A karácsonyfa állítás szokása Magyarországon

 Magyarországon a karácsonyfa csupán a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családokban terjedt el, majd a XX. század elejétől egyre többen díszítettek fel otthonukban egy kis fenyőt vagy ágacskát az ünnep alkalmával. Mára pedig alig akad olyan otthon, ahova ne jutna legalább egy szimbolikus fenyőág karácsony idején. Régebben fából és textilből készültek a díszek, a fa csúcsára angyalkát vagy csillagot tettek és piros almát, diót akasztottak az ágakra.
2012.12.23. 08:44 |

 Magyarországon a karácsonyfa csupán a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családokban terjedt el, majd a XX. század elejétől egyre többen díszítettek fel otthonukban egy kis fenyőt vagy ágacskát az ünnep alkalmával. Mára nincs olyan otthon, ahova ne jutna legalább egy szimbolikus fenyőág karácsony idején.

 A díszítés sokat változott az idők folyamán. A kis gyertyák a Három Királyoknak utat mutató csillagot szimbolizálták, amelynek segítségével végül megtalálták a jászolban fekvő kis Jézust.

 Régebben fából és textilből készültek a díszek, a fa csúcsára angyalkát vagy csillagot tettek és piros almát, diót akasztottak az ágakra. A szaloncukor később került fel csak a fára. Aztán jöttek a modern izzókészletek, színpompás műanyag díszek, gömbök, és a csillagszórók is.

 A díszítésben manapság egyre inkább a természetesség dominál és sok helyen újra divatba jöttek a kézzel készített díszek, mézeskalácsok és szalmacsillagok. Általában egy szín dominanciájára törekednek legtöbben, ez lehet arany, piros, fehér-ezüst, vagy kék. A díszítésnél fontos, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, és ne halmozzuk túl a fánkat.

 

Kultúra

  1. XVI. Zenélő Kultúr Udvar

    Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.

    2026.08.22.
  2. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.