A kegyelem győzelme – Nagyboldogasszony ünnepe a Szent István-székesegyházban

Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa 1950-ben hirdette ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbéli meggyőződését tükrözi. Az ünnepen, mely 1948-ig munkaszüneti nap is volt Magyarországon, a katolikus világ Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékezik.

Nagyboldogasszony-napi szentmise a Székesegyházban

Az ünnepi szentmise kezdetén Spányi Antal megyés püspök köszöntötte a megjelent híveket. Felidézte, hogy a Püspöki Palotába betérők a főlépcsőn az emeletre jutva két képet látnak: az egyik azt tanítja, hogy az egyház hajója lehet ugyan a háborgó tengeren, de nem kell félnie, mert erős kezekben van – a Szűzanya vigyázza és a Szentlélek mutat utat számára a világ viharai között. A másik kép a Boldogságos Szűz Máriát, a Mennybe Fölvettet, a Nagyboldogasszonyt ábrázolja. Mindkét képet IX. Piusz pápa ajándékozta 1871-ben Jekelfalussy Vince püspöknek bátor kiállásáért. „Nekünk különösen fontos az a kép, amely a Nagyboldogasszonyt mutatja, hiszen Szent István egyházmegyéje, melyet Mária Terézia 1777-ben alapított, a Boldogságos Szűz Mária oltalma alatt áll. Kérjük a Szűzanyát, segítsen bennünket és az egyházunkat, hogy az ég felé tudjuk kormányozni életünk hajóját.” – fogalmazott a megyés püspök.

Spányi Antal prédikációjában az idők kezdete óta az emberben lévő kettősségről beszélt, melynek során az Isten megadja a híveknek az élet szabályait, de a világban van egy másik útmutatás is, amely szép köntösbe csomagolva félrevezeti az embereket. Szűz Mária sorsának vállalásával ellenállt a kísértésnek, meghallotta Isten szavát és megmutatta, hogy életünkben is megtörténhet a kegyelem győzelme.

Kiemelte, olyan egyházmegyéhez tartozunk, melyben Prohászka püspök erős ellenszélben vívta a maga harcát Isten országáért. Amelyben Shvoy Lajos püspök 41 éven keresztül végezte a küldetését olyan körülmények között, hogy aranymiséjét a Püspöki Palota kápolnájában csak két cigarettázó és Népsportot olvasó ávós között mondhatta el, mert senkit nem engedtek be az épületbe – és ebben a magányban is érezte Isten kegyelmét. Arra kért minden jelenlévőt, közösen gondolkozzanak el, mit is jelent, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye tagjai lehetnek, amely magáénak tudhatja Kaszap Istvánt, aki bár nem tartozik a boldogok és szentek közösségébe, példamutatásának köszönhetően mégis kultusza van. Magáénak tudhatja Bognár Mária Margitot, aki mindig Isten jelenlétében élt és mindig békét, örömet sugárzott.

Végezetül arra biztatott mindenkit, ismerje meg a Székesfehérvári Egyházmegye történelmét, és legyen büszke a múlt nagy alakjaira, mert ha egy közösség büszke az ősökre, akkor erős marad.

Augusztus 20-án, csütörtökön Szent István király ünnepén 10.30 órakor a város papságával együtt celebrál szentmisét Spányi Antal megyés püspök a Szent István-székesegyházban, melynek végén megáldja az új kenyeret.