-
A Városi Alap is segített a Continest 2,4 milliárd forintos tőkebevonásában
A Székesfehérvár Városi Alap és az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures egyaránt 1-1 milliárd forintos tőkeinjekció révén kisebbségi tulajdonosként jelent meg az összecsukható konténertechnológiát fejlesztő és gyártó társaságban, míg a Continest jelenlegi kockázati tőkebefektetője, a Takarék Kockázati Tőkealap további 400 millió forintos befektetést eszközölt a társaságban.
2022.05.20. -
Újabb gyárat épít a Continest
Három hazai kockázati tőkealap-kezelő összesen 2,4 milliárd forint összegű befektetéssel támogatja a Continest Technologies Zrt-t növekedési terveinek megvalósításában - írja a Világgazdaság. A mostani tőkebevonással lehetővé válik a Continest Factory második székesfehérvári gyáregységének létrejötte.
2022.05.18. -
A vegán fele nyitnak
A Cerbona Élelmiszergyártó Kft. megjelent a vegán élelmiszerek piacán, amelytől a következő években érdemi, évi mintegy 100 millió forint többletbevételt remél.
2022.05.13. -
Megyei együttműködés
A Fejér Megyei Önkormányzat, a Fejér Megyei Kormányhivatal, Székesfehérvár Önkormányzata és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Fejér Megyei Szervezete között olyan stratégiai együttműködés veszi kezdetét, amelynek célja a vállalkozások szolgáltatás-alapú segítése, továbbá a térségi munkaerő-kereslet és -kínálat megyei szintű összehangolásának erősítése.
2022.05.05.
Gyorsan alakul át a munka világa - digitális felzárkóztatási program az Alba Innovárban

Az Ipar 4.0-nak nevezett szemlélet- és technológiaváltás mostanra már a magyar gazdaság egyik legfontosabb központját, Székesfehérvárt is elérte.
A rendezvény megnyitóján Égi Tamás alpolgármester arról a folyamatról szólt, amelynek köszönhetően ma kiemelkedően magas a vásárlóerő Székesfehérváron.
"A városban a kiváló földrajzi adottságok mellett nagy tudású munkaerő is rendelkezésre állt, ezért a nemzetközi és hazai vállalatok úgy érezték, érdemes továbbfejleszteni a gyártást. Ennek eredményeképpen nagyobb hozzáadott értékű gyártás indult meg. Most újabb lépcsőfok, a robotizáció zajlik, mert ezen vállalatoknál a hagyományos lehetőségekkel nem lehet bővíteni a termelést." - emelte ki Székesfehérvár alpolgármestere, aki felidézte, hogy egy három évvel ezelőtti OECD felmérés szerint szerint Székesfehérvár minden nap 265 ezer ember életét befolyásolja: "látjuk ezt minden nap, hogy megtelt a város". - tette hozzá. Égi Tamás alpolgármester kiemelte, hogy az eredményesebb, hatékonyabb termelés érdekében az önkormányzat úgy döntött, segít megismertetni a diákokat a digitális termelés és a robotok világával, ebben óriási szerepe volt a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítványnak és Laufer Tamás elnöknek. Elmondta, hogy az Alba Innovárban közös élményeket szerezhetnek a fiatalok a robotikával kapcsolatban, ez a lehetőség minden diák számára adott. Szólt a felnőttképzésről is, amelyet az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karával partnerségben végeznek.
Laufer Tamás, a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány elnöke és az IVSZ szövetség a digitális gazdaságért elnöke a jelenről, a 4. ipari forradalom folyamatairól szólt, kiemelve, hogy meg fognak szűnni olyan foglalkozások, mint a kamionsofőr, targoncakezelő, vagy pénztáros, sok szakma pedig átalakul.
Azt prognosztizálta, hogy a következő évtizedekben egy átlagos munkavállalónak 4-5 különböző foglalkozása lesz. Szólt a robotizáció szintjéről is a világban, amely Dél-Koreában a legmagasabb, itt 650 robot jut 10 ezer emberre, Európában Németország a legfejlettebb. Magyarországon nagyjából 5400 ipari robotot használnak, azaz 10 ezer alkalmazottra 57 robot jut a magyar iparban.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára elmondta, hogy egy felmérés szerint a mai Z generáció tagjai olyan munkakörben fognak dolgozni, amelynek 65%-a ma még ismeretlen.
"Új szakmák születnek, és régiek tűnnek el, az oktatás szempontjából ezt különösen nehéz kezelni. A mai fiatalokat olyan feladatokra kell képezni, amelyekről magunk sem tudjuk, hogy milyen lesz, nem tudjuk körbeírni. Ezért is inkább készségekről és képességekről kell beszélni, nem pedig foglalkozásokról." - fogalmazott az államtitkár, aki szerint egyre inkább felértékelődik a munkaerőpiacon a kognitív rugalmasság, az érzelmi intelligencia és a komplex problémamegoldás.