-
Újabb intézményvezetők a Városházán
Önkormányzati intézmények ismételten kinevezett vezetőivel találkozott dr. Cser-Palkovics András polgármester szerdán reggel a Városházán. A három vezető – Rábai Ildikó, Zsabka Attila és Juhász Zsófia – státuszának meghosszabbításáról tavaly decemberben döntött városunk Közgyűlése, ennek értelmében mindhárman folytatják eddigi munkájukat.
2026.01.28. -
Két brigád dolgozik folyamatosan a város útjainak kátyúzásán
Már múlt héten elkezdték és jelenleg is folyamatosan kátyúznak a város útjain az ún. zsákos-aszfaltos technológiával. Ez több helyen most ideiglenes megoldás, mert tavasszal meleg aszfaltos technológiával véglegesen javítják meg az úthibákat.
2026.01.27. -
Kötelező a maszk!
Közösségi oldalára feltöltött üzenetben hívja fel a figyelmet a kórház, hogy az egészségügyi intézmény területén nem pusztán ajánlott, kötelező maszkot viselni. Az intézkedés 2025. december 12-től lépett életbe a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház székhelyén és valamennyi telephelyén és visszavonásig érvényes.
2026.01.29. -
Megalakul a fehérvári csoport
Megalakul a a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének székesfehérvári csoportja szombaton a Civil Központban. A cél, hogy az egyes ügyeket feltérképezzék, hogy megoldási javaslatokat kapjanak a károsultak.
2026.01.28.
A Gulag világáról nyílt kiállítás A Szabadművelődés Házában
Talán kevesen tudják pontosan, a Gulag táborok jóval a II. Világháború előtt "megnyitották kapuikat", történetük 1918-ban kezdődött és csak Sztálin halálával - bár akadt, akinek csak évekkel később - ért véget. Róth Péter alpolgármester szerint hiába a több mint fél évszázados távlat, szükséges a mát, a fiatalokat emlékeztetni a múltra. 
"A XX. század a magyarság, de alighanem az egész emberiség leggyászosabb évszázada volt." - mondta. "Még a II. Világháború utáni nagyhatalmi döntések is csak a pokol egyik bugyrából a másikba taszítottak nemzeteket, amelyeknek az életét további csaknem fél évszázadig a Gulagokat létrehozó eszme határozta meg. Meg kell őriznünk a borzalmak emlékét is, hogy visszatartsák az új nemzedékeket a hibák újbóli elkövetésétől" -tette hozzá.
A kiállítást rendező Sinka Jenő megjegyezte, hogy sajnos még az élő, elrettentő példa sem akadálya az embertelen tettek megismétlésének, hiszen éppen a Gulagokban megesett, leírt szörnyűségek példáján születtek meg azokkal egy időben a náci munkatáborok, haláltáborok. "Amikor a volt foglyok végre hazaértek , nem egy ölelésre kész ország várta őket, hanem pár ÁVH-s a határon, akik leszögezték, erről nem szabad beszélni, mert aki megteszi, könnyen kerülhet újra valami egészen hasonló helyre. Voltak, akiket alig tizenöt évesen hurcoltak el minden ok nélkül, másokat politikai nézeteik vagy a rendszernek nem tetsző egyéb tetteik miatt ítéltek tíz-húsz év kényszermunkára, hiszen kellett a szovjet nyersanyagok kitermeléséhez a szorgos kéz." - mondta Sinka Jenő.
A kiállítás képet nyújt az elhurcolások, a munkavégzés, a büntetések, kínzások és kivégzések teljes történetéről, számos új ismeretet adva a témában nem igazán jártas látogatóknak. A megnyitó utáni beszélgetésen felmerült, hogy jó lenne mindezen anyagokat rendezetten, kereshetően, akár az oktatásban is felhasználható módon elérhetővé tenni valamilyen webes felületen is, amihez Róth Péter alpolgármester segítséget ígért a rendezőknek.