Zárva marad idén a királyok osszáriuma a Romkertben

 

 

A felnyitott osszárium ugyan tavaly is sok embert vonzott, azonban a kőlap alatt található speciálisan kialakított kis terem elsősorban a maradványok megőrzését szolgálja, nem pedig bemutatóhely.

„A csontoknak nem tesz jót, ha megemelkedik a hőmérséklet és páratartalom. A megfelelő klímát a föld alatti teremmel összeköttetésben lévő számítógéppel ellenőrizzük folyamatosan” – nyilatkozta Demeter Zsófia múzeumigazgató a National Geographicnak.

 

Az első királysírra 1848-ban, árokásáskor bukkantak az egykori székesfehérvári bazilika területén. A kőszarkofágban fekvő csontokat III. Béla és felesége, Antiochiai Anna maradványaként azonosították, Pestre szállították, majd a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) altemplomában helyezték el. Az elkövetkező évtizedek során előkerült emberi maradványok jó részét már nem sikerült azonosítani, össze is keveredtek. 1938-ban, az akkor kialakított romkert megnyitásakor a feltárások során talált emberi csontokat végül 85 ládában helyezték el az akkor kialakított közös sírboltban. 1984-ben felnyitották a kamrát és a ládákat, s a maradványokat tudományos, antropológiai vizsgálatoknak vetették alá. Ugyan a munka majd’ két évtizeden át tartott, a sok elért eredmény mellett a csontok szétválogatása és végső azonosítása a jelenkor tudományos színvonalán nem történhetett meg.

 

Az osszáriumot jelenlegi formájában 2000. augusztusában adták át és szentelték fel. A maradványok itt találtak nyughelyet.