-
Beszélgetés Ferenczy Noémivel
Ferenczy Noémi tanárnő, a Fejér Holló Diákszínpad vezetője lesz az Aranyat érő beszélgetések következő vendége június 17-én. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt!
2026.06.16. -
Múzeumok éjszakája
Június 20-án, szombaton különleges arcát mutatja Székesfehérvár: a Múzeumok Éjszakáján a belváros terei, múzeumai, kiállítóhelyei és történelmi épületei késő estig megtelnek fénnyel, zenével, történetekkel és izgalmas felfedeznivalókkal. A koronázóváros idén is az ország egyik legvonzóbb kulturális úti célja lesz ezen az estén: 22 helyszín, közel 100 program várja a látogatókat.
2026.06.16. -
Színházi évadzáró
Megtartotta évadzáró találkozóját a Vörösmarty Színház. Az eseményen átadták a teátrum elismeréseit az évad legjobb színészeinek és dolgozóinak.
2026.06.15. -
Művészkijáró
Folytatódott a Művészkijáró a Vörösmarty Színházban. A közönségtalálkozón a rövidesen bemutatásra kerülő A miniszter félrelép darab szereplői voltak Dolhai Attila vendégei.
2026.06.15.
80 éve született Fehérváron Bella István Kossuth-díjas költő
Bella István Középiskolás éveit a József Attila Gimnáziumban töltötte, 1989-től a székesfehérvári Városi Televízió főszerkesztője volt, majd tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének is.
Bella István gyermekkorának színtere, élményeinek első forrásvidéke a Fejér megyei Sárkeresztúr, ahol édesapja tanító volt. A sárkeresztúri házban emlékszobát rendeztek be és 2016-ban emléktáblát is avattak a költő tiszteletére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vörösmarty Társaság, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata és Sárkeresztúr Község Önkormányzat összefogásával.

Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.
Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ban jelent meg. 1968–69-ben Lengyelországban volt ösztöndíjas. Itt szerzett lengyel nyelvtudását ottani művek fordításában hasznosította. Az 1970-es évek közepéig költészetében a dalforma az uralkodó, később töredezettebb, kihagyásos szerkezetek jelentek meg nála. Kedvelte az archaizmusokat, a folklórt, a szójátékokat, a rokonértelmű szavakat. Aktív tagja volt a finnugor költők nemzetközi társaságának.
1971–1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s 1975–1977-ig a Papíripari Vállalat népművelője. Volt könyvtáros is a Ganz–MÁVAG-nál, valamint főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál az 1990-es években. 1978–1991-ig dolgozott az Élet és Irodalom szerkesztőségében munkatársként, főmunkatársként, majd rovatvezetőként.
Tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének, 1994–2000 között pedig munkatársa a Magyar Naplónak. A rendszerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott. A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke, a Kaleidoszkóp VersFesztiválnak fővédnöke volt. A Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Róla nevezték el a 2008-ban alapított Bella István-díjat. Bella Istvánt 2003-ban választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.