-
Központi felvételi
Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.
2026.01.24. -
Veszélyes a levegőminőség
A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.
2026.01.23. -
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13.
112 milliárd forintot zárolt a kormány
A kormány kedden zárolta az idei államháztartási tartalékot, így a korábbi intézkedéssel együtt összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött. A pénzügyminiszter az év végére 3 százalék alatti, jövőre ennél magasabb inflációt vár. A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat, és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
2006.06.16. 08:41 |
A kormány kedden zárolta az idei államháztartási tartalékot, így a korábbi intézkedéssel együtt összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött. A pénzügyminiszter az év végére 3 százalék alatti, jövőre ennél magasabb inflációt vár.
A korábban bejelentetett 42 milliárd forintos költségvetési zárolás mellett a fel nem használt 70 milliárd forintos államháztartási tartalék 2006. évi zárolásáról döntött kedden a kormány - mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
Benyújtottuk a parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a 2006., illetve 2007. évi államháztartási egyensúly javítása érdekében szükségesek, és szeptember 1-jétől hatályba lépnek - jelentette ki Veres János. Ezek között említette a 4 százalékos szolidaritási adót, a házipénztárra kivetett adót és a költségvetési forrásból nyújtott kamattámogatás után fizetendő járulékot.
Árfolyam-garancia esetén nem kell járadékot fizetni
Ezt a járadékot valamennyi költségvetési forrásból, azaz államilag támogatott hitel után meg kell fizetniük a pénzintézeteknek, tehát nemcsak a lakáshiteleknél, hanem az üzleti szférának nyújtott államilag támogatott hiteleknél is - közölte Veres János, hozzátéve, hogy amennyiben nem kamattámogatás, hanem árfolyam-garancia áll a banki hitel mögött, akkor nem kell járadékot fizetni.
Amennyiben sikerül alkotmányos megoldást találni arra, hogy a biztosítók is fizessenek járadékot a költségvetésből nyújtott kedvezmények után, akkor a szerdán benyújtandó törvényjavaslatban ez benne lesz - mondta a pénzügyminiszter.
Zárolták az államháztartási tartalékot
A kormány döntött a 42 milliárd forintos idei költségvetési zárolás tartalmáról és a GDP 3 százalékában rögzítetett fel nem használandó 70 milliárd forintos államháztartási tartalék zárolásáról, azaz összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről.
A gyógyszerkassza várható kiadásait 40 milliárd forinttal kívánja megrövidíteni a kormány - fejtette ki a tárcavezető. Egy kérdésre elmondta: idén 220 milliárd forintot fordít a lakossági gázár támogatására az energiagazdálkodási célirányzatból a kormány, s ez 80 milliárddal több a költségvetésben foglalt összegnél.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szigorú fiskális gazdálkodás nyomán alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam, noha a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja.
"Nem látják át a várható hatást"
A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat, és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
Ebben az évben 1,3 milliárd eurót tesz ki a fiskális kiigazítás, amelyből a kiadáscsökkentés 640 millió eurót jelent, a többletbevétel 660 millió eurót - jelezte a miniszter. Jövőre 3,9 milliárd euróval javul az államháztartás egyensúlya, ebből a kiadási oldalon 1,5-1,6 milliárd euró, a bevételi oldalon 2,3-2,4 milliárd euró jelentkezik - fűzte hozzá.
Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az említetteken túli döntésekre nincs szükség, azt azonban már számtalanszor jeleztem, hogy az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben reformjellegű változtatást kell megvalósítani - fogalmazott Veres János.
A korábban bejelentetett 42 milliárd forintos költségvetési zárolás mellett a fel nem használt 70 milliárd forintos államháztartási tartalék 2006. évi zárolásáról döntött kedden a kormány - mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
Benyújtottuk a parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a 2006., illetve 2007. évi államháztartási egyensúly javítása érdekében szükségesek, és szeptember 1-jétől hatályba lépnek - jelentette ki Veres János. Ezek között említette a 4 százalékos szolidaritási adót, a házipénztárra kivetett adót és a költségvetési forrásból nyújtott kamattámogatás után fizetendő járulékot.
Árfolyam-garancia esetén nem kell járadékot fizetni
Ezt a járadékot valamennyi költségvetési forrásból, azaz államilag támogatott hitel után meg kell fizetniük a pénzintézeteknek, tehát nemcsak a lakáshiteleknél, hanem az üzleti szférának nyújtott államilag támogatott hiteleknél is - közölte Veres János, hozzátéve, hogy amennyiben nem kamattámogatás, hanem árfolyam-garancia áll a banki hitel mögött, akkor nem kell járadékot fizetni.
Amennyiben sikerül alkotmányos megoldást találni arra, hogy a biztosítók is fizessenek járadékot a költségvetésből nyújtott kedvezmények után, akkor a szerdán benyújtandó törvényjavaslatban ez benne lesz - mondta a pénzügyminiszter.
Zárolták az államháztartási tartalékot
A kormány döntött a 42 milliárd forintos idei költségvetési zárolás tartalmáról és a GDP 3 százalékában rögzítetett fel nem használandó 70 milliárd forintos államháztartási tartalék zárolásáról, azaz összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről.
A gyógyszerkassza várható kiadásait 40 milliárd forinttal kívánja megrövidíteni a kormány - fejtette ki a tárcavezető. Egy kérdésre elmondta: idén 220 milliárd forintot fordít a lakossági gázár támogatására az energiagazdálkodási célirányzatból a kormány, s ez 80 milliárddal több a költségvetésben foglalt összegnél.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szigorú fiskális gazdálkodás nyomán alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam, noha a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja.
"Nem látják át a várható hatást"
A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat, és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
Ebben az évben 1,3 milliárd eurót tesz ki a fiskális kiigazítás, amelyből a kiadáscsökkentés 640 millió eurót jelent, a többletbevétel 660 millió eurót - jelezte a miniszter. Jövőre 3,9 milliárd euróval javul az államháztartás egyensúlya, ebből a kiadási oldalon 1,5-1,6 milliárd euró, a bevételi oldalon 2,3-2,4 milliárd euró jelentkezik - fűzte hozzá.
Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az említetteken túli döntésekre nincs szükség, azt azonban már számtalanszor jeleztem, hogy az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben reformjellegű változtatást kell megvalósítani - fogalmazott Veres János.