-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
5172 milliárd forintra emelkedett a magyar háztartások hitelállománya
Az utóbbi négy évben megnégyszereződött a háztartások adósságállománya. A jegybank adatai azt mutatják, hogy júniusban 60,30 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások. A pénzintézetek 38,8 milliárd forintért utaltak ki fogyasztási hitelt, 19,2 milliárd forintért lakáshitelt, 2,3 milliárdért pedig egyéb hitelt. A lakosság teljes hitelállománya június végére 5172 milliárd forintra emelkedett. A magyar lakosságot terhelő devizahitelek miatt eddig már több hitelminősítő adott hangot aggodalmának. Kockázatot jelent a Forint esetleges gyengülése, ami a törlesztőrészletek növekedésével jár és félő, hogy a háztartások ezt már nem tudják kifizetni.
2007.08.01. 08:04 |
Az utóbbi négy évben megnégyszereződött a háztartások adósságállománya. A jegybank adatai azt mutatják, hogy júniusban 60,30 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások.A pénzintézetek 38,8 milliárd forintért utaltak ki fogyasztási hitelt, 19,2 milliárd forintért lakáshitelt, 2,3 milliárdért pedig egyéb hitelt. A lakosság teljes hitelállománya június végére 5172 milliárd forintra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben majdnem 800 milliárd forintnyi hitelt vettek föl a háztartások, melyek regisztrált adóssága négy év alatt megnégyszereződött. Az adósság nagyobb részét változatlanul a lakáshitelek teszik ki.
A devizahitelek térnyerése szembetűnő: júniusban a pénzintézetek gyakorlatilag csak devizahitelt folyósítottak, a 60,3 milliárd forintnyi kölcsönből a forintalapú hitel mindössze 500 millió forintot tett ki. A magyar lakosságot terhelő devizahitelek miatt eddig már több hitelminősítő adott hangot aggodalmának. Az ezzel kapcsolatos jelentések arra figyelmeztetnek, hogy a forint árfolyamának jelentős gyengülése esetén a háztartások törlesztési terhei is megugranak, ami az egész pénzügyi szektor számára kockázatot jelent.
Az eladósodást a pénzintézetek meglehetősen magas kamatai sem akadályozzák, a folyószámla hitelek átlagos kamata júniusban meghaladta például a 20 százalékot, a fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatója pedig elérte a 25 százalékot. Kedvezőbb a helyzet a lakáshiteleknél, ahol a jegybank átlagosan 10,1 százalékos kamatot mért.
A dinamikus hitelfelvételt ráadásul nem kíséri a bankoknál elhelyezett betétek összegének emelkedése, azaz nem nőtt a családok megtakarítási kedve.