235 éves a lottó Magyarországon

 Kétszázharmincöt éve, 1770. szeptember 2-án rendezték Budán az első lottósorsolást. Hazai kézbe azonban csak a kiegyezés után, 1868-ban az osztrák tulajdonú lottó, így létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárt. 1895-ben megszüntették, helyére az osztálysorsjáték lépett. A második világháború után a totó jött divatba, a lottó csak több mint hat évtized után, 1957. március 7-én indult újra.

 A lottó szó olasz eredetű (lotto olaszul annyit tesz, mint rész, részesedés), de már az ókori Rómában is rendeztek a szaturnália ünnepen olyan sorsjátékot, ahol sorsjeggyel értékes tárgyakat, vagy rabszolgákat lehetett nyerni. Az első, mai értelemben vett lottó-jellegű szerencsejáték a 16. században, Firenzében született, ahol maguk a játékosok adták össze a nyereményalapot.

 A Habsburg birodalom osztrák és cseh tartományaiban 1751-ben császári pátens honosította meg és nyilvánította állami monopóliummá a lottójátékot. Magyarországon 1762. március 26-án engedélyezte Mária Terézia Pozsonyban és Temesvárott a lottót, a rendezés jogáért 1770-ben Baratta András közel félmillió forintot fizetett, ez az összeg egy évtizeddel később 800 ezer forintra nőtt. Buda városába némi késéssel, 1770-ben érkezett meg a lottó, ez év szeptember 2-án forgatták meg a Felső piac téren, a mai Batthyány téren álló jövedéki épületben a szerencsekereket, avagy ollafortunát, ahogy akkor nevezték.

 A koncessziót a takarékos II. József 1787-ben megszüntette, a hatalmas hasznot hajtó játék szervezése állami kézbe került.

 A kiegyezés után, 1868-ban az osztrák tulajdonú lottó hazai kézbe került, létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárt. A lottónak azonban komoly ellentábora volt (a szociáldemokrata párt is hevesen követelte betiltását), ezért 1895-ben megszüntették, helyére az osztálysorsjáték lépett.

 A második világháború után a totó jött divatba, a lottó csak több mint hat évtized után, 1957. március 7-én indult újra. A kormány gazdasági okokból és a társadalmi igények kielégítése érdekében adta áldását a tervre, egyben azt is eldöntötték, hogy ismét a nagy hagyományokkal rendelkező genovai rendszert vezetik be. A szabályzat szerint a 90 szám közül kihúzott 5 szám alapján a fogadók 2, 3, 4, illetve 5 találatért kapnak nyereményt, a befolyt összeg 40 százaléka a költségvetésé, 60 százaléka pedig a nyereményalapba kerül. A nyeremény összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ. Egy sima lottószelvény ára a kezdetekkor 3 forint 30 fillér volt, ma 175 forintot kell fizetni egy fogadószelvényért. 1991 óta az öttalálatosok hányadát nem osztják fel a négyesek között, hanem hétről hétre halmozódik, egész addig, amíg valaki el nem viszi a nemritkán hatalmasra duzzadt összeget.

 Letölthető lottószamok 1957-től...