-
XVI. Zenélő Kultúr Udvar
Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.
2026.08.22. -
Fivérek a Díszudvaron
A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.
2026.08.22. -
Kenyérszentelés Kisfaludon
A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.
2026.08.21. -
Kodály Zoltán: Háry János
Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.
2026.08.21.
A karácsonyfa állítás szokása Magyarországon
Magyarországon a karácsonyfa csupán a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családokban terjedt el, majd a XX. század elejétől egyre többen díszítettek fel otthonukban egy kis fenyőt vagy ágacskát az ünnep alkalmával. Mára nincs olyan otthon, ahova ne jutna legalább egy szimbolikus fenyőág karácsony idején.
A díszítés sokat változott az idők folyamán. A kis gyertyák a Három Királyoknak utat mutató csillagot szimbolizálták, amelynek segítségével végül megtalálták a jászolban fekvő kis Jézust.
Régebben fából és textilből készültek a díszek, a fa csúcsára angyalkát vagy csillagot tettek és piros almát, diót akasztottak az ágakra. A szaloncukor később került fel csak a fára. Aztán jöttek a modern izzókészletek, színpompás műanyag díszek, gömbök, és a csillagszórók is.
A díszítésben manapság egyre inkább a természetesség dominál és sok helyen újra divatba jöttek a kézzel készített díszek, mézeskalácsok és szalmacsillagok. Általában egy szín dominanciájára törekednek legtöbben, ez lehet arany, piros, fehér-ezüst, vagy kék. A díszítésnél fontos, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, és ne halmozzuk túl a fánkat.