-
Kezdődik a téli időszámítás - október 25-én, vasárnap hajnalban óraátállítás
Magyarországon hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat, vagyis egy órával többet alhatunk. Az időpont azért is érdekes, mert az október utolsó vasárnapja idén éppen 25-ére esik. 2014 óta nem volt ilyen korai az őszi óraátállítás: akkor szintén október 25-én állítottuk vissza az órákat.
2026.10.24. -
Közös nyilatkozatot adott ki az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) Önkormányzati Oldala – amely a falvaktól a kisvárosokon és a megyei jogú városokon át a fővárosig képviseli a településeket – közös nyilatkozatot adott ki 2026. október 21-i tanácskozásáról.
2026.10.21. -
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03.
A járvány miatt tovább egyszerűsíti a kormány a lakossági és vállalati ügyintézést
Új rendeletet alkotott a kormány a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről és az ellenőrzött bejelentésről. A változtatás lényege, hogy az engedélyköteles tevékenységek - egyes kivételekkel - már az elektronikus úton - ügyfélkapu, online űrlap segítségével vagy email útján - történő bejelentést követően gyakorolhatók lesznek. Így sok más ügy mellett például az üzletek működésének engedélyezése, vagy egy építmény használatba vételének engedélyezése is lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a rendeletnek köszönhetően.
Amennyiben a hatóság nyolc napon belül nem tiltja meg a tevékenység végzését, úgy az szabadon gyakorolható a kilencedik naptól. Abban az esetben, ha másik szakhatóságot is be kell vonni a folyamatba, a határidő 12 napra módosul. Az egyszerűsített ügyintézés csak az eljárást egyszerűsíti, a bejelentésben szereplő tevékenység folytatásához jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól nem ad felmentést.
A hivatalok többek között akkor tilthatják meg a tevékenység végzését, ha az az egészség, élet vagy a környezet biztonságát veszélyeztetheti, kárt okozhat, továbbá, ha a bejelentés hiányos, vagy visszaélésszerű joggyakorláshoz vezethet. A határidőn belül megtiltott tevékenység esetén a hatóság - az eddigi szabályok szerint - teljes körűen lefolytatja az engedélyezési eljárást. Az újfajta, úgynevezett ellenőrzött bejelentés nemcsak kisebb adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra és magánszemélyekre, de az illetéknek vagy igazgatási szolgáltatási díjnak is csak az ötven százalékát kell befizetni, amennyiben nem szükséges az engedélyezési eljárás.
A rendelet nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyek esetén nemzetközi vagy uniós szabályozás alapján mindenképpen szükséges az engedélyezési eljárás, így például a tűzfegyver megszerzéséhez és tartásához ezentúl is szükséges az eljárás lefolytatása. A rendelet továbbá nem vonatkozik a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással összefüggő ügyekre, valamint azokra sem, amelyek során a hatóságnak kell mérlegelnie valamilyen pénzbeli vagy természetbeni juttatás megállapítását. A rendelet további ügycsoportokat is felsorol, amelyek esetén továbbra is szükséges az engedélyezés, ilyenek többek között a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárások, a jármű műszaki vizsga, a honosítás és az eredetvizsgálat vagy a bányászattal, veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek.
Évente 3-4000 különböző eljárásfajtában közel 25 millió engedélyezési eljárást folytatnak le a kormányhivatalok és más közigazgatási szervek. A mostani rendelet illeszkedik a már korábban meghozott, bürokráciacsökkentést célzó intézkedések körébe, amelyek által a kormány több lépésben csökkentette az eljárások számát, eltörölte vagy mérsékelte az illetékeket, és rövidítette az ügyintézési határidőket.