-
Negyvenezer befejezett ügy
Megközelítette a 40 ezret a befejezett bírósági ügyek száma 2023-ban a Székesfehérvári Törvényszéken és Fejér vármegye járásbíróságain. A Székesfehérvári Törvényszéken 84 bíró és 244 igazságügyi alkalmazott dolgozik. Kedden tartotta hagyományos évértékelő összbírói értekezletét a Törvényszék.
2024.04.23. -
Általános iskolai beiratkozás
Április 18-án és 19-én (csütörtökön és pénteken) kell beiratkozniuk az általános iskolába azoknak a tanköteles diákoknak, akik szeptemberben kezdik az első osztályt.
2024.04.17. -
Április 1-től lehet napi e-matricát vásárolni - előre is megvehető
2024. április 1-től bevezetésre kerül a napi e-matrica Magyarországon. Az úthasználati jogosultság egy, a vásárló által megjelölt naptári napra lesz érvényes, és a teljes hazai díjköteles úthálózaton használható lesz. Motorokra - a heti (10 napos) és havi e-matricákhoz hasonlóan - kedvezményes áron lehet majd megvásárolni a napi autópálya-matricát.
2024.03.29. -
Nemzetközi konferencia a kastélyban
Az idei év a légierőről szól a Magyar Honvédségnél - jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken, a Fejér vármegyei Fehérvárcsurgón rendezett nemzetközi konferencián. A kétnapos konferenciát a Károlyi József Alapítvány szervezte a francia, a svájci és a holland nagykövetség, az Olasz Kulturális Intézet, az Osztrák Kultúrfórum, a Magyar-Német Intézet, a Mathias Corvinus Collegium Budapest, valamint a Hanns Seidel Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával.
2024.03.22.
112 milliárd forintot zárolt a kormány
A kormány kedden zárolta az idei államháztartási tartalékot, így a korábbi intézkedéssel együtt összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött. A pénzügyminiszter az év végére 3 százalék alatti, jövőre ennél magasabb inflációt vár. A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat, és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
2006.06.16. 08:41 |
A kormány kedden zárolta az idei államháztartási tartalékot, így a korábbi intézkedéssel együtt összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött. A pénzügyminiszter az év végére 3 százalék alatti, jövőre ennél magasabb inflációt vár.
A korábban bejelentetett 42 milliárd forintos költségvetési zárolás mellett a fel nem használt 70 milliárd forintos államháztartási tartalék 2006. évi zárolásáról döntött kedden a kormány - mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
Benyújtottuk a parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a 2006., illetve 2007. évi államháztartási egyensúly javítása érdekében szükségesek, és szeptember 1-jétől hatályba lépnek - jelentette ki Veres János. Ezek között említette a 4 százalékos szolidaritási adót, a házipénztárra kivetett adót és a költségvetési forrásból nyújtott kamattámogatás után fizetendő járulékot.
Árfolyam-garancia esetén nem kell járadékot fizetni
Ezt a járadékot valamennyi költségvetési forrásból, azaz államilag támogatott hitel után meg kell fizetniük a pénzintézeteknek, tehát nemcsak a lakáshiteleknél, hanem az üzleti szférának nyújtott államilag támogatott hiteleknél is - közölte Veres János, hozzátéve, hogy amennyiben nem kamattámogatás, hanem árfolyam-garancia áll a banki hitel mögött, akkor nem kell járadékot fizetni.
Amennyiben sikerül alkotmányos megoldást találni arra, hogy a biztosítók is fizessenek járadékot a költségvetésből nyújtott kedvezmények után, akkor a szerdán benyújtandó törvényjavaslatban ez benne lesz - mondta a pénzügyminiszter.
Zárolták az államháztartási tartalékot
A kormány döntött a 42 milliárd forintos idei költségvetési zárolás tartalmáról és a GDP 3 százalékában rögzítetett fel nem használandó 70 milliárd forintos államháztartási tartalék zárolásáról, azaz összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről.
A gyógyszerkassza várható kiadásait 40 milliárd forinttal kívánja megrövidíteni a kormány - fejtette ki a tárcavezető. Egy kérdésre elmondta: idén 220 milliárd forintot fordít a lakossági gázár támogatására az energiagazdálkodási célirányzatból a kormány, s ez 80 milliárddal több a költségvetésben foglalt összegnél.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szigorú fiskális gazdálkodás nyomán alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam, noha a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja.
"Nem látják át a várható hatást"
A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat, és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
Ebben az évben 1,3 milliárd eurót tesz ki a fiskális kiigazítás, amelyből a kiadáscsökkentés 640 millió eurót jelent, a többletbevétel 660 millió eurót - jelezte a miniszter. Jövőre 3,9 milliárd euróval javul az államháztartás egyensúlya, ebből a kiadási oldalon 1,5-1,6 milliárd euró, a bevételi oldalon 2,3-2,4 milliárd euró jelentkezik - fűzte hozzá.
Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az említetteken túli döntésekre nincs szükség, azt azonban már számtalanszor jeleztem, hogy az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben reformjellegű változtatást kell megvalósítani - fogalmazott Veres János.
A korábban bejelentetett 42 milliárd forintos költségvetési zárolás mellett a fel nem használt 70 milliárd forintos államháztartási tartalék 2006. évi zárolásáról döntött kedden a kormány - mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
Benyújtottuk a parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a 2006., illetve 2007. évi államháztartási egyensúly javítása érdekében szükségesek, és szeptember 1-jétől hatályba lépnek - jelentette ki Veres János. Ezek között említette a 4 százalékos szolidaritási adót, a házipénztárra kivetett adót és a költségvetési forrásból nyújtott kamattámogatás után fizetendő járulékot.
Árfolyam-garancia esetén nem kell járadékot fizetni
Ezt a járadékot valamennyi költségvetési forrásból, azaz államilag támogatott hitel után meg kell fizetniük a pénzintézeteknek, tehát nemcsak a lakáshiteleknél, hanem az üzleti szférának nyújtott államilag támogatott hiteleknél is - közölte Veres János, hozzátéve, hogy amennyiben nem kamattámogatás, hanem árfolyam-garancia áll a banki hitel mögött, akkor nem kell járadékot fizetni.
Amennyiben sikerül alkotmányos megoldást találni arra, hogy a biztosítók is fizessenek járadékot a költségvetésből nyújtott kedvezmények után, akkor a szerdán benyújtandó törvényjavaslatban ez benne lesz - mondta a pénzügyminiszter.
Zárolták az államháztartási tartalékot
A kormány döntött a 42 milliárd forintos idei költségvetési zárolás tartalmáról és a GDP 3 százalékában rögzítetett fel nem használandó 70 milliárd forintos államháztartási tartalék zárolásáról, azaz összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről.
A gyógyszerkassza várható kiadásait 40 milliárd forinttal kívánja megrövidíteni a kormány - fejtette ki a tárcavezető. Egy kérdésre elmondta: idén 220 milliárd forintot fordít a lakossági gázár támogatására az energiagazdálkodási célirányzatból a kormány, s ez 80 milliárddal több a költségvetésben foglalt összegnél.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szigorú fiskális gazdálkodás nyomán alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam, noha a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja.
"Nem látják át a várható hatást"
A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat, és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
Ebben az évben 1,3 milliárd eurót tesz ki a fiskális kiigazítás, amelyből a kiadáscsökkentés 640 millió eurót jelent, a többletbevétel 660 millió eurót - jelezte a miniszter. Jövőre 3,9 milliárd euróval javul az államháztartás egyensúlya, ebből a kiadási oldalon 1,5-1,6 milliárd euró, a bevételi oldalon 2,3-2,4 milliárd euró jelentkezik - fűzte hozzá.
Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az említetteken túli döntésekre nincs szükség, azt azonban már számtalanszor jeleztem, hogy az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben reformjellegű változtatást kell megvalósítani - fogalmazott Veres János.