Több mint negyvenen vettek részt Sajtos Klára, a Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület tagja és Váczi Márk városkutató keddi sétáján a Rácbányában. A Cselekvő Fehérvár szervezésében megvalósult túrán a jelenlévők a hely történelméről és természeti kincseiről hallhattak.
A Ráchegy szívében megbújó bánya olykor még a fehérváriak előtt is ismeretlen terület.
Sajtos Klára, a Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület tagja elárulja: gyakorta vezet túrákat gyerekeknek és felnőtteknek a város ezen pontján. A fiatalok első kérdése mindig az, hogy „Hol a bánya?”, amikor pedig arra kell felelniük, „Mi után kutattak a területen?” az első szó, ami elhagyja a kisiskolások száját az az „arany”, a második a „gyémánt”, végül pedig a „szén”. Mondhatni, őrültségnek tartják, hogy valaki követ bányásszon – mesél nevetve Sajtos Klára.
Pedig az 1900-as években Fehérváron három kőbánya is működött, és a kifejtett kő bizony sok fehérvári ház és út alapjául szolgált. Az anyag azonban nem aplit, ahogy azt a legtöbben feltételezik. "Ez egy gyakori tévhit. A Rácbányában gránit kőzetet és gránit murvát bányásztak. Ez egy nagyon lassan, évmilliók alatt megszilárduló anyag, úgynevezett mélymagmás kőzet" – magyarázta a természetjáró az érdeklődőknek. A geológiai sajátosságok mellett Klára a hely növényvilágáról is mesélt, különös tekintettel a fákra.
Mint mondta, anno az Önkormányzat és az Alcoa Alapítvány közösen alakította át a területet pihenőparkká, és alapvetően olyan növényeket ültettek a feltöltött bányába, melyek díszesek és a hely, időjárás sajátosságait is kedvelik. A Rácbánya így tavasszal és nyáron is gyönyörű látvánnyal szolgál: fűzfák, vérszilvafák, nyírfák ékesítik a parkot. Cserjéből is sokfélét látni: gyógyító galagonya, sombokor és vadrózsa is él itt.
A területen található a békalencsés tó is, amihez egy lépcsőn lehet lejutni. Érdekesség, hogy itt a nagy szárazság ellenére is mindig találunk valamennyi vizet – mesél Klára, aki a közel negyvenfős csoporttal augusztus 10-én bejárta a terület zegzugosabb részeit is.
A túrát színesítette Váczi Márk történész, városkutató előadása is, aki a Szőlőhegyről, a Budai úti református templomról, és a Rácbánya melletti iskoláról is beszélt a jelenlévőknek.
"A Ráchegy területének egy részét a háború előtt Szabó-bányaként tartották számon. A helybéli lakosok elmondása alapján még az ötvenes években is fejtettek itt követ, murvát. A bánya sorsa itt is úgy alakult, mint az öreghegyi Bányató esetében. Elmondások szerint ebédidőt tartottak a délelőtti műszak után a munkások és mire visszamentek dolgozni, már hat méter mély víz volt a fejtésben" – hangzott el túra során.
A Budai úti református templomról Váczi Márk elmondta: 1993–1995-ben épült Szigeti Gyula tervei alapján. A Budai úti telek a 20. század elején dr. Kaltenecker Viktor felsőházi tag kertje volt, ahova a külföldi útjairól hozott nemes fákat telepített. A II. világháború után egy útépítő vállalat telepe lett, majd 1972-ben az elhanyagolt területet rendezték, és itt állították fel eredetileg Rétfalvi Sándor pecsétet ábrázoló szobrát, az Aranybulla emlékművet. Az alkotást 1990-ben helyezték át a Csúcsos-hegyre, és a református egyház kapta meg a telket, templomépítés céljára.
A városkutató a mai Zentai Úti Általános Iskola által elfoglalt területre is kitért:
"A híres paptanár, Námessy Medárd a ráchegyi szőlőskertben tanította a botanikát – erre még ma is szívesen emlékeznek a már nyolcvan-kilencven éves egykori diákjai. Az arborétumba illő parkban álló ház 1945-ben erősen megsérült. Sorsa 1955-ben fordult jobbra: felújították, majd bővítették, ide járhattak a helyi gyermekek iskolába. A ’80-as évek közepén a diáklétszám kinőtte az épületet, ezért a régi kúriaépületet lebontották, a park fáit kivágták, helyén egy új, 12 tantermes iskola épült. Az udvaron álló ezüstjuhar kiszáradt, de nem távolították el teljesen: Kunos Krisztina fafaragó munkája és Papp Miklós közreműködése nyomán szobor lett belőle, amely Hunyadi Jánost és a család címerét, valamint egy tanítónő, egy kislány és egy, a tudást szimbolizáló bagoly figuráját jeleníti meg" – mondta el Váczi Márk.
A program a TOP-6.9.2-16-SF1-2018-001-es számú projekt részeként valósult meg.
