-
Honismereti akadémia Fehérváron
Idén is meghirdette prezentációs versenyét a Vörösmarty Mihály Könyvtár és a Fejér Megyei Honismereti Egyesület. Az 5-12. évfolyamos diákok február 15-ig jelentkezhetnek a versenyre. Minden résztvevő ajándékcsomagot kap, az I. helyezett csapat és felkészítő tanára ingyenesen részt vehet az Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián.
2026.02.10. -
Foglalkozások a Balett Színház művészeivel
A felnőtteket táncszínházi, a gyerekeket játékos, táncos foglalkozással várja nyílt napján a Székesfehérvári Balett Színház társulata. A Kaszap István utcai próbateremben február 14-én, szombat 10 órától várják az érdeklődőket. A férőhelyek korlátozott száma miatt az ingyenes foglalkozásra regisztrálni kell február 13-án 12 óráig.
2026.02.10. -
Könyvek új köntösben
Februárban a Vörösmarty Mihály Könyvtár Tolnai utcai tagkönyvtára kapja a főszerepet a Bűvös Hetes programsorozatban. Ennek részeként Megújult könyvek címmel nyílt kiállítás, valamint a látogatók a könyvkészítés folyamatával is megismerkedhettek.
2026.02.10. -
Janusz Wojcik emléke
A tervek szerint rövidesen egy emlékpaddal és egy emléktáblával idézik meg Janusz Wojcik munkásságát. A kezdeményezés szerint a Jávor Ottó tér adhat otthont költő értékteremtő tevékenységének.
2026.02.10.
80 éve született Fehérváron Bella István Kossuth-díjas költő
Bella István Középiskolás éveit a József Attila Gimnáziumban töltötte, 1989-től a székesfehérvári Városi Televízió főszerkesztője volt, majd tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének is.
Bella István gyermekkorának színtere, élményeinek első forrásvidéke a Fejér megyei Sárkeresztúr, ahol édesapja tanító volt. A sárkeresztúri házban emlékszobát rendeztek be és 2016-ban emléktáblát is avattak a költő tiszteletére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vörösmarty Társaság, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata és Sárkeresztúr Község Önkormányzat összefogásával.

Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.
Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ban jelent meg. 1968–69-ben Lengyelországban volt ösztöndíjas. Itt szerzett lengyel nyelvtudását ottani művek fordításában hasznosította. Az 1970-es évek közepéig költészetében a dalforma az uralkodó, később töredezettebb, kihagyásos szerkezetek jelentek meg nála. Kedvelte az archaizmusokat, a folklórt, a szójátékokat, a rokonértelmű szavakat. Aktív tagja volt a finnugor költők nemzetközi társaságának.
1971–1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s 1975–1977-ig a Papíripari Vállalat népművelője. Volt könyvtáros is a Ganz–MÁVAG-nál, valamint főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál az 1990-es években. 1978–1991-ig dolgozott az Élet és Irodalom szerkesztőségében munkatársként, főmunkatársként, majd rovatvezetőként.
Tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének, 1994–2000 között pedig munkatársa a Magyar Naplónak. A rendszerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott. A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke, a Kaleidoszkóp VersFesztiválnak fővédnöke volt. A Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Róla nevezték el a 2008-ban alapított Bella István-díjat. Bella Istvánt 2003-ban választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.