-
Csendes koszorúzások
Az elmúlt évek hagyományait követve a katonatemetőkben szervezett koszorúzásokat Székesfehérvár Önkormányzata halottak napja alkalmából. A város és a Fejér Megyei Önkormányzat vezetői, képviselői a Hosszú-temetőben, a Szentlélek katonatemetőben, az orosz katonatemetőben, a Budai úti laktanyánál, végül pedig a Városház téri második világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait.
2026.10.30. -
Jelentősen drágul az áram ára az önkormányzati intézmények, épületek esetében
Lezárult az önkormányzati intézmények és épületek jövő évi áramellátásáról szóló beszerzési eljárás – írja közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere. Sajnos jelentős a drágulás, a költségnövekedés elérheti a 250 millió forintot.
2026.10.30. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
2050-re minden második magyar 60 évesnél idősebb lesz
Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról tartottak vitafórumot szerdán délután a Hiemer-házban. A vitára bocsátott Idősügyi Nemzeti Stratégia 2050-ig szól. A számítások szerint ekkor minden második magyar ember 60 évesnél idősebb lesz. Jelenleg a tízmilliós népesség 28 százaléka idősebb 60 évesnél és a 3.1 milliót is eléri a nyugdíjasok száma.
2009.05.20. 14:38 |
Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról tartottak vitafórumot szerdán délután a Hiemer-házban. Az Esélyek Háza és az Egyenlő Esélyek Egyesülete közösen szervezte a rendezvényt, ahol a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a környék nyugdíjas szervezeteinek tartott előadást a heteken belül a Parlament elé kerülő stratégiáról. A vitára bocsátott Idősügyi Nemzeti Stratégia 2050-ig szól. A számítások szerint ekkor minden második magyar ember 60 évesnél idősebb lesz. Jelenleg a tízmilliós népesség 28 százaléka idősebb 60 évesnél és a 3.1 milliót is eléri a nyugdíjasok száma. Az idősügyi stratégia három évente megújuló akcióprogramokkal számol. A mai vitafórumon a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára Korózs Lajos a város és a kistérség nyugdíjas szervezeteinek beszélt a stratégiáról, melyet szeretnének néhány héten belül a Parlament elé terjeszteni. A vitafórum moderátora Márton Zoltán az Esélyek Háza igazgatója elmondta, hogy a stratégiát szeretnék minél szélesebb körben megismertetni, hiszen 2050-ben a mostani fiatalokat is érinteni fogja.

Igazi aggodalomra a munkaképes korú lakosság száma ad okot. Jelenleg körülbelül 7 millióan vannak, 2050-re 5,2 millióan lesznek. 2030-tól munkaerő-piaci gondok következhetnek, már akkor 6 millió alá csökken a munkát vállalni tudók száma.
Hogy 2050-ben Magyarország nyugdíjba megy-e, vagy sem, attól függ, az idősebbek munkában tartása hogyan valósítható meg. Ez uniós és hazai szinten egyaránt kihívást jelent. A kutató úgy látja, a mostani 50-60 évesek egészségesebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt, így munkavállalásuk nem ütközne ilyen akadályokba. Ám az állások száma korlátot jelent. A hazai célkitűzések szerint az 55-64 évesek foglalkoztatottságát 2010-ig pedig 37 százalékra kell feltornászni. Ez nagy eredmény lenne, bár az uniós terveket - ott az 55 év felettiek 50 százalékát foglalkoztatnák hat év múlva - meg sem közelítik a magyar elképzelések.
Noha az időskorúak egészségügyi állapota kedvezőbb képet mutat, az uniós adatokhoz viszonyítva még drasztikus a halálozási arány. A férfiak várható életkora 76,6 év lesz 2050-re, míg a nőké 82,6. Ez hat-hét évvel kevesebb, mint az uniós átlagéletkor.
A demográfiai öregedés hatásait leginkább a nyugdíjrendszer érzi meg. Egyre nagyobb hangsúly kerül az öngondoskodásra. Ez egyelőre amerikai kihívás, de hamarosan Magyarországon és uniós szinten is segíteni kell, hogy egy dolgozó korúnak több megtakarítása legyen - fogalmaz több szakember. Az 1998-as nyugdíjreform elemei, a korhatáremelés, a nyugdíjak csökkentése, valamint a magánnyugdíjpénztárak részben megoldották a hazai helyzetet, ám ezek nem mindig működnek. A korkedvezményes nyugdíjat meg kell szüntetni ahhoz, hogy ne nőjön tömegesen a nyugdíjasok száma