13 éve kellett volna megalkotni a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvényt

 Az Országgyűlés 18 esetben, a kormány 3 esetben, a két szervezet együtt pedig 3 esetben nem tett eleget jogalkotási kötelezettségének, emiatt mulasztásos alkotmányellenes helyzet áll fenn - közölte Bihari Mihály. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a bírák kései megválasztása miatt száz döntés tolódott későbbi időpontra. 

 Huszonkét olyan, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó alkotmánybírósági határozat van, melynek előírásait mindmáig nem teljesítették a jogalkotók - mondta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke budapesti évértékelő sajtótájékoztatóján. Ezek közül 18 esetben az Országgyűlés, három esetben a kormány, egy esetben pedig a kormány és az Országgyűlés nem tett eleget jogalkotási kötelezettségének - közölte Bihari Mihály. Tíz alkotmányos mulasztásnál a jogalkotó még csak részben sem teljesítette feladatát az előírt határidőig.  

 Az AB kimutatása szerint 13 éve mulasztásban van az Országgyűlés a kisebbségek parlamenti képviselete ügyében, ugyanis az ezzel kapcsolatos törvényt 1992. december 1-jéig kellett volna megalkotni. Bihari Mihály az Országgyűlés alkotmánybírósági határozatban nem rögzített mulasztásai között említette, hogy késve választották meg az alkotmánybírákat. Ez a késlekedés pedig hátráltatta az Alkotmánybíróság munkáját, mintegy száz döntés meghozatalára azért nem került sor, mert a testület nem tudott teljes létszámban dolgozni. 

 Az elnök tájékoztatása szerint a testület egy-egy bírájának asztalán általában 140-160 ügyirat fekszik, de a hiányzó alkotmánybírák miatt a nyáron az is előfordult, hogy 280 ügy jutott egy bíróra. Az Alkotmánybírósághoz 2001 óta 5.464 indítvány érkezett és 1.401 ügyben hoztak döntést. Az idei döntések száma 251, tavaly 317, 2003-ban pedig 284 volt. Az Alkotmánybírósághoz évente 900-1.200 új ügy érkezik.