-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
549 éve zúgnak délben a harangok - pápai imabulla rendelte el a déli harangszót
III. Calixtus pápa kihirdette "Imabulláját", amelyben elrendelte: minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak". A déli harangszó elrendelésére a pápát végső kétségbeesése sarkallta. (Magyarország harangjairól itt olvashat bővebben!)
A megválasztása óta eltelt egy évben szinte kizárólag a Konstantinápoly visszafoglalására indítandó keresztes hadjárat tervével foglalkozott. Európa uralkodóinak közömbössége miatt azonban vállalkozása kudarcba fulladt. Az Imabulla kiadása után néhány nappal, a II. Mehmed szultán közel százezres serege megkezdte Nándorfehérvár ostromát.
Európa városaiba szinte egyszerre érkezett meg a győzelem híre és a korábbi pápai felszólítás. Mindenesetre a déli harangszó ez időtől általános lett Európában. A nándorfehérvári diadal emlékére egyébként Calixtus pápa új rendelkezést hozott: augusztus 6-át, az Úr színeváltozásának napját ünneppé nyilvánította, ugyanis e napon értesült a pápa a győzelemről.
Hazánkban általánosan elterjedt felfogás szerint a déli harangozást Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári (ma Belgrád) győzelemének emlékére rendelte el III. Callixtus pápa. Ezzel szemben külföldön ezen indítékot nem ismerik, sőt egyesek a magyar feltételezést kisajátítónak, nacionalistának ítélik. Való igaz, hogy a déli harangkondítást elrendelő bulla 23 nappal a csata előtt kelt, és a török veszély ellen (a csata sikere érdekében) buzdította imára a keresztényeket. Ám a csatában aratott győzelem híre előbb, vagy a bullával egy időben ért Budára, így joggal feltételezhető, hogy hazánkban a déli harangszó már kezdettől a nándorfehérvári győzelemre emlékeztetett. A történelmi tévedés korrekciója nem kell, hogy megsemmisítse az eddigi évszázados magyar hiedelmet és gyakorlatot! Ma is jogos, hogy a déli harangszó kapcsán hálával telt szívvel a beteljesült kérésre emlékezzünk.
