-
Ünnepi Közgyűlés
Városunk történelmében különleges helyet foglal el augusztus 20-a, hiszen 1938-ban, a Szent István-emlékév során éppen a koronázóvárosban vált nemzeti ünneppé államalapító királyunk napja. A hagyományokhoz hűen idén is ünnepi közgyűlésen emlékezett a város: a képviselők a Szent István téren, a szent király lovasszobránál tartották ülésüket, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester adta át a város kitüntetéseit.
2026.08.20. -
Elhunyt Szabó Mátyás
Életének 86. évében elhunyt Szabó Mátyás, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egykori igazgatója, a Székesfehérvári Építők egykori kosárlabdázója. Szabó Mátyás teljes szakmai életútját a Vízügyi Igazgatóság kötelékében töltötte, húsz évig pedig irányította. Maradandó értéket teremtett a vízügyi szolgálat és a közösség javára.
2026.08.20. -
Ünnepi díszközgyűlés
Városunk történelmében különleges helyet foglal el augusztus 20-a, hiszen 1938-ban, a Szent István-emlékév során éppen a koronázóvárosban vált nemzeti ünneppé államalapító királyunk napja. A hagyományokhoz hűen idén is ünnepi közgyűlésen emlékezett a város.
2026.08.21. -
Iskolakezdési támogatás érkezik
Idén 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kapnak a jogosult, rászoruló családok. Az összeget két részletben folyósítják, az első 50 ezer forintnak legkésőbb augusztus 24-ig meg kell érkeznie.
2026.08.21.
A II. Világháború áldozatainak emléke előtt tisztelgett Székesfehérvár
A második világháború székesfehérvári befejezésének évfordulójára emlékezett a város önkormányzata március 23-án. Az Országzászló téri Nyitott Könyv emlékműnél Fehérvár elöljárói, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokságának vezetője, valamint a pártok képviselői helyezték el koszorúikat, ezzel tisztelegve a háború fehérvári áldozatainak emléke előtt. (Akkor és ma, avagy adalékok Székesfehérvár háborús szenvedéseihez...)
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát. (www.albaarchivum.hu)