-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
68 ezer jelölt indul három hét múlva az önkormányzati választásokon
Három hét múlva szavazhat az ország mintegy 8,2 millió választópolgára arról, kik képviseljék őket a következő négy évben saját településükön és a megyei közgyűlésbe. Összesen 68 ezer jelölt indulhat (négy évvel ezelőtt 88 ezren voltak, de akkor a mostani 17 ezer helyett 25 ezer települési képviselőt lehetett választani).
2010.09.12. 10:31 |
Három hét múlva szavazhat az ország mintegy 8,2 millió választópolgára arról, kik képviseljék őket a következő négy évben saját településükön és a megyei közgyűlésben; ugyanekkor választja meg a 13 magyarországi kisebbség is helyi képviselőit.A választások előtt három héttel már eldőlt, kik indulhatnak az október 3-i megmérettetésen: összesen 68 ezer jelölt indulhat (négy évvel ezelőtt 88 ezren voltak, de akkor a mostani 17 ezer helyett 25 ezer települési képviselőt lehetett választani). A jelöltek túlnyomó többsége - ahogy a korábbi választásokon is - függetlenként vesz részt a megmérettetésen.
Az elmúlt napokban döntöttek a helyi (és a megyei listák esetében a területi) választási bizottságok az egyes szavazólapok "képéről", imprimálták azokat (az imprimálás a szavazólap nyomtatási engedélyének megadása). A szavazólap adattartalmának, képének elfogadása elleni jogorvoslati idő rendhagyóan rövid, mindössze egy napos. (A választási eljárásban az általános jogorvoslati idő két nap.)
Ha a helyi szavazólapok elfogadása ellen valaki jogorvoslattal élt, azt a területi választási bizottság bírálja el. Ha pedig a megyei (illetve fővárosi) szavazólapok képe ellen nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, az az Országos Választási Bizottság (OVB) elé kerül. Az OVB ezért várhatóan most vasárnap is ülést tart. Vitát általában a jelölőszervezetek logója okoz, mert egyes pártoknak a négyzetbe, míg másoknak a körbe rajzolt logó "kedvezne" aszerint, hogy a pártjelvény milyen formájú. A választási bizottságok ezért arra törekednek, hogy a pártjelvények hasonló nagyságúak legyenek a szavazólapon.
Október 3-án közel 3.200 településén választanak képviselőket, polgármestereket - Budapesten főpolgármestert -, valamint a megyei közgyűlés tagjait. Az önkormányzati választás - szemben az országgyűlésivel - egyfordulós, és érvényességi küszöb sincs. Ez azt jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.
Az októberi megmérettetésen induló jelöltek a kampányukhoz - szemben az országgyűlési választásokkal - nem kapnak állami támogatást, de a szimpatizánsaiktól kapott pénzekből korlátlanul költekezhetnek. A mostani választás az első, amikor az új jogszabálynak köszönhetően a kampánycsend egy nappal lerövidül, így az a választás napján, vasárnap hajnali 0 órakor lép életbe.
A helyi kisebbségi választásokat is október 3-án tartják, de a kisebbségi szavazást külön szavazókörökben rendezik. A kisebbségi szavazáson csak az vehet részt, akit korábban - jelentkezése alapján - a helyi jegyző felvett a kisebbségi jegyzékbe. Minden településen, ahol kisebbségi választást írtak ki, négy kisebbségi képviselő választható meg.