108 ezren jutottak be idén a felsőoktatási intézményekbe

 Közzétették a 2004-es felvételi ponthatárokat. Idén azoknak volt a legnehezebb dolguk, akik idegenforgalmi és szálloda szakra jelentkeztek, ahol 123 pontot kellett elérni a 120-ból a sikeres felvételihez. A felvételi ponthatárok alapján 167 ezer jelentkezőből 108 ezer hallgató jutott be valamilyen felsőoktatási intézménybe, amelyek a felsőfokú szakképzés kivételével, fel tudták venni a kormány által államilag finanszírozott összlétszámot. 

2004.07.21. 22:42 |

 Közzétették a 2004-es felvételi ponthatárokat. Idén azoknak volt a legnehezebb dolguk, akik idegenforgalmi és szálloda szakra jelentkeztek, ahol 123 pontot kellett elérni a 120-ból a sikeres felvételihez. A felvételi ponthatárok alapján 167 ezer jelentkezőből 108 ezer hallgató jutott be valamilyen felsőoktatási intézménybe, amelyek a felsőfokú szakképzés kivételével, fel tudták venni a kormány által államilag finanszírozott összlétszámot. 

 "Körülbelül 108 ezer diák felvétele már biztosított, akár államilag finanszírozott, akár költségtérítéses képzési helyre, kicsit több mint 58 ezer diákot vettünk fel államilag finanszírozott helyre. Nappali alapképzésbe 45,5 ezren, esti és levelező alapképzésbe közel hatezer diákot vettünk fel" - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter.

 Hozzátette: a kormány által 2004-re meghatározott, államilag finanszírozott 62 ezres összlétszámot a felsőoktatási intézmények a felsőfokú szakképzés kivételével fel tudták venni. A felsőfokú szakképzésben maradt, mintegy 1.900 helyre pótfelvételit írnak ki, míg további 1.800 diák felvételére, a hitéleti képzés, valamint a nemzetközi ösztöndíjasok és a határon túli magyar ösztöndíjasok vonatkozásában, későbbi időpontban kerül sor.

 A legnépszerűbb felsőoktatási intézmény továbbra is az ELTE, az összes felvételiző több mint egytizede ide akart bekerülni, összesen majdnem 18 ezren. Itt található a legnépszerűbb kar is, az ELTE bölcsészkarára közel hatezren jelentkeztek. Az ELTE után a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem következik, mindkét helyre 12 ezren szerettek volna bejutni. A főiskolák rangsorát idén is a Budapesti Gazdasági Főiskola vezeti 10 ezer jelentkezővel.

 A diákok körében nemcsak a legnépszerűbb egyetemek, de a legnépszerűbb szakok is változatlanok. A közgazdász szak, akárcsak tavaly, idén is vezeti a szakok listáját. Ahhoz, hogy valaki Budapesten a Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen tanulhasson közgazdásznak, idén 101 pontra volt szüksége. A jogász szakhoz, ami hosszú évekig vezette a listát, idén azonban már csak a harmadik legnépszerűbb, az ELTE-n 99 pontra, a Pázmányon 92-re, Szegeden 88-ra, míg Debrecenben csak 87-re volt szükség.

 A második legnépszerűbb szak az idegenforgalmi és szálloda szak. Idén hétszázzal többen akartak itt tanulni, mint tavaly. A Budapesti Gazdasági Főiskolán nem kevesebb, mint 123 pont kellett a maximális 120-ból a sikeres felvételihez. Még azoknak is, akik ugyanezt angolul szeretnék hallgatni, 115 pontra volt szükségük. A Szolnoki Főiskolán ugyanerre a szakra 110 pont is elég volt, ami még mindig magasabb, mintha valaki jogász vagy közgazdász szeretne lenni.

 A vendéglátás mellett a különböző műszaki informatikai képzések népszerűsége nőtt meg az utóbbi pár évben. A budapesti Műszaki Egyetemen 113 pont kellett a sikeres felvételihez, a kevésbé népszerű Gábor Dénes Főiskolán viszont már 74 pont megszerzésével tanulhatja ugyanezt - szintén államilag finanszírozott módon - a sikeres vizsgát tett diák.

 A kommunikáció és a bölcsész szakokra sem volt könnyű bejutni. Az ELTE-n 110 pont kellett, ha valaki magyarral vagy angollal és 113, ha történelemmel együtt választotta a kommunikációt. Magyar szakra 98 ponttal, történelemre 99-cel lehetett bekerülni. Ahhoz, hogy valaki filozófiát hallgathasson, 110 pont kellett.

 Bár az orvosképzés népszerűsége meg sem közelíti a közgazdász vagy az informatikus szakokét, idén ötszázzal többen próbáltak bekerülni, mint tavaly, így megint bekerült a tíz legnépszerűbb szak közé. A SOTE-n 110 ponttal, Debrecenben 105-tel, Szegeden pedig 104-gyel kezdhetik meg a diákok általános orvosi tanulmányaikat.

 

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.