-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
A humántőkére koncentrál a 2. Nemzeti fejlesztési terv
A tudósokból, művészekből és üzletemberekből álló Magyarország Európában Tanácskozás megvitatta azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatában vizsgálja hazánk jövőjét. A miniszterelnök szerint a szellemi befektetések lehetnek a 2. Nemzeti fejlesztési terv prioritásai. A Magyarország Európában tanácskozás egy tavaly áprilisban megalakult konzultációs testület; munkájában olyan neves szaktekintélyek vesznek részt, mint Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, valamint Szinetár Miklós rendező.
2005.11.09. 09:26 |
A tudósokból, művészekből és üzletemberekből álló Magyarország Európában Tanácskozás megvitatta azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatában vizsgálja hazánk jövőjét. A miniszterelnök szerint a szellemi befektetések lehetnek a 2. Nemzeti fejlesztési terv prioritásai.
Összetartó és erős társadalmat úgy lehet teremteni, ha erőforrásaink jelentős részét a lemaradók felzárkóztatására fordítjuk, versenyképessé pedig azzal tehetjük az országot, ha befektetünk az elöl haladókba - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyarország Európában Tanácskozás elnevezésű, társadalomtudósokból, művészekből és üzletemberekből álló testület keddi ülésén Budapesten.
Az emberi infrastruktúra területén nagy a lemaradás Magyarországon, ezért lesz a II. Nemzeti fejlesztési terv legnagyobb prioritása a befektetés az emberbe - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a tudásalapú társadalom kihívásait megvitató ülésen.
A tanácskozáson Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója a miniszterelnök kérésére ismertette azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatban vizsgálja Magyarország gazdasági és tudományos helyzetét.
A társadalomkutató felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb statisztika a magyar tudásképesség és a szellemi erőforrások megtorpanását jelzi. A tudós szerint, az országnak meg kell határoznia fejlesztési programjainak irányát és mikéntjét, valamint el kell döntenie, hogy kiket kíván támogatni: a közepet vagy a lemaradókat és az élenjárókat.
A Magyarország Európában tanácskozás egy tavaly áprilisban megalakult konzultációs testület; munkájában olyan neves szaktekintélyek vesznek részt, mint Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, valamint Szinetár Miklós rendező.
Összetartó és erős társadalmat úgy lehet teremteni, ha erőforrásaink jelentős részét a lemaradók felzárkóztatására fordítjuk, versenyképessé pedig azzal tehetjük az országot, ha befektetünk az elöl haladókba - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyarország Európában Tanácskozás elnevezésű, társadalomtudósokból, művészekből és üzletemberekből álló testület keddi ülésén Budapesten.
Az emberi infrastruktúra területén nagy a lemaradás Magyarországon, ezért lesz a II. Nemzeti fejlesztési terv legnagyobb prioritása a befektetés az emberbe - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a tudásalapú társadalom kihívásait megvitató ülésen.
A tanácskozáson Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója a miniszterelnök kérésére ismertette azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatban vizsgálja Magyarország gazdasági és tudományos helyzetét.
A társadalomkutató felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb statisztika a magyar tudásképesség és a szellemi erőforrások megtorpanását jelzi. A tudós szerint, az országnak meg kell határoznia fejlesztési programjainak irányát és mikéntjét, valamint el kell döntenie, hogy kiket kíván támogatni: a közepet vagy a lemaradókat és az élenjárókat.
A Magyarország Európában tanácskozás egy tavaly áprilisban megalakult konzultációs testület; munkájában olyan neves szaktekintélyek vesznek részt, mint Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, valamint Szinetár Miklós rendező.
