-
Márai Sándor nyomán
Aki a világ fölé hajolt egyszer címmel zenés irodalmi műsort adnak a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai. A Márai Sándor nyomán bemutatásra kerülő előadás december 7-én, vasárnap 19.00 órakor kezdődik a Hetedhét Játékmúzeumban.
2025.12.05. -
A lélek textúrái
Utamra hulló színeim... címmel Fodor Orsi dekorfal designer alkotásaiból nyílik kiállítás december 7-én, vasárnap 17 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban. A nemzetközileg elismert tervező és kivitelező tárlatát Kocsis Noémi író, újságíró ajánlja a közönség figyelmébe.
2025.12.05. -
A koronázóbazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázóbazilikáról szóló két újabb kötetét.
2025.12.05. -
Aranyat érő beszélgetések
Városunk kulturális életének egyik kimagasló tehetsége volt az Aranybulla Könyvtárban Bokros Judit vendége. Ferenczy-Nagy Boglárka az Aranyat érő beszélgetések keretében mesélt életútjáról, jövőbeni terveiről.
2025.12.05.
Tormay Cécile-t idézték és bemutatták a Vörösmarty Társaság két új antológiáját
A Határon Túli Magyar Irodalom Napjai rendhagyó előadással folytatódtak hétfőn délután: a Vörösmarty Színházban Dóka Andrea színművésszel és Döbrentei Kornél költővel találkozhattak az érdeklődők, a házigazda Borbély László író-szerkesztő volt.
Az irodalmi rendezvény a Rovásírás egy emlékoszlopra, Hommage – Tormay Cecile címet kapta a Döbrentei-versről; a repertoárban még a Bujdosó könyvből szerepeltek részletek. Az I. világháborút megjárt, az albán fronton harcolt nagyapa emlékére választotta Borbély László az írónő megidézését, aki kortársaként a sorok között őt juttatja eszébe.
A színház kávézójában könyvbemutatóval folytatódott a program: P. Maklári Éva beszélt az első antológiáról, ízelítőt adva a kötet sokszínűségéből. A Carmina Albae Regiae – Verssorok országútján című összeállítás költők és verselemzők izgalmas párbeszéde, többen az alkotók közül mindkét szerepben megjelennek.
Olvashatunk költeményt például P. Maklári Évától, Heiter Tamástól, László Zsolttól, Bobory Zoltántól. Akik pedig az olvasataikat megosztják: Péntek Imre, Ferenczy Noémi, Tari István, Bakonyi István stb. Az antológiában Kubik Anna színművész azt fogalmazza meg, a vers csillagként vezeti ember létünket; végül a fehérvári költő, Keszei István szavaival kíván jó utat a költészet kincsei között: „A mindenség örök körtáncában forogva/ lejtem táncom, lényem nem tartja semmi fogva,/ saját testem felett száguldok, mint a szél.”
A Kötéltánc című novelláskötetet Bobory Zoltán ajánlotta. Lukácsy József előszavát olvasta fel, amely a kispróza születésében a csend hangjaira való figyelmet emeli ki. „Az esztétikai élmény mellett ezek a novellák – gyerekkori emlékek, fikciós abszurdoidok, történelmi eseményeknek, szülőknek, nagyszülőknek állított írásos emlékművek (…) – olyan történetek, amelyek elmesélhetők és átélhetők”.
