A kereszténység elismerésének napja - 1680 éve volt a Niceai zsinat

 Kr.u. 325. május 20-án a kis-ázsiai Niceában I. (Nagy) Constantinus római császár megnyitotta az első egyetemes zsinatot, ahol többek között olyan fontos témáról döntöttek, mint a Szentháromság kérdése. Ekkor hivatalosan is lezárták a trinitariusok és az arianusok közti vitát.

 Az új vallást, a kereszténységet választó hívőknek évszázadokon keresztül komoly nehézségekkel kellett szembe néznie. A keresztények egyre növekvő táborát a római vezetés egy szektának tartotta, amit tűzzel-vassal irtani kívánt. A IV. századig nem is történt nagyobb változás: a keresztények iránti gyűlölet és kegyetlen üldözésük állandóvá vált.

 A keresztény hívők által várva várt változás I. (Nagy) Constantinus uralkodása alatt következett be. 313-ban a császár kiadta a mediolanumi ediktumot, amely biztosította a keresztények számára a szabad vallásgyakorlatot és visszakaphatták korábban elkobzott javaikat. Ezzel a tettével Contantinus elsőként ismerte el az új vallást.

 Az egyházi hagyomány szerint a császárt egy látomása késztette a keresztényekkel való megbékélésre. Az egyik döntő csatája délelőttjén úgyanis Constantinus előtt megjelent egy kereszt azzal a felirattal, hogy “e jelben győzni fogsz”. Így a katonái pajzsára keresztet rajzoltatott, majd pedig megnyerte az ütközetet. Természetesen a császár isteni jelként értelmezte a dolgot és kereszténybarát uralkodó lett nemsokára belőle.

 A keresztények első ökumenikus zsinatára Kr.u. 325. május 20-án a kisázsiai Niceában került sor, melyet kb. 250 püspök részvételével I. Constantinus császár nyitott meg. A zsinat célja volt a szervezeti, dogmatikus kérdések megtárgyalása, legfontosabb témaként pedig az arianusok és a trinitariusok közötti vitát tisztázták. Elvetették Arius azon tanítását, miszerint Krisztus nem egylényegű az Atyával. Vele szemben a trinitáriusok tanait tekintették egyetemesnek, mely szerint Isten lényében egy, de személyében három.

 Azt látjuk, hogy a császár egy pálforduláson ment át, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a görög-római hagyományok ellen fordult, pogány filozófusokat égettetett meg, pogány templomokat romboltatott le.