Új református gyülekezet Székesfehérvár Budai Úti Egyházközség néven

„A Székesfehérvári Református Egyházközség presbitériuma a 90-es évek elején gondolt először arra, hogy a meglévő belvárosi és maroshegyi templomok mellé a létszámában gyorsan bővülő öreghegyi városrészben is egy új szakrális helyet hozzon létre az istentiszteletek mielőbbi elindítására.

1994-ben, huszonöt-harminc fővel elindult egy kis közösség, gyülekezet-kezdemény, ami gyorsan hatvannyolc főre növekedett, ki is nőve az addig elkészült altemplomot és kicsiny gyülekezeti termet.

1997 karácsonyán már az elkészült templomban hangozhattak fel a karácsonyi énekek, igaz, ablakok még nem voltak, fóliák mögött volt az istentisztelet a templomtérben.

Az egyházi törvénykönyv is nagyon szépen fejezi ki: létezik anya-egyházközség és leány-egyházközség. Mint az életben, a leányból is egyszer anya lesz, családot alapít.

Közel harminc esztendő után - 1993-ban volt az alapkő-letétel - most érkeztünk el odáig, hogy önálló egyházközséggé váljunk.

A kicsiny gyülekezetrész mintegy negyed század alatt életképes közösséggé vált, a gyülekezetalapítás ügyét az egyházmegye és az egyházkerület elnöksége is támogatta.

Tapasztalat, hogy minél nagyobb egy szervezet, annál inkább elveszti személyességét. Szász Zoltán lelkipásztortársammal együtt úgy látjuk, hogy egy kisebb, belátható közösség sokkal jobban be tudja tölteni küldetését, lelkipásztorként sokkal klasszikusabb feladat, több embert elér az örömhírrel.” - emelte ki Berze János, a Székesfehérvár Budai Úti Egyházközség lelkipásztora.

„Ha Székesfehérvár történetét tanulmányozzuk, láthatjuk, hogy a reformáció nem igazán gyökeresedett meg a városban. 1824-ben kezdődött a fehérvári gyülekezet története, az akkori sárkeresztesi segéd-lelkipásztor vezetésével, huszonnégy fővel.

Nem túlzás, hogy a székesfehérvári gyülekezet a sárkeresztesi gyülekezet „filiájaként” jött létre, ugyanakkor a XX. század második felére a Dunántúl legnagyobb református gyülekezetévé fejlődött.

Nem önmagában a gyülekezetek száma a lényeges. Egy gyülekezet jó lehetőség az Evangélium (örömhír) megtapasztalására, arra, hogy az Isten országa épüljön.” - hangsúlyozta Szász Zoltán, a Széchenyi úti, hivatalos nevén a Belvárosi Gyülekezet lelkipásztora.

A Mezőföldi Egyházmegye képviseletében az eseményen részt vett Nemes Gyula főjegyző, esperes-helyettes is.