Újabb versenyekre és új rekordokra is készül - interjú Gyolcsos Ferenccel

Gyolcsos Ferenc súlyemelőként megdöntötte saját rekordját, lefektette a rögbizés alapjait Fehérváron, diákokat toboroz, edző, az utánpótlásképzés elkötelezett híve, versenyekre jár. Szabadidejében barlangászattal és amatőr barlangkutatással is foglalkozik.
2018.01.24. 08:18 |

Hosszú utat tett meg Székesfehérvárig Cegléden, Kőszegen és Gödöllőn keresztül, sokfelé megfordult a tanulmányai során. Hogyan indult a sporttal való kapcsolata?

Állandóan izgő-mozgó gyerek voltam, amolyan hiperaktív. Tudom, hogy nincs hiperaktív gyerek, csak élnek benne az ősi gének és a gyerek állandóan mozog. Egész nap jártam, sétáltam, rosszalkodtam.

És akkor a szülők gondolták, hogy beadják edzeni, vagy azt mondták, hogy fiam kezdjél el sportolni?

Itt kezdődik a huncutság, hogy ahol laktam, ott nem volt sportegyesület, így 18 éves koromig nem sportolhattam. Édesapám 12 éves koromban meghalt és a nevelőapám azt mondta, fiam, majd ha lesz önálló kereseted, akkor sportolhatsz. A focival kezdődött, majd 16 éves koromban nagyon megtetszett a súlyemelés. Az összes olimpiát, minden tv közvetítést megnéztem és hihetetlenül tiszteltem a „nagyokat”. Amikor megvolt az első keresetem, akkor mehettem el súlyt emelni. Guggolás, hasizom gyakorlatokat csináltam, a végén eljutottam odáig, hogy már bármennyi fekvőtámaszt csináltam, egyszerűen nem fárasztott el. Kellett valami más. A munkahelyemen, Gödöllőn összeraktuk a súlyzókat és rövid időn belül a legerősebb embert is legyőztem.

Hol helyezkedett el, mivel foglalkozott?

A Gödöllői Gépgyárban dolgoztam, előbb ipari tanulóként, majd, mint géplakatos. Heti három edzés volt, a mai napig is heti hármat edzek, ennél nem kell több. Rögbi edzőként ma már azt is tudom, hogy az edzés és a pihenés ideális aránya hozza meg a jó teljesítményt.

Hogyan társult a súlyemeléshez a rögbi?

A rögbivel Csehországban ismerkedtem meg, egy súlyemelő verseny alaklmával. Aztán Gödöllőn Erdélyi Sándortól tanulhattam, nagyon megszerettem, rögtön éreztem, hogy nekem való.

Hogyan került Székesfehérvárra? Olvastam, hogy sokat tett a rögbi meghonosításáért, mitöbb, nagyon sok gyereket nevelt ki, akik korosztályuk legjobbjai lettek. A székesfehérvári lány rögbi csapat - 2015-ös hírt idézek - legjobb eredményekkel rendelkezdett akkoriban.

Az ARÉV-nak volt súlyemelő szakosztálya, és idejöttem súlyt emelni. Az ország legszebb súlyemelő terme volt, de sajnos megszüntették a rendszerváltást követően. Itt találkoztam Bakos Károllyal, a mesteremmel, aki jelenleg is az edzőm. Akkoriban másodosztályú súlyemelő voltam és az edzőm azt mondta: semmi mást ne csinálj, csak amit én mondok, és akkor meg fogod csinálni az első osztályt. Megcsináltam. Bakos Károly 16 évig volt magyar válogatott, olimpikon és annyi világbajnoki címe van, hogy alig tudtuk a múltkor összeszámolni. Később létrehoztunk egy rögbi szakosztályt, az első edzéseket 1985-ben az akkori gázgyár pályáján tartottuk. A magyar rögbiről tudni kell, hogy 1969-ben indult egy olasz diplomata irányítása mellett Budapesten.

Hogyan jött létre a rögbi szakosztály itt Fehérváron?

A súlyemelő szakosztály 2012-ben indult és furcsa, de nem általam, hanem két legény hozta létre. Helyből szakítás, helyből lökés, tehát magyarul gyakoroltuk a rögbi alapjait, ez ma is így van.

Hogyan kerültek képbe a lányok?

Már 1996-ban öt kislány rögbizett az U15-ös csapatban, a fiúk az U16-ban. Az első áttörés 2000-ben volt Budapesten, amikor önállóan, kislány csapat indult fiúk ellen, és meg is nyerték ezt a tornát. Nos, erről azt kell tudni, hogy az egyik ágon a fehérvári lányok indultak, a másikon a fehérvári fiúk és a döntőben találkoztak. A fiúk nagyon tisztelték a lányokat, s gyengébb társaikat hozták helyzetbe.

Melyek azok a legfontosabb alapelvek, amelyeket egy edzőnek be kell tartania, amiket követnie kell például az utánpótlás nevelésnél?

Az első és legfontosabb, hogy én ősszel, tavasszal járom az iskolákat. Elértük azt, hogy az István Király Általános Iskolában 16 éve van kihelyezett iskolai edzés. Zámolyon, Nádasdladányban, és a Táncsics Mihály Általános iskolában vannak még kihelyezett edzések. Elmondom nekik, hogy ha nem is rögbiznek, 18 éves korukig válasszanak valamilyen sportágat, mert nagyon fontos a mozgás. A másik az edző személye, a harmadik természetesen a közösség. Családias a környezet, szülők, gyerekek, mindenki együtt van. Például most volt a Sült Krumpli Kupa, 140 gyerek volt, a szülők hozták a krumplit és süteményeket. Március 15-én utánpótlás torna lesz, volt már olyan év, hogy 28 csapat vett részt az ünnepi eseményen.

Mennyire szigorú edző ön, illetve mennyire balesetveszélyes sport a rögbi és a súlyemelés?

A súlyemelésről konkrét statisztikát tudok mondani, most voltam egy edzőképzésen, 0.2%. Ez a legalacsonyabb százalék a sportágak között. A rögbiét nem tudom megmondani százalékos arányban. Minden sport olyan durva, amilyen durva emberek játsszák, a rögbinek rettenetesen szigorú szabályai vannak, még azt sem tolerálják, ha beszólogatnak a játékosok, azonnali kiállítással jár. A rögbiben például nem lehet olyat látni, hogy egy játékos odamegy a bíróhoz és leáll vele vitatkozni, hiszen azonnal kiállítás járna érte, tehát elő sem fordul. A legfontosabb a fegyelem, de nem a vakfegyelem. Lehet időnként bohóckodni, de kemény dolog az edzés, ha nem úgy történik, ahogy kell, akkor felemelem a hangomat. Ezt tudják is a gyerekek, tehát fegyelem nélkül nem lehet rögbizni. A csapatért kell dolgozni.

Több évtizede műveli a súlyemelést és jelentős eredményeket ért el. A legfontosabbakat emeljük ki. És azt tudjuk, hogy rekorder, novemberben is saját teljesítményét döntötte meg…

Master súlyemelő vagyok, az M55-ös kategóriában, közel a nyugdíjhoz, a felnőtt magyar bajnokságba kerültem be. Eddig, a legidősebb versenyző, aki bekerült, 50 éves volt. Szigorú munka van, meghatározott edzésmennyiség. Ebben a sportágban egyetlen egy edzést sem lehet kihagyni. A rögbiben, ha egy csapattag az adott héten nem jön, mert tanulnia kell, elküldöm tanulni. Ez a súlyemelésre nem igaz, ott mindig jelen kell lenni.

Milyen kategóriák vannak a súlyemelésben?

A súlyemelés egy súlycsoportos sport, tehát nagyon szigorúan kell élni, enni. Ha a testsúlyom akár 10 dekával is több, vagy egy dekával, abban a pillanatban feljebb kerülök egy másik súlycsoportba. Öt csoport van, hölgyeknél, uraknál egyaránt. Én a 105 kilós súlycsoportban vagyok, de Svédországban 99 kilogrammal versenyeztem, úgy, hogy 105 a felső határ. Magyarul mindenkinek adtam majdnem 6 kiló előnyt.

Bakos Károly, egyszer azt mondta, hogy "Ferikém, ide hozza a postás a nyugdíjadat, elintéztem".

Igen, a mesternek vannak időnként ilyen mondásai, rendkívül bölcs ember. Versenyen kérdeztem: mester, miért engedi ezt a versenyzőt ilyen magasan kezdeni? „Ferikém, ha alacsonyabb súlycsoporton kezd és gyengébb lesz az eredménye, akkor én leszek a hibás. Ha most magasabb súlyra megy és nem fog neki sikerülni, magától meg fogja tanulni.” - válaszolta.

Milyen adottságai legyenek egy gyereknek, meddig lehet elkezdeni a súlyemelést és a rögbit?

Az utcán azt látom a fiatalokon, hogy mindenki potenciális sportoló. Ahogy az imént végigmentem azon a gyönyörű Fő utcán, lehet, hogy 2-3 olimpikon ment el mellettem, de nem lett belőlük az, mert nem veszik a fáradságot, hogy kipróbálják magukat. A sport is holtig tartó, ahogy a tanulás, szoktam mondani a gyerekeknek.

Meséljen a speciális esésről, azt is tanítják, hogy hogyan kell speciálisan esni…

Az esés minden sportágban alap dolog. Aki mozog, annak meg kell tanulnia jól esni. Ezt mindig másként csinálják, ha valakinek van valami a kezében, például egy rögbi labda, akkor is máshogy kell esni, hogy ha valakit megfognak, például a judósok.

Milyen versenyek, és vagy nemzetközi megmérettetések várnak idén önre?

Budapesten lesz az Európa-bajnokság, majd Barcelonában Masters világbajnokság, amelyekre készülünk. Ezek a fő versenyek, de lesz országos bajnokság és további megmérettetés.

A hobbija, a barlangászat és az amatőr barlangkutatás merőben más, de ahhoz is kell erőnlét.

Az egyik játékosom apukája barlangász. Molnár Gyulának hívják. Róla már elneveztek fiatalkorában egy szűkületet. A barlangászat valami csoda. Először belépni egy olyan kis terembe, amelyet még soha senki nem látott. Több játékost is sikerült már „megfertőzni.” A barlangászok nagyon összetartó emberek, segítik egymást.

Interjú

  1. Jelentős fejlesztések a Depóniánál - beszélgetés Steigerwald Tibor ügyvezetővel

    A múlt heti közgyűlésen elfogadta Székesfehérvár képviselő testülete a Depónia 2019-es üzleti tervét. A jelenleg mintegy kettőszáz embert foglalkoztató közszolgáltató soha nem látott fejlesztések előtt áll. A tavalyi 3.6 milliárdhoz képest 4.2 milliárdos árbevétellel számolnak, jelentős bérfejlesztést is tartalmaz. Az üzleti tervről és a fejlesztésekről Steigerwald Tibor ügyvezetővel beszélgettünk.

    2019.03.29.
  2. Színvonalas városüzemeltetést és fejlesztéseket is tartalmaz a Városgondnokság idei büdzséje

    Idén is prioritás, hogy a korábbi évek színvonalához mérten biztosítsuk a városüzemeltetési feladatokat, illetve kiemelten fontos, hogy a likviditásunk minden időpontban megfelelő legyen – mondta Bozai István városgondnok az önkormányzati cég elfogadott üzleti tervéről. Idén több mint 6.5 milliárd forint az önkormányzati támogatás, ami a városüzemeltetési feladatokon felül tartalmazza a tervezett beruházások elvégzését is. 

    2019.03.18.
  3. Hiszek a közösség erejében és az építkezésben - beszélgetés Cser-Palkovics Andrással

    "A legkedvesebb, amikor látom az embereken, hogy jól érzik magukat Fehérváron és szeretik ezt a várost." - mondja Székesfehérvár polgármestere. Cser-Palkovics Andrással arról is beszélgettünk advent utolsó hetében, hogy a rengeteg fejlesztés mellett a 21. század egyik legnagyobb kihívása minden város számára közösséget teremteni és összehozni az embereket.

    2018.12.24.
  4. Beszélgetés Dr. Korzenszky Richárddal, a Tihanyi Bencés Apátság emeritus perjelével

    Nagy érdeklődés övezte Dr. Korzenszky Richárd OSB, a Tihanyi Bencés Apátság emeritus perjelének A holisztikus ember című előadását kedden, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozatának keretében megvalósuló esemény alkalmából kértük beszélgetésre a tudós bencés szerzetest.

    2018.10.16.
  1. Szemelvények Csala történetéből - beszélgetés Varró Ferenccel

    Nemrégiben mutatták be Csalán Varró Ferenc, a településrész valaha volt világát bemutató, hiánypótló kötetét. Szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően a csalai polgárok egy olyan könyvvel gazdagodtak, mely hitelesen kalauzolja el az olvasókat a nagy múltú falu mindennapjaiba, ünnepeibe a középkortól napjainkig. Varró Ferenccel Vakler Lajos beszélgetett.

    2018.04.07.
  2. Tizenöt év a Székesfehérvári Egyházmegye élén - beszélgetés Spányi Antal püspökkel

    Püspökké szentelésének 20.,a Székesfehérvári Egyházmegye vezetésének 15. évfordulója alkalmából szerdán szentmisén és ünnepi fogadáson köszöntötték Spányi Antal, megyés püspököt, akivel a kettős jubileum alkalmából beszélgettünk a Püspöki Palotában.

    2018.04.06.
  3. Székesfehérvári és Fejér megyei értékeink nyomában - interjú Demeter Zsófiával

    Demeter Zsófia történész, muzeológus, történelem-francia nyelv és irodalom szakos tanár, egyetemi doktor. Volt múzeumigazgatóként kutatott és kutat, könyveket ír, számos tudományos disszertációja jelent meg, oktatott. Legutóbbi kiadványában is székesfehérvári emlékeket elevenít fel.

    2018.03.21.
  4. Új módszerek az orvosi diagnosztikában -beszélgetés Dr. Madácsy Lászlóval

    Orvos dinasztiából származik, csillagásznak, kutatónak, kardiológusnak készült, belgyógyász lett. Endo-kapszula centrumot alapított Székesfehérváron. Szenvedélye a sport, az evezés, úszás, szörf, vitorlázás és a kajakozás.

    2018.01.28.

Hirdetés

Eseménynaptár

2019. Április
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Webkamera


360 Fehérvár

Óvodai beiratkozás 2019.

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek