A II. Világháború áldozatainak emléke előtt tisztelgett Székesfehérvár

 A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. Csütörtökön a második világháború székesfehérvári befejezésének évfordulójára emlékezett a város önkormányzata az Országzászló téren a Nyitott könyvnél. A város közéleti személyiségei, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnoksága, valamint a pártok képviselői helyezték el koszorúikat, tisztelegve a háború fehérvári áldozatainak emléke előtt. (Akkor és ma, avagy adalékok Székesfehérvár háborús szenvedéseihez...)
2006.03.23. 20:52 |

 A második világháború székesfehérvári befejezésének évfordulójára emlékezett a város önkormányzata március 23-án. Az Országzászló téri Nyitott Könyv emlékműnél Fehérvár elöljárói, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokságának vezetője, valamint a pártok képviselői helyezték el koszorúikat, ezzel tisztelegve a háború fehérvári áldozatainak emléke előtt. (Akkor és ma, avagy adalékok Székesfehérvár háborús szenvedéseihez...)
 
 A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.

 A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát. (www.albaarchivum.hu)