-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
549 éve zúgnak délben a harangok - pápai imabulla rendelte el a déli harangszót
III. Calixtus pápa kihirdette "Imabulláját", amelyben elrendelte: minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak". A déli harangszó elrendelésére a pápát végső kétségbeesése sarkallta. (Magyarország harangjairól itt olvashat bővebben!)
A megválasztása óta eltelt egy évben szinte kizárólag a Konstantinápoly visszafoglalására indítandó keresztes hadjárat tervével foglalkozott. Európa uralkodóinak közömbössége miatt azonban vállalkozása kudarcba fulladt. Az Imabulla kiadása után néhány nappal, a II. Mehmed szultán közel százezres serege megkezdte Nándorfehérvár ostromát.
Európa városaiba szinte egyszerre érkezett meg a győzelem híre és a korábbi pápai felszólítás. Mindenesetre a déli harangszó ez időtől általános lett Európában. A nándorfehérvári diadal emlékére egyébként Calixtus pápa új rendelkezést hozott: augusztus 6-át, az Úr színeváltozásának napját ünneppé nyilvánította, ugyanis e napon értesült a pápa a győzelemről.
Hazánkban általánosan elterjedt felfogás szerint a déli harangozást Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári (ma Belgrád) győzelemének emlékére rendelte el III. Callixtus pápa. Ezzel szemben külföldön ezen indítékot nem ismerik, sőt egyesek a magyar feltételezést kisajátítónak, nacionalistának ítélik. Való igaz, hogy a déli harangkondítást elrendelő bulla 23 nappal a csata előtt kelt, és a török veszély ellen (a csata sikere érdekében) buzdította imára a keresztényeket. Ám a csatában aratott győzelem híre előbb, vagy a bullával egy időben ért Budára, így joggal feltételezhető, hogy hazánkban a déli harangszó már kezdettől a nándorfehérvári győzelemre emlékeztetett. A történelmi tévedés korrekciója nem kell, hogy megsemmisítse az eddigi évszázados magyar hiedelmet és gyakorlatot! Ma is jogos, hogy a déli harangszó kapcsán hálával telt szívvel a beteljesült kérésre emlékezzünk.