-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Új bemutatókra és vendégszereplésekre készül a Székesfehérvári Balett Színház
Az új bemutatókról szólva Egerházi Attila igazgató elmondta, hogy a Fantomfájdalom című darabot - amit az M5 televíziós csatorna decemberben vetített - Budapesten és Székesfehérváron is bemutatják majd.
A Fantomfájdalom a trianoni veszteségről szól. A Nemzeti Táncszínházban bemutatott balett egy nagyváradi és egy fehérvári fiú barátságának történetén keresztül mutatja be a nagy háború és az igazságtalan béke következményeit. Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsán, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása, az önazonosságára érzéketlen nagyhatalmi logika a szétszakított családok életére.
Az új bemutató lesz a pandémia miatt korábban elmaradt Aladdin című darab is, ahol a táncosok varázsszőnyegükön egy titokzatos arab birodalomba repítik el az óvodásokat és kisiskolásokat, ahol csodából és nevetésből nem lesz hiány. Izgalmas bazár, kincsekkel teli barlang, misztikus csodalámpa egy tréfás kedvű dzsinnel, pompás palota egy vajszívű szultánnal és egy hataloméhes udvari varázslóval – a jó és a rossz örök harca, a szegénység és a gazdagság találkozása várja a családokat a mesebalettben. A darab rendező-koreográfusa Nemes Zsófia.
Az új bemutatók sorát gyarapítja a Hattyúk tava is. A sokak által jól ismert Hattyúk tava baletthez képest Egerházi Attila másként, más történettel fogalmazza újra a darabot. Olvasatában Sigfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit édesanyjával való viszonyából eredő gyermekkori traumái fogva tartanak. A darab karakterei és történései tulajdonképpen Sigfried agyszüleményei, látomásai. Ő maga mindvégig egy szobában ül, miközben önmaga jó és rossz énjét vetíti ki Odette és Rotbart figurájára. A táncszínházi produkció egyfajta pszichodráma, ha úgy tetszik pszichoanalízis. A rendező-koreográfus számára fontos, hogy Csajkovszkij erőteljes és briliáns zenei világát képpé formálja, láthatóvá tegye a zenét.
"A ma már muzeális értéknek tekinthető verzió örök, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet továbbgondolni. Az újrafogalmazott darab Sigfried verziója, akinek elméje kivetíti a történetet, Odett alakjában a jó énje, Rodbar alakjában pedig a rosszabbik énje kerül felszínre." - fogalmazott a darab kapcsán Egerházi Attila. 
A balettszínház idén a FRANC és a Carmen című előadásaival vendégszerepel majd Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban.
A FRANC egy puzzle-szerűen szerkesztett mű a világhírű író, Franz Kafka alakjáról, munkásságáról. A táncszínházi mű megalkotásával nem egy bizonyos kafkai mű tárgyalása volt a rendező-koreográfus Egerházi Attila célja, hanem az író ismert vagy kevésbé ismert műveiből „videoklip-szerűen” szerkesztett dramaturgiával a kafkai világlátást kívánta egy eredeti hangvételű balett által megfogalmazni.
A Carmen táncszínházi est három felvonása: a Carmen cselekményes balett, táncdráma és az Aritmia táncvers, táncnovella, melyek Egerházi Attila koreográfiái, valamint a Szeszély, aminek koreográfusa a világhírű svéd táncművész és koreográfus, Alexander Ekman. A Carmen táncdráma az alapvető emberi érzelmeket veszi górcső alá: szerelem, szerelemféltés, féltékenység, vágy, csábítás, valamint a férfi és nő között létrejövő dominancia. A Szeszély című, humorral telített darab a való életből vett, változatos szituációkat mutat be, emberekről szól, akik küzdenek a beilleszkedéssel, és folyton racionálisan igyekeznek viselkedni. Az Aritmia balettet a koronavírus-járvány kapcsán, annak társadalomra gyakorolt hatásainak, valamint a karantén időszaknak dedikálva alkotta meg Egerházi Attila.
A jelenlegi helyzetről szólva Egerházi Attila elmondta, hogy legnagyobb dráma számukra az, hogy egyelőre nem találkozhatnak a közönséggel, és ezt nehezen élik meg a táncosok.
A jelenlegi helyzet miatt a Mozdulj Fehérvár! projekt sem teljesedhet ki, melynek célja a kultúra, a tánc és a mozgás, valamint a pedagógia és a nevelés mezsgyéjén haladva olyan programok szervezése, amelyeken keresztül a város lakosságának közreműködésével új közösségeket teremthetnek.