Idén is a Bory-várban adták át a Lánczos-Szekfű ösztöndíjakat, a Deák Dénes Ösztöndíjat és a Deák Dénes Díjat. A Lánczos-Szekfű Ösztöndíjat az alapítvány kuratóriuma minden évben azoknak ítéli a hozzá tartozó anyagi támogatással együtt, akik az oktatás, a tudomány, a művészet terén munkálkodnak.
A Deák Dénes Díjat ebben az évben Kovács György címzetes igazgató vehette át Székesfehérvár kulturális életében végzett kiemelkedő alkotó, építő munkássága, valamint közösségteremtő tevékenysége elismeréseként.
Kovács György vehette át a Deák Dénes Díjat
Méltatásában Dr. Demeter Zsófia kiemelte, hogy Kovács György ízig-vérig
"nyughatatlan népművelő", aki pályája során a legkülönbözőbb korú, érdeklődésű, tanultságú fiatalokkal, majd a Megyei Művelődési Központban 1979-től magával a népművelők közösségével, illetve a népművészet műhelyvezetőivel működött együtt: a népművelési munka irányítójaként lett fékezhetetlen közösségépítővé.
A díjazottakat köszöntötte Dr. Cser-Palkovics András polgármester is, aki elmondta, hogy a járványügyi helyzet jelentős bevételkiesést okozott az Önkormányzatnak, ezért arra kérte a Lánczos-Szekfű ösztöndíj kuratóriumát, hogy szerényebb összegből osszák ki az ösztöndíjakat, egyúttal köszönetet mondott a kuratórium tagjainak is, hogy elvégezték az ezzel járó nem könnyű munkát. A polgármester kiemelte, hogy a Deák Dénes díj méltó helyre került, mint ahogy a Lánczos-Szekfű ösztöndíjak is. Hangsúlyozta, hogy izgalmas, érdekes, Székesfehérvárhoz szorosan kötődő témákat dolgoznak fel az idei díjazottak. 
Szeredi Merse Pál művészettörténész kapta idén a Deák Dénes Ösztöndíjat
"A magyar avantgárd művészet befogadás története Bécsben és Berlinben az 1920-as évek első felében" téma kutatására kapott Deák Dénes Ösztöndíjat Szeredi Merse Pál művészettörténész. A magyar avantgárd művészet képviselőinek 1919 és 1926 közötti bécsi emigrációját kívánja feldolgozni, ezen belül is főként Kassák Lajos és az általa szerkesztett MA című folyóirat történetével és nemzetközi kapcsolat rendszerével kíván foglalkozni. Korábban e témakörben már folytatott kutatásokat és szembesült a magyar avantgárd képzőművészet kritikai fogadtatásával, melynek mélyebb feltárása és elemzése még várat magára, ezért is vállalkozik erre tervezett kutatásában, amit már előző évben is támogatott az alapítvány. 
Polgármesteri támogatást kapott dr. Gergely Anna történész is, Lakos Alfréd „a zsidóság Rembrantja” – egy elfeledett székesfehérvári festőművész pályaképe téma kutatására.
A 2020-as Lánczos-Szekfű ösztöndíjasok
A Lánczos-Szekfű ösztöndíjak átadása előtt Bobory Zoltán kuratóriumi elnök elmondta, hogy az idei évben is nehéz dolguk volt az ösztöndíjak odaítélésénél, hiszen minden eddiginél több pályázat érkezett.
Alföldi Laura Karcok című kisregényének megjelentetését támogatja az alapítvány. A kisregény mai 17-18 évesek világát tárja elénk, egy tragikusan végződő szerelmi történetet ismerünk meg olvasásakor. Ügyesen építi fel a cselekményt. Az alkotás stílusa is a jelen ifjúságának sajátos vonásait mutatja. A fiatal korosztály önmaga érzelmeit, gondolatait fedezheti fel benne, az idősebb generációnak pedig lehetőséget ad arra, hogy megértse: a viselkedésformák változnak, de a szeretet, a fájdalom, a hiányérzet ma is szerves része életünknek. Az írás iránti elkötelezettsége, lokálpatriotizmusa erősen meghatározzák Laura személyiségét.
Büki Zsuzsanna városunk képzőművészeti életének jeles személyisége a „Falak és kapuk” zárt és nyitott… munkacímű elképzeléseinek megvalósításához kért és kapott támogatást. A művésznő már évtizedek óta törekszik a képzőművészet különböző ágainak egymáshoz való közelítésére. Szándékában áll a grafika, a fotográfia és a festészet érintkezési pontjainak kitapogatása, egymáshoz szelídítése. Saját, egyedi munkáit kívánja jelenünk egyik legkorszerűbb, legmodernebb új műfajában, az elektrográfiában kiállításon bemutatni.
A Fekete Sas Társaság novellás kötetének nyomdai előkészítését támogatja a kuratórium. A kötet igaz történeteket tár fel a Fekete Sas Szálló múltjából. Székesfehérvár korabeli eseményeit, esetleg alakjait ismerjük meg a novellákból. A történetek háttere valós, a feldolgozás módja egyéni. Ma is érdekes, élvezetes képet ad városunk 100 évvel korábbi életéről. A társaság nem titkolt célja a kötet megjelentetésével, hogy bepillantást engedjenek Székesfehérvár egy három évtizede zárva tartott, romos műemléke fénykorának életébe, amelyet a mai fehérváriak már nem ismernek és el sem tudják képzelni.
Gál Csaba Ellenszer című verskötetének megjelentetését támogatja a kuratórium. A költő verseit és prózai írásait rendszeresen olvashatjuk helyi és országos folyóiratokban. Eddig négy kötete jelent meg. A most támogatott kötetben a legutóbbi évek termését kívánja az olvasó elé tárni. Egyéni látásmód és kifejezésmód jellemzi a magas színvonalú verseket. Képalkotása modern, gondolatvilága gazdag, formailag változatos. A szerző modern-posztmodern verskötettel állt elő. Kiforrott, értékes, elgondolkodtató, érzelmileg hatásos költemények, komoly mondandóval, érthető-átérezhető megfogalmazásban.
dr. Kertész Balázs levéltári tudományos munkatárs „A székesfehérvári káptalan archontológiája és oklevéladó tevékenysége az Árpád-korban” című téma feldolgozására kapott támogatást. A készülő munka első részében a fehérvári Szűz Mária-egyházhoz tartozó társaskáptalan Árpád-kori személyi állományának feltárást mutatja be a kutató. A második rész célja a fehérvári káptalan Árpád-kori oklevéladó tevékenységének a teljes körű feldolgozása, amely a források oklevéltani és pecséttani vizsgálata mellett magában foglalja az íróműhelyekre és a levéltárra vonatkozó adatok ismertetését is. A kötetet képmellékletek zárják majd, melyben oklevelekről valamint a káptalan pecsétjeiről készült színes, digitális felvételek kapnak helyet.
László István Határvonalon - két világ mezsgyéjén című regényének megírását támogatja a kuratórium. A könyv első részében a szerző a szülőföld, a gyermekkorban a világ közepét jelentő Kalotaszeg életét, kultúráját tervezi bemutatni gyermekkori játékok, csínytevések, népi szokások és hagyományok leírásán keresztül. Próbál ízelítőt adni abból a világból, melybe beleszületett, ahová még most is „hazajár”. Másik vonulata a kisebbségi létből adódó élethelyzet feltárása. Érdekes és tanulságos lehet megismerni egy kalotaszegi magyar sorsot a diktatúra éveiben. A menekülést otthonról - haza. Haza „Kismagyarországra”, amely maga is nehéz helyzetben, a rendszerváltás ellentmondásos időszakát élte., de befogadta „hazatérni vágyó” fiait.
Megyeri Zoltán a székelyudvarhelyi Orbán Alapítvány mindennapjait bemutató film szakmai munkálatainak - forgatókönyv, vágás, utómunka - megvalósításához kapott támogatást. Az Orbán Alapítvány halmozottan sérült személyeket támogat. Hitvallásuk, hogy minden embernek joga van örömben, barátokkal körülvéve, gondok, szenvedés és szégyenkezés nélkül élni. Hisznek a rehabilitáció és a fiatal kortól tartó, folyamatos tanulás erejében és ezért kitartóan dolgoznak. Az alkotó önerőből forgatta a filmet, amely a megtett útról szól. a megszólalók szeretettel, hittel, szenvedéllyel megfogalmazott gondolataival.
Nehrer György novellás kötetét is támogatja az alapítvány, melynek célja Székesfehérvár szellemi életének gazdagítása, a múlt feltárása, értékeink bemutatása. Különleges, hogy ebben az évben több pályázat is a Fekete Sas Szállóhoz, városunk e hajdan volt gyönyörű, de ma sajnos romos épületéhez kapcsolódik. A Szálló a 19. század végén a helyi társasági élet központja volt. Vendégei magyar és osztrák városokból érkeztek, főként kereskedők és kíváncsi utazók. Ugye ahol ennyi ember megfordul, ott nemegyszer váratlan esemény, sőt botrány is történhet. Ízelítőül csak egy „Szerelmi bánat elől a kanálisba”…Tizenhárom érdekes novella egy kötetben, melyek története a Fekete Sas Szállodához és Székesfehérvárhoz kapcsolódik.
Ocskó-Kű Kata a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakának hallgatója, már gyermekkora óta vonzódik a művészetekhez. Az általános iskolát a székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola rajz tagozatán, a középiskolát a Tóparti Gimnázium és Szakgimnázium grafikus szakán végezte. Több iskola együttes munkájaként a fehérvári színházban bemutatott színdarabokban szólót táncolt, melynek koreográfiáját is ő készítette. Ekkor került közel a színházi élethez, és jutott arra az elhatározásra, hogy látványtervező lesz. Egyetemi évei is városunkhoz kötik, szoros kapcsolatot tart a székesfehérvári Balett Színházzal. Két táncosnak is tervezett és varrt a Stuttgartban megrendezendő fesztiválra ruhát. Egyetemistaként több kiállításon is szerepelt itthon és külföldön is. Kétszer nyerte el a Nemzet Fiatal Tehetsége Ösztöndíjat.
Primavera Vegyeskórus Egyesület a Magyar Requiem kottagrafikájának elkészítésére adott be pályázatot, amely rendkívül igényes és képet ad a kórus eddigi eredményes, gazdag múltjáról valamint bemutatja azt az értékmentést, amit a kórus már évtizedek óta elkezdett és a megvalósítás most egy újabb szakaszához érkezett. Daróczi Bárdos Tamás fehérvári megkeresésre, felkérésre a trilógiát az 1990-es évek közepén írta.Három oratórium, mely több év alatt külön-külön került bemutatásra, majd 2003-ban lemez felvétel is készült az Alba Regia Szimfonikus Zenekarral. A három oratórium kottaanyaga mindmáig a szerző kéziratában a kórus birtokában van, melynek tagjai szívügyüknek tekintik a mű jövőjét.
Simek Valéria "Hittem, szerettem" című kötete megírását támogatja kuratórium, mely egy korrajz, életrajz, cselekményre épülő regény. Bemutatja a ma már Fejér megyéhez tartozó Bakonycsernye embereinek életét a 2. világháború előtt és után. Világos képet rajzol a paraszti világról, a szegénységről, a szokásokról, a társadalmi elvárásokról, a történelmi események és a mindennapok viszonyáról. Egy asszony életének eseményei állnak középpontban, régi dalokkal, versekkel, itt-ott erős líraisággal kiegészítve.
Szabó Anikó textiltervező munkája során a természet harmóniájából inspirálódva a letisztultság jegyében hoz létre lakástextileket, textil faliképeket. Pályája a Tóparti Gimnázium és Szakgimnáziumból ível felfelé. Tehetsége, innovatív képessége, kitartása és technikai tudása, a különböző technikákat gyorsan elsajátító rendkívüli manuális készsége elismerést vált ki idősebb szakmai pályatársaitól is. Tervezett munkájának, a „Földek-lakástextil kollekció” gondos leírása és képanyaga világosan érzékelteti, hogy egy-egy természeti kép élményéből kiindulva hogyan írja át a színeket és formákat a maga egyszerű textilfelületeire, hogyan találja meg a lehetőséget egy természetben előforduló forma textilben való megfogalmazására, tiszta, egyszerű felületekre és színritmusokra történő átírására. A kollekció tartalmaz szőnyegeket, párnákat, takarókat valamint a hozzájuk tartozó terveket.
Száraz Pál „Holdfényben” című novelláskötetének megjelentetését támogatja kuratóriumunk. A szerző már több mint négy évtizede felbukkant a szlovák sajtóban. Novellái, versei rendszeresen jelennek meg felvidéki és magyarországi irodalmi lapokban. Eddig hét kötete jelent meg. Jelen kötetének novellái a menekülő utak látszatát keltik. Nem az elvárások szerint valahová tartanak, hanem éppen fordítva, elfelé valamitől. Novellái tömörek, az élet egy-egy pillanatát ragadják meg, feszültséggel telítettek, konfliktusba torkolnak. A szerző mindig bátran a dolgok közepébe vág, színes képek és víziók és érzékletes leírások vonulnak végig a köteten.
Szelessné Csizmadia Márta nyugdíjas pedagógus, 40 éven át tanított. Önállóan és tanítványaival együtt is a képző- és iparművészet több ágában (goblein szövés, zászló- és címertervezés, készítés, történelmi viseletek varrása) teremtett sok-sok értéket. Gyakran vett részt csoportos kiállításokon, bel- és külföldön. Több városban (Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Sárbogárdon, Veszprémben) egyéni kiállítása is volt. Elkészített 100 reneszánsz történelmi női- férfi- és gyermek viseletet a kiegészítőivel együtt. Ezekkel az öltözetekkel gyakran szerepelt Székesfehérvár rendezvényein. Viselettárát barokk ruházattal szeretné bővíteni. Ezzel új szín kerülne a székesfehérvári rendezvények magas színvonalába.
A Tarsoly Ifjúságért Egyesület fontos feladatának tekinti a Székesfehérváron élő, nyugállományban lévő, hivatásos katonák életének megörökítését. Székesfehérvár a 18.-19. századtól kezdve stratégiai fontosságú város volt, tekintettel arra, hogy jelentős számú katonaságot kellett beszállásolnia. Programjuk célja bemutatni a legújabb kori magyar hadtörténelemben szerepet vállaló emberek életútját, tevékenységüket, közelebb hozni sorsukat, helytállásukat. Érzékeltetni kívánják, hogy sokszor nagyon bonyolult politikai, társadalmi viszonyok között is esküjükhöz híven teljesítették feladatukat.
A Vox Mirabilis Közhasznú Kulturális Egyesület elkötelezett a művészet, a történelem és a hagyományőrzés iránt. Az egyesület vezetői hiánypótló, értékteremtő, ugyanakkor értékeket és értékes embereket bemutató programsorozatot dolgoztak ki Közéleti és Kulturális Szalon néven, melynek megvalósítását évek óta támogatja a kuratórium. Céljuk, hogy havonta olyan példaértékű embereket mutassanak be, akik az élet különböző területein elismerésben részesültek, Székesfehérvár kitüntetett polgárai, hiszen fontos, hogy a város lakói megismerjék őket. A rendezvénysorozat a meghívott vendégeken keresztül hozzájárul Székesfehérvár helyi értékeinek megismeréséhez, megőrzéséhez és ápolásához.
Vörös Janka fiatal énekesnő komoly sikereket, szakmai eredményeket mondhat magáénak a jazz zene területén. Jelenlegi pályázata folytatása a 2018-as sikeres pályázatának, amikor is egy jazz zenei klipre kapott támogatást. Most ennek folytatásaként egy új dalát szeretné videoklip formájában bemutatni, amely hazai és nemzetközi ismertségét erősítené. A felvétel fehérvári helyszínen, fehérvári táncosok közreműködésével készül, professzionális formában.
