-
Szállítják a tűzifát
Csütörtökön megkezdődött az extra tűzifa támogatási programban a rászorulók által igényelt tüzelő kiszállítása. Székesfehérvár minden rászorulónak biztosítja az elmúlt időszak rendkívül hideg időjárása miatt szükséges plusz tűzifát, jelentkezni továbbra is a SZÉPEK Egyesületénél lehet.
2026.01.30. -
Újabb intézményvezetők a Városházán
Önkormányzati intézmények ismételten kinevezett vezetőivel találkozott dr. Cser-Palkovics András polgármester szerdán reggel a Városházán. A három vezető – Rábai Ildikó, Zsabka Attila és Juhász Zsófia – státuszának meghosszabbításáról tavaly decemberben döntött városunk Közgyűlése, ennek értelmében mindhárman folytatják eddigi munkájukat.
2026.01.28. -
Kátyúzás Fehérváron
Az elmúlt nyolc évben nem nőtt akkora mértékben a kátyúk száma Fehérváron, mint most a nagyobb fagyok után. A Városgondnokság folyamatosan két csapattal dolgozik az úthibák megszüntetésén.
2026.01.30. -
Visszatér a tél?
A napokban markáns fordulatok várhatók időjárásunkban. A meteorológusok szerint egy fokozatosan gyengülő ciklon hatására borult, csapadékos időre készülhetünk, miközben észak felől hideg levegő áramlik a Kárpát-medencébe, ami kisebb havazást is okozhat.
2026.01.30.
A II. Világháború áldozatainak emléke előtt tisztelgett Székesfehérvár
A második világháború székesfehérvári befejezésének évfordulójára emlékezett a város önkormányzata március 23-án. Az Országzászló téri Nyitott Könyv emlékműnél Fehérvár elöljárói, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokságának vezetője, valamint a pártok képviselői helyezték el koszorúikat, ezzel tisztelegve a háború fehérvári áldozatainak emléke előtt. (Akkor és ma, avagy adalékok Székesfehérvár háborús szenvedéseihez...)
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát. (www.albaarchivum.hu)