A 22 évesek negyede főiskolán vagy egyetemen végzett

Az utóbbi években minden korábbinál több diák, a 22 éves korosztály 22-24 százaléka fejezte be sikeresen felsőfokú tanulmányait. Ez 1990-ben még csak 11-12 százalék volt. A 20 évesek körében alig több mint egy évtized alatt 14-ről 50 százalékra nőtt a nappali képzésben részt vevők aránya - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal "Társadalmi ellátórendszerek 2006" című átfogó jelentéséből.
2007.10.03. 08:17 |
 Az utóbbi években minden korábbinál több diák, a 22 éves korosztály 22-24 százaléka fejezte be sikeresen felsőfokú tanulmányait. Ez 1990-ben még csak 11-12 százalék volt. A 20 évesek körében alig több mint egy évtized alatt 14-ről 50 százalékra nőtt a nappali képzésben részt vevők aránya - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal "Társadalmi ellátórendszerek 2006" című átfogó jelentéséből.

A felsőoktatás szerkezeti átalakításával jelentősen megnőtt az érettségi után továbbtanulók aránya: míg 1990-ben a jelentkezők alig 36 százaléka nyert felvételt, 2006-ban ez az arány már több mint 60 százalék volt. A fiatalok közül egyre többen vesznek fel újabb szakokat a képzésük ideje alatt.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon feltűnően alacsony a műszaki, a természettudományos és a számítástechnikai végzettségűek aránya, ezzel szemben kiugróan magas a pedagógus, a társadalomtudományi üzleti és jogtudományi diplomások aránya - állapítja meg a jelentés.

2006-ban a fiatalok több mint 60 százaléka szerzett érettségi bizonyítványt a nappali képzésben, fele-fele arányban gimnáziumban, illetve más középiskolában. Ez az arány 25 százalékkal magasabb, mint 1990-ben. Az elmúlt 4-5 évben egyébként stabilizálódni látszik a középiskolai képzések aránya: jelenleg a beiratkozottak 23 százaléka tanul érettségit nem adó szakiskolában, 42 százaléka szakközépiskolában és 35 százaléka gimnáziumokban. Tavaly összesen a 16 évesek 94 százaléka vett részt a középfokú oktatásban.

A KSH megállapítja, hogy az intézmények kapacitása az óvodai és az általános iskolai oktatásban a létszámmal összefüggésben szűkült, ugyanakkor 10-13 százalékkal nőtt az osztálytermek kihasználtsága. Az elhelyezés átlagos körülményei javultak ugyan, de az intézményhálózat felújítása, illetve korszerűsítése évtizedek óta késik. Ami a pedagógusokat illeti, a diákok számának gyors csökkenése miatt egy tanárra már csak átlagosan 10 diák jut, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsonynak számít.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.