-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
A 22 évesek negyede főiskolán vagy egyetemen végzett
Az utóbbi években minden korábbinál több diák, a 22 éves korosztály 22-24 százaléka fejezte be sikeresen felsőfokú tanulmányait. Ez 1990-ben még csak 11-12 százalék volt. A 20 évesek körében alig több mint egy évtized alatt 14-ről 50 százalékra nőtt a nappali képzésben részt vevők aránya - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal "Társadalmi ellátórendszerek 2006" című átfogó jelentéséből.
2007.10.03. 08:17 |
Az utóbbi években minden korábbinál több diák, a 22 éves korosztály 22-24 százaléka fejezte be sikeresen felsőfokú tanulmányait. Ez 1990-ben még csak 11-12 százalék volt. A 20 évesek körében alig több mint egy évtized alatt 14-ről 50 százalékra nőtt a nappali képzésben részt vevők aránya - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal "Társadalmi ellátórendszerek 2006" című átfogó jelentéséből.A felsőoktatás szerkezeti átalakításával jelentősen megnőtt az érettségi után továbbtanulók aránya: míg 1990-ben a jelentkezők alig 36 százaléka nyert felvételt, 2006-ban ez az arány már több mint 60 százalék volt. A fiatalok közül egyre többen vesznek fel újabb szakokat a képzésük ideje alatt.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon feltűnően alacsony a műszaki, a természettudományos és a számítástechnikai végzettségűek aránya, ezzel szemben kiugróan magas a pedagógus, a társadalomtudományi üzleti és jogtudományi diplomások aránya - állapítja meg a jelentés.
2006-ban a fiatalok több mint 60 százaléka szerzett érettségi bizonyítványt a nappali képzésben, fele-fele arányban gimnáziumban, illetve más középiskolában. Ez az arány 25 százalékkal magasabb, mint 1990-ben. Az elmúlt 4-5 évben egyébként stabilizálódni látszik a középiskolai képzések aránya: jelenleg a beiratkozottak 23 százaléka tanul érettségit nem adó szakiskolában, 42 százaléka szakközépiskolában és 35 százaléka gimnáziumokban. Tavaly összesen a 16 évesek 94 százaléka vett részt a középfokú oktatásban.
A KSH megállapítja, hogy az intézmények kapacitása az óvodai és az általános iskolai oktatásban a létszámmal összefüggésben szűkült, ugyanakkor 10-13 százalékkal nőtt az osztálytermek kihasználtsága. Az elhelyezés átlagos körülményei javultak ugyan, de az intézményhálózat felújítása, illetve korszerűsítése évtizedek óta késik. Ami a pedagógusokat illeti, a diákok számának gyors csökkenése miatt egy tanárra már csak átlagosan 10 diák jut, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsonynak számít.