-
Koszorúzás és ünnepi előadás
Koszorúzással és ünnepi előadással tisztelgett Székesfehérvár az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. A Szent István Bazilika oldalán lévő emlékkeresztnél pénteken délután néma koszorúzással kezdődött az ünnep, majd a hagyományokhoz hűen idén is fiatalok léptek színpadra és idézték fel a 70 évvel ezelőtt történteket.
2026.10.23. -
Kötetbemutatók és emléktábla-avató
Könyvbemutatókkal és emléktábla-avatóval kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett programsorozat csütörtökön Székesfehérváron. A nemzeti ünnep előestéjén leplezték le a forradalom idején indult Vörösmarty Rádió emlékét őrző táblát az egykori szerkesztőségnek otthont adó Városháza emeleti folyosóján.
2026.10.23. -
Székesfehérvár Anno… ’56
Felavatták a Városháza első emeletének folyosóján az emléktáblát, amely a Vörösmarty Rádió munkatársainak állít emléket. Az ünnepi esten bemutatták Demeter Zsófia Székesfehérvár Anno… ’56 – Mítosz és amnézia között című kötetét.
2026.10.23. -
Az 1956-os hősökre emlékeztek
Már csütörtökön elkezdődtek a megemlékezések Székesfehérváron. Városszerte néma koszorúzásokkal tisztelegtek 1956 októberének hősei előtt.
2026.10.22.
A II. Világháború áldozatainak emléke előtt tisztelgett Székesfehérvár
A második világháború székesfehérvári befejezésének évfordulójára emlékezett a város önkormányzata március 23-án. Az Országzászló téri Nyitott Könyv emlékműnél Fehérvár elöljárói, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokságának vezetője, valamint a pártok képviselői helyezték el koszorúikat, ezzel tisztelegve a háború fehérvári áldozatainak emléke előtt. (Akkor és ma, avagy adalékok Székesfehérvár háborús szenvedéseihez...)
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát. (www.albaarchivum.hu)