2. Magyarország

A kormány benyújtotta a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatot

A törvényjavaslat lehetővé teszi különleges gazdasági övezetek létrehozását, amelyek olyan területek, ahol speciális szabályok segítik a nagyberuházások gyors és hatékony megvalósítását, a térség infrastrukturális fejlesztését. A Miniszterelnökség közleményt adott ki, amelyben pontosított a beterjesztett javaslathoz képest: "A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, nem vonatkozik a fővárosban, a budapesti kerületekben, illetve a megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra és az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól." 
2020.05.13. 16:44 |
A kormány benyújtotta a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatot

A kormány gazdaságpolitikájának fő célja, hogy mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhasson Magyarországon. A különleges gazdasági övezetek kijelölése hozzájárul a gazdaság újraindításához, az új munkahelyek létrehozásához és a meglévő munkahelyek megőrzéséhez.

A törvényjavaslat lehetővé teszi különleges gazdasági övezetek létrehozását, amelyek olyan területek, ahol speciális szabályok segítik a nagyberuházások gyors és hatékony megvalósítását, a térség infrastrukturális fejlesztését.

A kiemelt, 5 milliárd forint feletti beruházások gazdasági és foglalkoztatási hatása a helyi szint mellett megyerészeket és térségeket is érint. Éppen ezért igazságosabb, hogyha egy faluban vagy kisvárosban megvalósuló jövőbeni nagyberuházás adóbevételei több települést gyarapítanak.

Így a beruházások ösztönzése mellett a törvényjavaslat arányosabb forráselosztást tesz lehetővé a megyéken belül. A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja.

A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, nem vonatkozik a fővárosban, a budapesti kerületekben, illetve a megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra és az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól.

Magyarország

Összes

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.

  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.

  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.

  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.