-
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02.
A járvány miatt tovább egyszerűsíti a kormány a lakossági és vállalati ügyintézést
Új rendeletet alkotott a kormány a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről és az ellenőrzött bejelentésről. A változtatás lényege, hogy az engedélyköteles tevékenységek - egyes kivételekkel - már az elektronikus úton - ügyfélkapu, online űrlap segítségével vagy email útján - történő bejelentést követően gyakorolhatók lesznek. Így sok más ügy mellett például az üzletek működésének engedélyezése, vagy egy építmény használatba vételének engedélyezése is lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a rendeletnek köszönhetően.
Amennyiben a hatóság nyolc napon belül nem tiltja meg a tevékenység végzését, úgy az szabadon gyakorolható a kilencedik naptól. Abban az esetben, ha másik szakhatóságot is be kell vonni a folyamatba, a határidő 12 napra módosul. Az egyszerűsített ügyintézés csak az eljárást egyszerűsíti, a bejelentésben szereplő tevékenység folytatásához jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól nem ad felmentést.
A hivatalok többek között akkor tilthatják meg a tevékenység végzését, ha az az egészség, élet vagy a környezet biztonságát veszélyeztetheti, kárt okozhat, továbbá, ha a bejelentés hiányos, vagy visszaélésszerű joggyakorláshoz vezethet. A határidőn belül megtiltott tevékenység esetén a hatóság - az eddigi szabályok szerint - teljes körűen lefolytatja az engedélyezési eljárást. Az újfajta, úgynevezett ellenőrzött bejelentés nemcsak kisebb adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra és magánszemélyekre, de az illetéknek vagy igazgatási szolgáltatási díjnak is csak az ötven százalékát kell befizetni, amennyiben nem szükséges az engedélyezési eljárás.
A rendelet nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyek esetén nemzetközi vagy uniós szabályozás alapján mindenképpen szükséges az engedélyezési eljárás, így például a tűzfegyver megszerzéséhez és tartásához ezentúl is szükséges az eljárás lefolytatása. A rendelet továbbá nem vonatkozik a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással összefüggő ügyekre, valamint azokra sem, amelyek során a hatóságnak kell mérlegelnie valamilyen pénzbeli vagy természetbeni juttatás megállapítását. A rendelet további ügycsoportokat is felsorol, amelyek esetén továbbra is szükséges az engedélyezés, ilyenek többek között a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárások, a jármű műszaki vizsga, a honosítás és az eredetvizsgálat vagy a bányászattal, veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek.
Évente 3-4000 különböző eljárásfajtában közel 25 millió engedélyezési eljárást folytatnak le a kormányhivatalok és más közigazgatási szervek. A mostani rendelet illeszkedik a már korábban meghozott, bürokráciacsökkentést célzó intézkedések körébe, amelyek által a kormány több lépésben csökkentette az eljárások számát, eltörölte vagy mérsékelte az illetékeket, és rövidítette az ügyintézési határidőket.