-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
112 milliárd forintot zárolt a kormány
A kormány kedden zárolta az idei államháztartási tartalékot, így a korábbi intézkedéssel együtt összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött. A pénzügyminiszter az év végére 3 százalék alatti, jövőre ennél magasabb inflációt vár. A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat, és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
2006.06.16. 08:41 |
A kormány kedden zárolta az idei államháztartási tartalékot, így a korábbi intézkedéssel együtt összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött. A pénzügyminiszter az év végére 3 százalék alatti, jövőre ennél magasabb inflációt vár.
A korábban bejelentetett 42 milliárd forintos költségvetési zárolás mellett a fel nem használt 70 milliárd forintos államháztartási tartalék 2006. évi zárolásáról döntött kedden a kormány - mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
Benyújtottuk a parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a 2006., illetve 2007. évi államháztartási egyensúly javítása érdekében szükségesek, és szeptember 1-jétől hatályba lépnek - jelentette ki Veres János. Ezek között említette a 4 százalékos szolidaritási adót, a házipénztárra kivetett adót és a költségvetési forrásból nyújtott kamattámogatás után fizetendő járulékot.
Árfolyam-garancia esetén nem kell járadékot fizetni
Ezt a járadékot valamennyi költségvetési forrásból, azaz államilag támogatott hitel után meg kell fizetniük a pénzintézeteknek, tehát nemcsak a lakáshiteleknél, hanem az üzleti szférának nyújtott államilag támogatott hiteleknél is - közölte Veres János, hozzátéve, hogy amennyiben nem kamattámogatás, hanem árfolyam-garancia áll a banki hitel mögött, akkor nem kell járadékot fizetni.
Amennyiben sikerül alkotmányos megoldást találni arra, hogy a biztosítók is fizessenek járadékot a költségvetésből nyújtott kedvezmények után, akkor a szerdán benyújtandó törvényjavaslatban ez benne lesz - mondta a pénzügyminiszter.
Zárolták az államháztartási tartalékot
A kormány döntött a 42 milliárd forintos idei költségvetési zárolás tartalmáról és a GDP 3 százalékában rögzítetett fel nem használandó 70 milliárd forintos államháztartási tartalék zárolásáról, azaz összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről.
A gyógyszerkassza várható kiadásait 40 milliárd forinttal kívánja megrövidíteni a kormány - fejtette ki a tárcavezető. Egy kérdésre elmondta: idén 220 milliárd forintot fordít a lakossági gázár támogatására az energiagazdálkodási célirányzatból a kormány, s ez 80 milliárddal több a költségvetésben foglalt összegnél.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szigorú fiskális gazdálkodás nyomán alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam, noha a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja.
"Nem látják át a várható hatást"
A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat, és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
Ebben az évben 1,3 milliárd eurót tesz ki a fiskális kiigazítás, amelyből a kiadáscsökkentés 640 millió eurót jelent, a többletbevétel 660 millió eurót - jelezte a miniszter. Jövőre 3,9 milliárd euróval javul az államháztartás egyensúlya, ebből a kiadási oldalon 1,5-1,6 milliárd euró, a bevételi oldalon 2,3-2,4 milliárd euró jelentkezik - fűzte hozzá.
Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az említetteken túli döntésekre nincs szükség, azt azonban már számtalanszor jeleztem, hogy az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben reformjellegű változtatást kell megvalósítani - fogalmazott Veres János.
A korábban bejelentetett 42 milliárd forintos költségvetési zárolás mellett a fel nem használt 70 milliárd forintos államháztartási tartalék 2006. évi zárolásáról döntött kedden a kormány - mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
Benyújtottuk a parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a 2006., illetve 2007. évi államháztartási egyensúly javítása érdekében szükségesek, és szeptember 1-jétől hatályba lépnek - jelentette ki Veres János. Ezek között említette a 4 százalékos szolidaritási adót, a házipénztárra kivetett adót és a költségvetési forrásból nyújtott kamattámogatás után fizetendő járulékot.
Árfolyam-garancia esetén nem kell járadékot fizetni
Ezt a járadékot valamennyi költségvetési forrásból, azaz államilag támogatott hitel után meg kell fizetniük a pénzintézeteknek, tehát nemcsak a lakáshiteleknél, hanem az üzleti szférának nyújtott államilag támogatott hiteleknél is - közölte Veres János, hozzátéve, hogy amennyiben nem kamattámogatás, hanem árfolyam-garancia áll a banki hitel mögött, akkor nem kell járadékot fizetni.
Amennyiben sikerül alkotmányos megoldást találni arra, hogy a biztosítók is fizessenek járadékot a költségvetésből nyújtott kedvezmények után, akkor a szerdán benyújtandó törvényjavaslatban ez benne lesz - mondta a pénzügyminiszter.
Zárolták az államháztartási tartalékot
A kormány döntött a 42 milliárd forintos idei költségvetési zárolás tartalmáról és a GDP 3 százalékában rögzítetett fel nem használandó 70 milliárd forintos államháztartási tartalék zárolásáról, azaz összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről.
A gyógyszerkassza várható kiadásait 40 milliárd forinttal kívánja megrövidíteni a kormány - fejtette ki a tárcavezető. Egy kérdésre elmondta: idén 220 milliárd forintot fordít a lakossági gázár támogatására az energiagazdálkodási célirányzatból a kormány, s ez 80 milliárddal több a költségvetésben foglalt összegnél.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szigorú fiskális gazdálkodás nyomán alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam, noha a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja.
"Nem látják át a várható hatást"
A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat, és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
Ebben az évben 1,3 milliárd eurót tesz ki a fiskális kiigazítás, amelyből a kiadáscsökkentés 640 millió eurót jelent, a többletbevétel 660 millió eurót - jelezte a miniszter. Jövőre 3,9 milliárd euróval javul az államháztartás egyensúlya, ebből a kiadási oldalon 1,5-1,6 milliárd euró, a bevételi oldalon 2,3-2,4 milliárd euró jelentkezik - fűzte hozzá.
Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az említetteken túli döntésekre nincs szükség, azt azonban már számtalanszor jeleztem, hogy az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben reformjellegű változtatást kell megvalósítani - fogalmazott Veres János.