2005 a parlagi sas védelmének éve

 A Kárpát-medencében található 120 páros parlagi sas populáció – ebből 70-75 pár Magyarországon költ – valószínűleg az egyetlen a világon, amely a közelmúltban jelentősen növekedett.

 Az elmúlt két évtizedben végzett célzott fajvédelmi akcióknak és a parlagi sas számára kedvező élőhelyi változásoknak köszönhetően a hazai költő állomány - a világon egyedülálló módon - több mint háromszorosára emelkedett és 2004-ben már elérte a 70 párat. Az Európai Unió új lakóiként azonban számos új kihívás vár sasainkra, és egyedül a mi felelősségünk megóvni őket a "fejlődés" káros hatásaitól.

 A Kárpát-medencében található 120 páros parlagi sas populáció valószínűleg az egyetlen a világon, amely a közelmúltban jelentősen növekedett. A Magyarországon (70-75 pár) és Szlovákiában (40-45 pár) költő állomány növekedésével párhuzamosan 1998-ban megjelent a faj Csehországban és 1999-ben Ausztriában is (jelenleg 2-2 költő pár).

 A nyolcvanas évek végéig a Magyarországon megmaradt néhány parlagisas-pár az Északi- és Dunántúli-középhegységek eldugott erdeiben fészkelt és onnan járt le az akár 10-15 kilométerre levő hegylábi táplálkozó-területekre. A kilencvenes évek folyamán azonban egyre több és több új pár jelent meg síkvidéki, mezőgazdasági élőhelyeken, valamint számos, korábban hegyvidéken költő pár is leköltözött a hegylábi táplálkozó-területeikre, így mára már a hazai állomány kétharmada síkvidéken költ. 

 Az állománynövekedés okait nem ismerjük pontosan, de nagy valószínűséggel komoly hatása volt a 89-90-es rendszerváltást követő földhasználati változásoknak (nagy egybefüggő monokultúrák felszámolása, vegyszerezés csökkentése, parlagterületek növekedése), valamint a célzott fajvédelmi akcióknak és remélhetőleg a természetvédelemmel kapcsolatos társadalmi tudatosság növekedésének. Jelenleg a Dunántúli- és Északi-középhegység erdeiben, valamint Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye síkvidéki területein ismerünk lakott parlagi sas fészkeket.

 Természetvédelmi szempontból a költőterületeken kívül rendkívül fontosak még azok a területek is, ahol a fiatal, ivaréretlen sasok töltik éltük első 2-4 évét. Ezeket a jól behatárolható élőhelyeket "időszakos megtelepedési területeknek" hívjuk, ahol - különösen a téli időszakban - nem ritka, hogy tíznél több parlagi sas is összeverődik. A legjelentősebb ilyen területek Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben találhatóak.

A parlagi sasokra leselkedő veszélyek

 Különösen nagy átalakulások várhatóak a közeljövőben az EU-csatlakozás következtében felgyorsuló infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint a mezőgazdasági tájhasználat átalakításával (intenzifikáció, parlagterületek és legelőállat-állomány csökkenése). Ezen folyamatok a közvetlen hatásokon túl (zavarás, fészkelő- vagy táplálkozóterületek felszámolása) félő, hogy közvetve a legfontosabb zsákmányállatfajok (hörcsög, ürge és apróvadak) állományát is negatívan érinthetik.

 A hazai parlagisas-védelmi munkák jelenleg nagyrészt az MME által koordinált "Parlagisas-védelem a Kárpát-medencében" elnevezésű 3 éves program keretében folynak, melyet az Európai Unió LIFE-Nature természetvédelmi alapja és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogat.