Újra működik a Deák Dénes-kút a Csónakázó-tó szigetén

Rekonstruálták a kinetikus művészet jelentős képviselőjének, Haraszty Istvánnak 1993-ban elkészített több mint nyolc méter magas szökőkútját, amit Deák Dénes műgyűjtő adományozott a városnak. Az eredetileg a Bartók Béla téren álló köztéri alkotás felújított állapotában új helyre került, a Csónakázó-tó szigetére. Az avató ünnepség után újra „mozgásba lendült” a fehérváriak örömére.
2017.05.19. 16:05 |

Haraszty István a több mint nyolc méter magas, vörösréz, bronz, acél, krómacél, üveg, elektromos és hidraulikus berendezést 1993-ban készítette el, melynek eredetileg a Téráztató címet adta. A köztéri alkotást 1992-ben rendelte meg tőle Deák Dénes, akinek halálát követően került csak felavatásra a mobil szobor 1993. október 2-án Székesfehérváron, a Bartók Béla téren. Ekkor a művész – utalva a város mecénására, aki a fémalkotást a városnak adományozta – a szobor nevét Deák Dénes-szökőkútra változtatta meg.

Néhány évig működött a téren, de időről időre egyre kevesebb alkatrészét lehetett csak látni rajta, mert jelentősen korrodálódott, valamint több darabját megrongálták, ellopták. Majd 2014-re annyira megromlott az állapota, hogy elengedhetetlenné vált a kút teljes felújítása. A teljes rekonstrukción átesett köztéri alkotás ezentúl a Csónakázó-tó szigetét színesíti.Vargha Tamás, honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője a felújított szobor avatásán egy történetet idézett fel a 90-es évekből, amikor a József Attila Gimnáziumban – a mai Ciszterci Szent István Gimnáziumban- tanított. „Jól emlékszem arra az őszi napra, amikor a Bartók Béla téren átsétálva láttuk, hogy áll ott valamilyen szerkezet, és amikor elkezdődött az óra, egyszer csak elkezdett valami először csak nyöszörögni, nyikorogni, aztán vízcsobogást és csengetést lehetett hallani. Az angol órának akkor vége szakadt, mert mindenki az ablakhoz szaladt és nézte, hogy mi lehet ez. Ez volt Haraszty István műve, a Deák Dénes kút, ami kedves volt, szerethető és gyönyörködtetett, tette a dolgát, a lábát néha leeresztette és felemelte és csobogott belőle a víz. Ettől a naptól kezdve a diákok a csodájára jártak, mi mindent csinál a kút. Mi, fehérváriak nagyon örülünk, hogy most itt, méltó környezetben, a szigeten újra elindul”  - idézte fel emlékeit Székesfehérvár országgyűlési képviselője.Köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere az értékmentést emelte ki. „Egy város akkor tud fejlődni, ha értékeit megbecsüli, és ha bármilyen ok miatt nehéz helyzetbe jutnak ezek az értékek, akkor próbálja ezt megoldani felújítással és méltó környezet kialakításával.” – hangsúlyozta Cser-Palkovics András polgármester, aki köszönetet mondott Haraszty Istvánnak, a mobilszobor alkotójának és Deák Dénes mecénásnak. „Nekik is tartoztunk azzal, hogy nem hagytuk romos állapotban ezt az alkotást, amibe az idők fogai belemartak és egyre kevesebb darabból állt a Bartók Béla téren.” – tette hozzá Székesfehérvár polgármestere, aki szólt arról is, hogy összefogással mentették meg a szobrot. 

A polgármester kiemelte, hogy a felújított alkotás az együttműködésről is szól: része a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációjának, amelynek keretében megújulhatott a Csónakázó-tó és környezete. A beruházás célja az volt, hogy Székesfehérváron egy közösségi térrendszer alakuljon ki, mind a Sóstó, mind a Csónakázó-tó megmentésével. A megszépült környezet kiváló kirándulóhely lett, új fákkal, ahol sokan sétálnak. A rehabilitációs program lényeges anyagi fedezetet biztosított a Deák-kút megmentéséhez – és a szigeten a köztéri alkotás méltó helyre, egy valódi közösségi térbe kerülhetett. A beruházás 42 millió forintból valósult meg, amiből 22 millió forintot a város, 20 millió forintot pedig a magyar állam biztosított; dr. Cser-Palkovics András köszönetet mondott képviselőtársainak a cél elérésében nyújtott támogatásért.

Az ünnepségen jelen volt Törő Gábor országgyűlési képviselő, Wilmek Tibor, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, a Fejér Megyei Kormányhivatal részéről Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, Bozai István, a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. ügyvezetője, a város alpolgármesterei, önkormányzati képviselői és a környező intézmények vezetői.

A hazai mobil szobrászat közkedvelt alkotója Haraszty István, becenevén Édeske, az autodidakta alkotó a kinetikus művészet jelentős képviselője. Művei – melyek fanyar humorúak és sok esetben szarkasztikus mondanivalót hordoznak – nagy feltűnést keltettek már a 70-es években is. Munkássága elismeréseként megkapta többek között a Kassák Lajos, a Munkácsy Mihály, valamint a Kossuth-díjat, Magyarország Érdemes Művésze, aki egyúttal Prima Primissima és Hazám-díjas szobrász.

Kultúra

  1. Külföldi kórusokat köszöntöttek a XV. Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál nyitányán

    Idén 15. alkalommal kezdődött el a Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál Székesfehérváron, a házigazda Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium szervezésében. A nyitóműsorra a Szent István Művelődési Házban került sor, a külföldi vendégkórusok és a vendéglátó kórusok részvételével.

    2018.05.24.
  2. Egyedülálló CD gyűjteményt kaptak az Operaháztól a város kulturális intézményei

    Az 50+3 lemezt tartalmazó Magyar Opera200 című kiadványt hozta el ajándékba Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója Fehérvárra. A lemezeket a Vörösmarty Mihály Könyvtár és tagkönyvtáraiba és a város zenei intézményeibe juttatja el az Opera. Az Operaház művészei fellépnek majd Fehérváron is, november 23-án hallhatja a közönség Puccini Turandot című operáját a Vörösmarty Színházban. 

    2018.05.24.
  3. Gyermekkórus-fesztivál és néptánctalálkozó lesz Székesfehérváron

    Hétvégén kórusok és táncosok mutatkoznak be Fehérváron: most rendezik a XV. Alba Regia Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivált és a „Szállj elő zöld ág” Néptánc Találkozót. Az ünnepélyes megnyitó pénteken lesz 16.15 órakor a Városház téren, majd a gyermekkarok utcai szerenádokkal kedveskednek a járókelőknek több helyszínen is. 

    2018.05.24.
  4. Bemutatták Szabó Zoltán építészettörténész könyvét a királyi bazilikáról

    A székesfehérvári királyi bazilika építéstörténetéről, az Ecclesia Beatae Mariae Virginis Albaeregalis sorozat keretében megjelent új kötetet mutatták be szerdán a Városháza Dísztermében. Szabó Zoltán építészettörténész műve több téves nézetet módosít, és új, kissé megdöbbentő megvilágításba helyezi a bazilika történetét.

    2018.05.23.

Hetedhét Játékfesztivál

Eseménynaptár

2018. Május
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Székesfehérvár Topotéka