban jelentkezett.

Az üzleti élet és a nemzeti büszkeség összefüggéseit vizsgálva a kutatás megállapította, hogy a gazdasági szféra szereplői "idejekorán itthon is felismerték a magyarságra való büszkeség marketingértékét". Mint írják, a vállalatok előszeretettel állítanak marketingtevékenységük középpontjába egy-egy nemzeti büszkeségre okot adó ikont, eseményt, sikert, tárgyat, bízva annak imázsépítő erejében.

A médiumok közül - a TÁRKI vizsgálata szerint - szinte csak a közszolgálati csatornák műsorába férnek bele rendszeresen a nemzeti büszkeség tárgykörébe tartozó témák: itt rendszerezett sorozatokban is sorra veszik az arra okot adó hazai teljesítményeket.

A TÁRKI 2008 májusában végzett közvélemény-kutatásában 1010 embert kérdezett meg, akik nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálják a magyar felnőtt lakosságot.