-
Opolei megemlékezés 56-ra
Az 1956-os magyar forradalom kitörésének 70. évfordulója alkalmából Arkadiusz Wiśniewski, Opole polgármestere Gerencsér Tibor krakkói magyar konzul társaságában koszorút helyezett el a testvérvárosunkban álló emlékműnél. A megemlékezésen részt vettek a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete opolei szervezetének képviselői, valamint cserkészek is.
2026.10.29. -
Új támogatás fiataloknak
Az idei évtől új támogatási lehetőséggel segíti Székesfehérvár a nagykorúvá váló fiatalokat. Eddig már kétszáz, 18. életévét betöltő fehérvári élt az egyszeri 25 ezer forintos támogatás lehetőségével. A támogatás továbbra is igényelhető!
2026.10.28. -
Mi lesz a posta sorsa?
A Feketehegy-Szárazréti posta újranyitását kérelmezték a városrészben, amelynek kapcsán az egyeztetések már elkezdődtek. A környék lakóit az aktuális helyzetről lakossági fórum keretében tájékoztatták.
2026.10.29. -
Emlékesttel tisztelegtek
Emlékesttel tisztelgett az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt a Vörösmarty Társaság. Az 1956-os fehérvári események részese, Keszei Imre visszaemlékezésével és a Vár folyóirat különszámának bemutatójával tisztelegtek a forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója előtt.
2026.10.28.
A 77 évvel ezelőtti borzalomra emlékeztek Székesfehérváron
Az 1941-ben még 2075 tagú székesfehérvári hitközségből az 1946. évi összeírás szerint mindössze 289-en maradtak. A kiűzetésre és halálra ítélt embereket a „gettógyűjtőházakba” zárták és 1944 június 6-án a város peremére, a vasút melletti Szabó-téglagyárba hurcolták. A téglagyárban 1944 június 10-e és 13-a között semmilyen élelmezés nem volt és itt már többen öngyilkosságot követtek el. A 2743 zsidó ember végső elszállítására június 14-én került sor.
A Mártírok emlékcsarnokában található emléktáblán olvasható, "barbárság" szóval próbálták leírni azt, amit ember, emberrel szemben követett el 77 évvel ezelőtt. Ismerjük a Fejér megyei illetve a fehérvári számokat is, és közös felelősségünk, hogy szóljunk erről, ne csak az év egy napján, hanem sokszor - mondta Cser-Palkovics András fehérvár polgármestere a megemlékezésen.
"A barbárság történéseinek elmesélésével mindent megteszünk annak érdekében, hogy soha többet ilyen ne történhessen." Székesfehérvár polgármestere emlékeztetett arra, hogy "Fehérváron sokat teszünk ezért az ügyért a közösséggel együtt, de hivatalos fehérvári küldöttség egészen tavaly év elejéig nem volt még Auschwitban. Éppen ezért másfél éve, közvetlenül a pandémia előtt Gergely Anna történésszel közösen mentem el Székesfehérvár nevében leróni a tiszteletünket az előtt a gyalázat előtt, ami történt. Tudtam könyvekből, filmekből és előadásokból, hogy mi történt ott, de a helyszínen mindezt látva volt igazán borzalmas. Egyet tudtunk tenni: az emlékezés koszorújával leróni kegyeletünket és megfogadni, hogy mindenhol, ahol van lehetőségem elmondom ezt, hogy soha többet ilyen borzalom ne történhessen."
A megemlékezésen részt vett Szénási Jonathán Sándor református lelkész is, aki arról is beszélt, hogy emlékezni és emlékeztetni is kell, hiszen egyre kevesebben vannnak velünk, aki elmesélhetik nekünk, hogy mi történt és ugyancsak egyre kevesebben vagyunk, akiknek elmeséltés és egyre többen, akik nem is nagyon hallottak erről.
A vasárnapi megemlékezést vezető Darvas István főrabbi arról tartott értekezést az emlékezőknek, hogy le-e erdeménye annak, hogy emlékeztetünk azokra a borzalmakra, amik 77 évvel ezelőtt történtek.
131-en tértek vissza Fehérvárra a koncentrációs táborokból
Az üldöztetések következtében a zsidó túlélők száma Fehérvár lakosságának töredékét, mindössze 0,6 százalékát tette ki: 131-en vergődtek vissza a koncentrációs táborokból, 119-en pedig a munkaszolgálatból. 1949-ben a holokauszt áldozatainak tiszteletére emlékcsarnokot emeltek a zsidó temető mellett, ahol a vasárnapi megemlékezést is tartották.