-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
A humántőkére koncentrál a 2. Nemzeti fejlesztési terv
A tudósokból, művészekből és üzletemberekből álló Magyarország Európában Tanácskozás megvitatta azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatában vizsgálja hazánk jövőjét. A miniszterelnök szerint a szellemi befektetések lehetnek a 2. Nemzeti fejlesztési terv prioritásai. A Magyarország Európában tanácskozás egy tavaly áprilisban megalakult konzultációs testület; munkájában olyan neves szaktekintélyek vesznek részt, mint Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, valamint Szinetár Miklós rendező.
2005.11.09. 09:26 |
A tudósokból, művészekből és üzletemberekből álló Magyarország Európában Tanácskozás megvitatta azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatában vizsgálja hazánk jövőjét. A miniszterelnök szerint a szellemi befektetések lehetnek a 2. Nemzeti fejlesztési terv prioritásai.
Összetartó és erős társadalmat úgy lehet teremteni, ha erőforrásaink jelentős részét a lemaradók felzárkóztatására fordítjuk, versenyképessé pedig azzal tehetjük az országot, ha befektetünk az elöl haladókba - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyarország Európában Tanácskozás elnevezésű, társadalomtudósokból, művészekből és üzletemberekből álló testület keddi ülésén Budapesten.
Az emberi infrastruktúra területén nagy a lemaradás Magyarországon, ezért lesz a II. Nemzeti fejlesztési terv legnagyobb prioritása a befektetés az emberbe - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a tudásalapú társadalom kihívásait megvitató ülésen.
A tanácskozáson Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója a miniszterelnök kérésére ismertette azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatban vizsgálja Magyarország gazdasági és tudományos helyzetét.
A társadalomkutató felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb statisztika a magyar tudásképesség és a szellemi erőforrások megtorpanását jelzi. A tudós szerint, az országnak meg kell határoznia fejlesztési programjainak irányát és mikéntjét, valamint el kell döntenie, hogy kiket kíván támogatni: a közepet vagy a lemaradókat és az élenjárókat.
A Magyarország Európában tanácskozás egy tavaly áprilisban megalakult konzultációs testület; munkájában olyan neves szaktekintélyek vesznek részt, mint Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, valamint Szinetár Miklós rendező.
Összetartó és erős társadalmat úgy lehet teremteni, ha erőforrásaink jelentős részét a lemaradók felzárkóztatására fordítjuk, versenyképessé pedig azzal tehetjük az országot, ha befektetünk az elöl haladókba - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyarország Európában Tanácskozás elnevezésű, társadalomtudósokból, művészekből és üzletemberekből álló testület keddi ülésén Budapesten.
Az emberi infrastruktúra területén nagy a lemaradás Magyarországon, ezért lesz a II. Nemzeti fejlesztési terv legnagyobb prioritása a befektetés az emberbe - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a tudásalapú társadalom kihívásait megvitató ülésen.
A tanácskozáson Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója a miniszterelnök kérésére ismertette azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatban vizsgálja Magyarország gazdasági és tudományos helyzetét.
A társadalomkutató felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb statisztika a magyar tudásképesség és a szellemi erőforrások megtorpanását jelzi. A tudós szerint, az országnak meg kell határoznia fejlesztési programjainak irányát és mikéntjét, valamint el kell döntenie, hogy kiket kíván támogatni: a közepet vagy a lemaradókat és az élenjárókat.
A Magyarország Európában tanácskozás egy tavaly áprilisban megalakult konzultációs testület; munkájában olyan neves szaktekintélyek vesznek részt, mint Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, valamint Szinetár Miklós rendező.