A Gönczöl jelentés kimondja - az őszi zavargások kapcsán mindenki hibázott

A tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség és a helyzet kezelésénél hibázott a rendőrség a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is - állapította meg a Gönczöl Katalin büntetőjogász vezette bizottság.

A tavaly őszi zavargások hátteréről, következményeiről készített jelentés azt hangsúlyozza, hogy szükséges volt az október 23-án alkalmazott erőszak az utcakövekkel, vas- és fém rudakkal felszerelt támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát. A bizottság a jogszabályi előírásokkal ellentétesnek tartja, hogy az október 23-án intézkedő rendőrök egy részén nem volt azonosító, és közülük sokan maszkot is viseltek. A Gönczöl-bizottság a rendőrséggel kapcsolatban többek közt azt javasolja, hogy ilyen akcióban csak erre kiképzett rendőrök vegyenek részt.

Az október 23-i eseményekhez hozzájárulhatott az is, hogy a rendőrség a megemlékezés helyszíneként a bejelentés alapján tudomásul vette az Astoria környékét, amely azonban a városszerte folyó ünnepségek, valamint a több mint 50 külföldi delegáció közlekedése szempontjából is különösen aggályos volt. A jelentés kitér arra, hogy hibázott a Fidesz-rendezvény műsorvezetője, aki annak ellenére nem tájékoztatta a közeledő erőszakos tüntetőkről az ünnepség résztvevőit, hogy erről időben tájékoztatást kapott a rendőrségtől. Így többen tájékozatlanságból mentek a rendőri oszlatás felé.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - írja a jelentés - a békés tüntetésről távozók és az erőszakos tüntetők a szervezett rendbontó csoportok tervei szerint keveredtek össze. A bizottság úgy látja: Magyarországon nem megfelelő a tömegoszlatás rendszere, mert a felhívásokat és az előzetes figyelmeztetéseket nem mindenki hallotta. A jelentés szerint a miniszterelnök hibázott, mert alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét és így nem is tudott rá megfelelően reagálni.

A köztársasági elnöknek - a jelentés szerint - a konfliktus megoldására tett kísérletei nem voltak a legszerencsésebbek, mert az erkölcsi válságot hangsúlyozták, hamis képzetet keltettek és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javításához. A bizottság úgy véli, hogy a parlamenti ellenzéknek a kormányprogrammal kapcsolatos népszavazási kezdeményezései alkalmasak az alkotmányos rendszer jelentős destabilizálására.

Veszélyesnek tartja a jelentés a jelenlegi választási rendszert abból a szempontból, hogy a győztes párt akár egyedül is kétharmados többséget szerezhet, ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést. A jelentés a helyzet kialakulását vizsgálva arról ír, hogy a politikai pártok 2006-ig halogatták a nagy ellátórendszerek reformját, miközben az embereknek folyamatosan egyre több dolgot ígértek.

Az ennek hatására kialakult bizonytalanságot és az aktuális problémák gerjesztette indulatokat a Fidesz vezető csoportjának politikája rendezte össze egységesnek látszó jelenséggé - tartalmazza a jelentés, amely szerint a párt 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, a 2006-os újabb vereség után pedig egy gyors sikerrel kecsegető kormánybuktató stratégiára váltott. Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali csoportok, hogy a Fidesz mögöttük is áll. A rendőrség hibái közé sorolja, hogy a Kossuth téren szeptember 17-én elkezdett tüntetést tévesen minősítette választási gyűlésnek, a kampánycsend alatt tartott rendezvényeket pedig kulturális rendezvényeknek.

Azt is hibának tartja a jelentés, hogy feloszlatás helyett a rendőrség tárgyalásokba kezdett az önjelölt szervezőkkel, ami bátorítás volt az erőszakosan fellépők számára és hozzájárult a további jogellenes térfoglaláshoz, illetve más jogsértésekhez. Ezek is összefüggésben álltak az október 23-i be nem jelentett, erőszakossá váló demonstrációk kialakulásával - tartalmazza a jelentés.

Az MTV-székház ostroma kapcsán személyes szakmai felelőssége - a dokumentum szerint - a budapesti rendőrfőkapitánynak, illetve az ORFK helyszínen tartózkodó helyettes vezetőjének van. Előbbinek az előzetes tervezés szakmai hibája miatt, utóbbinak azért, mert nem tett meg minden szükséges intézkedést, amikor látta, hogy a budapesti vezetés nem lesz képes a székház megvédésére.

Azt ajánlják a kormánynak, hogy módosítsa a gyülekezési törvényt: térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén, valamint írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése között legfeljebb 24 óra teljen el, a demonstrációt a bejelentést követően 6-8 órával már lehessen elkezdeni.

Gyurcsány Ferenc kormányfő október végén kezdeményezte vizsgálóbizottság felállítását a szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására. A bizottság november 6-án alakult meg, feladata, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban.