-
Pogánytánc a Prospero Színkörrel
Október 30-án, pénteken 19 órakor Brian Friel „Pogánytánca” kerül műsorra a Marconi Projekt előadásában, Micskó Zoltán rendezésében. Öt férj nélkül maradt nővér, egy kissé koravén, hétéves kisfiú, egy hitehagyott pap és egy időnként felbukkanó, kedves csirkefogó.
2026.10.05. -
Búcsú az öreghegyi templomban
Október 8-án csütörtökön Spányi Antal megyés püspök mutat be szentmisét 18 órakor a Magyarok Nagyasszonya templomban a Boldogságos Szűz Mária, mint hazánk pártfogója ünnepén Székesfehérváron.
2026.10.04. -
A Zene Világnapja
Az Alba Regia Sportcsarnokban rendezték meg a Zene Világnapja gálát. Az ünnepen átadták a város zenei elismerését a Fricsay Richárd-díjat is, amelyet ez évben Lovrek Károly karnagy érdemelt ki.
2026.10.02. -
Városok városa
Megkezdődött a Városok városa beszélgetéssorozat. A Szent István Király Múzeum és a Fehérvár Médiacentrum műsorának szakmai moderátora Demeter Zsófia történész.
2026.10.01.
80 éve született Fehérváron Bella István Kossuth-díjas költő
Bella István Középiskolás éveit a József Attila Gimnáziumban töltötte, 1989-től a székesfehérvári Városi Televízió főszerkesztője volt, majd tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének is.
Bella István gyermekkorának színtere, élményeinek első forrásvidéke a Fejér megyei Sárkeresztúr, ahol édesapja tanító volt. A sárkeresztúri házban emlékszobát rendeztek be és 2016-ban emléktáblát is avattak a költő tiszteletére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vörösmarty Társaság, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata és Sárkeresztúr Község Önkormányzat összefogásával.

Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.
Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ban jelent meg. 1968–69-ben Lengyelországban volt ösztöndíjas. Itt szerzett lengyel nyelvtudását ottani művek fordításában hasznosította. Az 1970-es évek közepéig költészetében a dalforma az uralkodó, később töredezettebb, kihagyásos szerkezetek jelentek meg nála. Kedvelte az archaizmusokat, a folklórt, a szójátékokat, a rokonértelmű szavakat. Aktív tagja volt a finnugor költők nemzetközi társaságának.
1971–1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s 1975–1977-ig a Papíripari Vállalat népművelője. Volt könyvtáros is a Ganz–MÁVAG-nál, valamint főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál az 1990-es években. 1978–1991-ig dolgozott az Élet és Irodalom szerkesztőségében munkatársként, főmunkatársként, majd rovatvezetőként.
Tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének, 1994–2000 között pedig munkatársa a Magyar Naplónak. A rendszerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott. A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke, a Kaleidoszkóp VersFesztiválnak fővédnöke volt. A Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Róla nevezték el a 2008-ban alapított Bella István-díjat. Bella Istvánt 2003-ban választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.