897 éve halt meg Fehérváron Könyves Kálmán az akkori Európa legműveltebb királya

 

 Az Árpád ház kihalásáig egyébként 8 uralkodó (II. Béla, II. Géza, II. László, IV. István, III. Béla, III. László), a vegyesházi királyaink közül is több uralkodó (Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos, Hunyadi Mátyás, Szapolyai János) választotta végső nyughelyéül e templomot.

 

 Könyves Kálmán megreformálta és enyhítette elődje, László törvényeit, ritkábban alkalmazva a halálbüntetést (halálbüntetés helyett legtöbbször csonkítás járt az elítélteknek) és eltörölte a kínzást. Elfogadta a papi nőtlenségről szóló állásfoglalást és lemondott az invesztitúra jogról, de ő sem engedte, hogy a püspökök hűbéresküt tegyenek a pápának. Kötelezővé tette a házasság egyházi szentesítését és fölállíttatta a nyitrai püspökséget. Nem engedélyezte a tudatlan papok működését, amivel az egyház színvonalának emelését kívánta elérni. Kimondta, hogy a magasabb papi hivatalokban csak nőtlen papok tevékenykedhetnek.

 

 Megakadályozandó a királyi vagyon csökkenését elrendelte, hogy a fiúág kihalásával a nemesi birtokok a királyra szálljanak. Hosszú távra meghatározta az erdélyi vajda és a horvát bán címek használatát. Intézkedéseket hozott a rabszolga-kereskedelemről, a zsidókról és a honvédelemről.

 A törvénykönyvébe foglalt, felvilágosultságát igazolni látszó kijelentés "De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat", miszerint boszorkányok pedig nincsenek, valójában csak a kereszténység megerősítését szolgálta: könyves királyunk csak a strigák, a pogány hitvilág szerinti csodatévőnők  létezését tagadta.