-
Változó nyitvatartás a könyvtárban
Augusztus 24-től bővül a Pedagógiai Szakkönyvtár nyitvatartása, a Zenei és Okostermi részleg viszont kevesebb ideig lesz nyitva.
2026.08.24. -
Együtt a Koronáért!
Nemzetközi néptáncfesztivál, tudományos konferencia, katona- és fúvószenekari találkozók, Öreghegyi Mulatság, Kertmozi, könnyűzenei koncertek, hagyományőrző programok, Koronázási Ünnepi Játékok és a Lovagok Napja - számtalan program várta a Székesfehérvári Királyi Napok résztvevőit az elmúlt tíz napban. Az összművészeti fesztivált vasárnap este az Együtt a Koronáért gálaműsor zárta.
2026.08.24. -
Anjouk az Árpádok korában
Az Anjouk az Árpádok trónján címmel izgalmas, telt házas, történelmi előadást rendeztek a Vörösmarty Mihály könyvtár olvasótermében.
2026.08.24. -
Fivérek
A Szignum Műhely a Múzeum díszudvarán bemutatta a Fivérek című drámát. A darabot Matuz János írta és rendezte.
2026.08.24.
150 éve született Prohászka Ottokár püspök
Százötven éve, 1858. október 12-én született Prohászka Ottokár püspök, egyházi író, katolikus gondolkodó, akinek személye, életműve ma is viták kereszttüzében áll. 1905-ben nevezték ki székesfehérvári püspökké. Az 1940-es évek elején kezdeményezték boldoggá avatását, de ezt sem a hivatalos magyar egyház, sem a Szentszék nem támogatta. 2005-2006-ban, püspökké szentelésének 100. évfordulóján emlékévet rendeztek tiszteletére.
2008.10.11. 09:18 |
Százötven éve, 1858. október 12-én született Prohászka Ottokár püspök, egyházi író, katolikus gondolkodó, akinek személye, életműve ma is viták kereszttüzében áll. 1905-ben nevezték ki székesfehérvári püspökké. 2005-2006-ban, püspökké szentelésének 100. évfordulóján emlékévet rendeztek tiszteletére.
Németajkú köztisztviselő-polgári családból származott, magyarul csak iskolásként tanult meg. A kalocsai jezsuita gimnáziumban döntött a papi hivatás mellett, Simor János hercegprímás támogatásával szerzett doktorátust a jezsuiták római egyetemén, az Örök Városban szentelték 1881-ben pappá. 1884-ben az esztergomi szeminárium dogmatika tanárává, 1890-ben spirituálisává nevezték ki, 1904-től a budapesti egyetemen tanított dogmatikát. XIII. Leó pápa szociális tanításait hirdetve igyekezett keresztény megoldást találni a munkáskérdésre, szemben a feltörő szociáldemokráciával. Az 1890-es évek közepén aktívan részt vett a Katolikus Néppárt, majd 1903-ban a Regnum Marianum ifjúságnevelő papi mozgalom megalapításában, 1905-ben nevezték ki székesfehérvári püspökké.
A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának nemzetgyűlési képviselőjeként 1920-ban támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választását. Tőle származik a később gyászos karriert befutott hungarizmus kifejezés, amelyen ő még a magyar érdekekért való munkálkodást, a keresztény és szocialista szemléletet értette. 1922-ben kiábrándulva felhagyott a politikával, de a nyilvánosság előtt soha nem határolódott el a keresztény-nemzeti kurzustól. 1927. április 2-án, a szószéken kapott agyvérzés után halt meg. Prohászka a katolikus megújhodás területén ért el maradandó eredményeket, politikai működése korántsem minősíthető ilyen sikeresnek. Az 1940-es évek elején kezdeményezték boldoggá avatását, de ezt sem a hivatalos magyar egyház, sem a Szentszék nem támogatta. 2005-2006-ban, püspökké szentelésének 100. évfordulóján emlékévet rendeztek tiszteletére.
Németajkú köztisztviselő-polgári családból származott, magyarul csak iskolásként tanult meg. A kalocsai jezsuita gimnáziumban döntött a papi hivatás mellett, Simor János hercegprímás támogatásával szerzett doktorátust a jezsuiták római egyetemén, az Örök Városban szentelték 1881-ben pappá. 1884-ben az esztergomi szeminárium dogmatika tanárává, 1890-ben spirituálisává nevezték ki, 1904-től a budapesti egyetemen tanított dogmatikát. XIII. Leó pápa szociális tanításait hirdetve igyekezett keresztény megoldást találni a munkáskérdésre, szemben a feltörő szociáldemokráciával. Az 1890-es évek közepén aktívan részt vett a Katolikus Néppárt, majd 1903-ban a Regnum Marianum ifjúságnevelő papi mozgalom megalapításában, 1905-ben nevezték ki székesfehérvári püspökké.A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának nemzetgyűlési képviselőjeként 1920-ban támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választását. Tőle származik a később gyászos karriert befutott hungarizmus kifejezés, amelyen ő még a magyar érdekekért való munkálkodást, a keresztény és szocialista szemléletet értette. 1922-ben kiábrándulva felhagyott a politikával, de a nyilvánosság előtt soha nem határolódott el a keresztény-nemzeti kurzustól. 1927. április 2-án, a szószéken kapott agyvérzés után halt meg. Prohászka a katolikus megújhodás területén ért el maradandó eredményeket, politikai működése korántsem minősíthető ilyen sikeresnek. Az 1940-es évek elején kezdeményezték boldoggá avatását, de ezt sem a hivatalos magyar egyház, sem a Szentszék nem támogatta. 2005-2006-ban, püspökké szentelésének 100. évfordulóján emlékévet rendeztek tiszteletére.