Hatszázhúsz éve, 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa az Óbudai Egyetem megalapításáról szóló bulláját. A mai Óbudai Egyetem a felsőoktatási intézmények rangsorában mintegy 3200 felvett hallgatóval az előkelő 8. helyet, az állami ösztöndíjas felvett hallgatók rangsorában pedig a 6. helyet foglalhatja el, melyből Fehérváron mintegy ezer diák tanul, közülük 199-en kezdték az első szemesztert a városban szeptembertől.
Az első magyar egyetem 1367. szeptember 1-jén jött létre, V. Orbán pápa ekkor hagyta jóvá Nagy Lajos királynak (uralkodott 1342-1382) a pécsi egyetem alapításáról szóló oklevelét. Az egyetem működéséről kevés dokumentum maradt fenn, csupán annyi tudható, hogy volt bölcseleti és jogi kara, de a teológiai kar felállítását a pápa nem engedélyezte, mert e kar működtetésének kiváltságát a bolognai egyetem élvezte. A pécsi univerzitás 20-25 évi fennállás után, 1390 körül szűnt meg, feltehetően azért, mert Lajos utódai alatt Pécs sokat veszített jelentőségéből. Az országot felvirágoztató Nagy Lajos uralkodása második felében Budán kezdett nagy palotaépítésbe, s az 1387-ben trónra lépett Luxemburgi Zsigmond már a gyorsan fejlődő Budát tette meg birodalma központjának. Zsigmond a pécsi kudarc után az egyetem alapításhoz is új helyet keresett, a palotájához közeli Óbudát kívánta megtenni a felsőoktatás központjának. Kérésére IX. Bonifác pápa 1395. október 6-án adta ki az Universitas Budensis első alapítólevelét.
Az ország második egyetemének megalapítása történelmi jelentőségű volt, mert Óbudán úgynevezett "studium generale" jött létre, ami a középkori értelmezés szerint teljes jogú, művészeti, orvosi, jogi és teológiai fakultással működő egyetemet jelentett. (Arról már nincs adatunk, hogy az oktatás mind a négy fakultáson elkezdődött volna.) A pápai bulla a budai prépostság jövedelmeit szánta az egyetem ellátására, az intézmény kancellárjává Órévi (Szántói vagy Szántai) Lukács óbudai prépostot nevezte ki. Az egyetem vezetői azonban belekeveredhettek az 1402-ben kirobbant Zsigmond-ellenes felkelésbe, s az uralkodó ezután már nem támogatta működésüket, az egyetem 1403-ban bezárta kapuit. Zsigmond a belviszályok elültével és a pápasággal való viszonya rendezését követően megpróbálkozott a közvetlen befolyása alatt álló magyar univerzitás újraalapításával. Kérésére 1410. augusztus 1-jén (a jóval később ellenpápának minősített) XXIII. János pápa aláírta az Óbudai Egyetem újjáalapítására vonatkozó bulláját, amely a Vatikáni Titkos Levéltár másolatában maradt fenn.
Az egyetem címerét Ulrich von Richental krónikájának 1483. évi augsburgi kiadása őrizte meg nyomtatásban: a címer vágott pajzsán a felső, vörös mezőben zöld hármashalmon ezüst kettőskereszt nyugszik, az alsó, kék mezőben balról benyúló ezüst ingű kar kapcsos, barna kötésű, arany lapszélű, zárt könyvet tart. Az egyetem négy klasszikus fakultással - teológia, kánon- és polgári jog, orvostudomány és szabad művészetek - működhetett, a nagy európai egyetemekkel azonos kiváltságokkal rendelkezett. Jelentőségét mutatja, hogy a középkori Európa legnagyobb diplomáciai eseményén, a nyugati egyházszakadás megszüntetésére 1414-ben összehívott konstanzi zsinaton népes küldöttséggel, hét delegátussal képviseltette magát.