Az elszakított nemzetrészek képviselőivel közösen emlékeztek Trianonra Fehérváron

Valamennyi elszakított országrész képviseltette magát kedden, a Nemzeti Összetartozás Napján, a délután 16:32 perckor - a diktátum aláírásának időpontjában - kezdődött civil megemlékezésen, Székesfehérváron, a tavaly átadott Országzászló téren, az Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékműnél.
2019.06.04. 20:10 |
Az elszakított nemzetrészek képviselőivel közösen emlékeztek Trianonra Fehérváron

Az első világháborút lezáró trianoni szerződést 99 évvel ezelőtt írták alá.

A diktátum a háborúban vesztes országok közül Magyarországot sújtotta a legtragikusabban, meghatározta hazánk új határait. Óriásiak voltak a területi, a nemzeti és az anyagi veszteségek;

az ország területe 282 ezer négyzetkilométerről 92 ezerre csökkent, a 18 milliós magyarságból mindössze 7,6 millióan maradtak a trianoni határokon belül. Felvidéket, Erdélyt, Délvidéket, Kárpátalját és az Őrvidéket más országok vették birtokba.

A kedd délutáni megemlékezés az Országalmánál kezdődött, a résztvevők innen vonultak át az Országzászló térre, a Király Dávid által játszott dudaszó mellett.

A téren 16 óra 32 perckor, - a belvárosi harangok zúgása közepette - a diktátum aláírásának időpontjában kezdetét vette a megemlékezés és a 99 perces díszőrség;

Dévai Nagy Kamilla, Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész elénekelte nemzeti imádságunkat a Himnusz, majd a Székely himnuszt, valamint Bartal Dóra, felvidéki népdalénekes adta elő a Katonasiratót.

Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékmű Nemzeti Lobogójának Védnöki Testülete nevében Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. „Emlékezni jöttünk Székesfehérvár Országzászló terére. Üzenjük a királyi székhelyről Babits Mihály Eucharisztia című versének szavaival: „hogy szellem és ne hús tegyen magyarrá, s nőjünk ég felé, testvér-népek közt, mint a fák, kiket mennyből táplál a Nap.” - idézte az örök érvényű verssorokat Dr. Boór Ferenc, majd emlékező beszédek következtek.

Székesfehérvár Önkormányzata nevében Viza Attila, tanácsnok mondott beszédet, aki kijelentette: A világ legigazságtalanabb, legszégyenteljesebb békéjének kiötlői és a rajtunk marakodók azt remélték, hogy önsajnálatba zuhant nemzetünk végleg összeomlik és meghagyott országunk kivéreztetett, tehetetlen torzóként vergődik tovább Európa térképén. Nem ez történt!!  A magyart más fából, más anyagból faragták. Sokkal keményebből. Olyanból, amely mindannyiszor túlélte a leigázásokat, a megszállásokat, több mint ezeréves történelme során.

A magyar nép képes volt arra, hogy Trianon és az azt követő ostorcsapások után is felülemelkedjen az elképzelhetetlen veszteségein, képes volt arra, hogy belső meggyőződéssel, hittel és erőnek erejével újraépítse országát testében és lelkében egyaránt. A békediktátum kitörölhetetlen, máig fájó nyomokat hagyott ránk, ma már azonban tudjuk, nincs az a hatalom, amely a szívünkben átírhatja a határokat, és elszakíthat magyart a magyartól.” - tette hozzá Viza Attila, tanácsnok.

Gyógyítólag hatott ránk, amikor tavaly pünkösdkor ünnepélyes keretek között helyeztük el az emlékműben a történelmi Magyarország 64 vármegyéjéből származó földereklyét, majd napra pontosan egy esztendeje felavattuk a megújult teret. Tudjuk, hogy Székesfehérvárnak kiemelt és különleges szerepe van a nemzeti öntudat ápolásában. Emlékszik és emlékeztet, tudja és taníja a múltat, ápolja és teremti a hagyományokat. Tisztelettel és szeretettel várjuk Önöket ezentúl minden esztendőben, a nemzeti összetartozásunk jegyében!” - zárta gondolatait Viza Attila.

Erdélyt, egyben Székesfehérvár testvérvárosát, Csíkszeredát Füleki Zoltán, alpolgármester képviselte a megemlékezésen, aki köszönetét és háláját fejezte ki, hogy a székely nemzetet képviselheti Székesfehérvár Országzászló terén.

Partium képviseletében Pásztor Sándor, Bihar megye önkormányzatának elnöke szólt, aki felelevenített egy bő tíz esztendős történetet, amikor egy nagyváradi, kicsiny de lelkes csapattal a doberdói csatamező felkeresésekor a Dr. Görög István által vezetett fehérváriakkal találkoztak és barátságot kötöttek.

Gróf Katalin, vitéz alhadnagy, a Történelmi Vitézi Rend tagja, Kisgyarmat polgármestere, Felvidék képviseletében szólt. „A Gondviselés útjai kiszámíthatatlanok. Mindenhonnan van felemelkedés.” - emelte ki.

Rácz Szabó László, Zentáról - Délvidék képviseletében - köszönte meg az összetartozás élményét, majd Kónyi-Kiss Botond, a társszervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke zárta a beszédek sorát.

Az emlékező beszédek elhangzását követően Juhász László, a Székely Bál alapítója, önkormányzati képviselő, az esemény társszervezője köszönte meg a vendégeknek, hogy elfogadták a meghívást.

Emeljük fel fejünket és tegyünk meg mindent, hogy a magyar nemzet örökre egy és oszthatatlan legyen.” - hangsúlyozta Juhász László.

A méltóságteljes megemlékezés a Láposi Gabriella és Bíró Csaba által játszott Kyrie Eleison, dallamaira ért véget, közben koszorúzások zajlottak; az Országzászló Védnöki Testület nevében Sajó Victor és Tamási Béla Lajosné koszorúztak, az önkormányzatok - Székesfehérvár, Bihar, Csíkszereda, Kisgyarmat és Zenta - képviselői rótták le tiszteletüket. Ugyancsak koszorúztak Válsz, a Fehér Íjász és a Fejér Baranta Egyesületek képviselői, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke, Kónyi-Kiss Botond. A megemlékezés végén a résztvevők fehér szegfűiket helyeztek el a címerpajzsokon, Király Dávid dudaszó kísérettel a Boldogasszony anyánkat énekelte el. A 99 perces díszőrség hármas kürtszóval zárult.