2. Közélet

A II. Világháborúban elhunyt katonákra emlékezett Székesfehérvár a Győzelem NApján

A Győzelem Napján Székesfehérvár Önkormányzata koszorúzással emlékezett a II. világháború európai befejezésére, a fehérvári áldozatokra és a városunkban nyugvó idegen katonákra. Délelőtt 10 órakor a szovjet-orosz katonatemetőben, fél 11-kor a Szentlélek német katonatemetőben, a déli harangszó után pedig a Városház téri II. világháborús emlékműnél helyezték el a megemlékezés koszorúit. Székesfehérváron az 1944 végén kezdődött harcokban a város lakossága felére zsugorodott és csak az 50-es években érte el újra a háború előtti szintet. Képek a koszorúzásról
2007.05.09. 07:42 |
 A Győzelem Napján Székesfehérvár Önkormányzata koszorúzással emlékezett a II. világháború európai befejezésére, a fehérvári áldozatokra és a városunkban nyugvó idegen katonákra. Délelőtt 10 órakor a szovjet-orosz katonatemetőben, fél 11-kor a Szentlélek német katonatemetőben, a déli harangszó után pedig a Városház téri II. világháborús emlékműnél helyezték el a megemlékezés koszorúit. Székesfehérváron az 1944 végén kezdődött harcokban a város lakossága felére zsugorodott és csak az 50-es években érte el újra a háború előtti szintet. Képek a koszorúzásról




Székesfehérvár a II. Világháborúban:

 A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt. A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát. (forrás: www.albaarchivum.hu)

Közélet

Összes

  1. Koszorúzással és misével emlékeznek

    Koszorúzással emlékeznek március 21-én, szombaton délelőtt a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tucatnyi fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárul, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrál.

    2026.03.18.

  2. Megújuló, bővülő technikumok

    A Deákban egy új, épületszárny készül, ahol helyet kap egy tanétterem, tancukrászda a tankonyhákkal együtt. A Bugát valósághűen felszerelt tankórtermekkel, tanóvodával és egy tanbölcsődével bővül, míg a Váciban megújulnak a tanműhelyek belső terei és elektromos hálózat, valamint a nyílszárók cseréjét követően elkészül a homlokzati hőszigetelés is.

    2026.03.17.

  3. Vállalkozói fórum Fehérváron

    Vállalkozói Fórumot rendezett Székesfehérváron a VOSZ, vagyis a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Fejér vármegyei szervezete. A résztvevők egyebek mellett gazdasági elemzésekről és jövőbeni lehetőségekről hallhattak előadásokat.

    2026.03.18.

  4. Mandiner est az MCC-ben

    Mandiner estet rendeztek a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központjában. Az érdeklődőket egy Ukrajnáról szóló filmvetítés, valamint közéleti beszélgetés várta Orbán Balázzsal és Lentulai Krisztiánnal.

    2026.03.18.