-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Több mint 400 milliárd az elővárosi vasútprogramra?
A MÁV elővárosi közlekedés fejlesztését célzó programja révén javul a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások színvonala. A 11 budapesti elővárosi vasútvonal tervezett fejlesztésének költsége 2010-ig mintegy 400 milliárd forint.
A MÁV elővárosi közlekedés fejlesztését célzó programja révén javul a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások színvonala. A 11 budapesti elővárosi vasútvonal tervezett fejlesztésének költsége 2010-ig mintegy 400 milliárd forint.
A MÁV Rt. stratégiai céljának tekinti az elővárosi közlekedés fejlesztését. A program érinti a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások - menetrend, utastájékoztatás, menetjegykiadás - színvonalának javulását. Az elővárosi projekt révén 5 éven belül a vasúti közlekedésben résztvevők száma várhatóan 40-50 százalékkal fog növekedni.
Az elővárosi közlekedés célja - az európai nagyvárosokhoz hasonlóan - a főváros vonzáskörzetében élők mobilitásának biztosítása. Budapest és az agglomeráció tömegközlekedéséből az elővárosi közlekedés részaránya 8,6 százalék, ami mintegy 326 ezer utast jelent naponta, a vasúttársaság átlagosan 124 ezer utast szállít.
A program területét nyugatról Székesfehérvár, keletről Szolnok határolja, észak-déli kiterjedése a fővárostól mintegy 80 kilométer. Ebben a 15 ezer négyzetkilométeres körzetben közel 3,5 millió ember él.
11 vasútvonal fejlesztése
A vezérigazgató-helyettes elmondta: a program tartalmazza a Budapestre befutó 11 vonal fejlesztéseit, számításba veszi a tervezett ferihegyi vasúti összeköttetést, valamint a jelenleg kihasználatlan rákospalotai körvasút beillesztését a főváros közlekedési rendszerébe. Továbbá a vonatszerelvények, a felvételi épületek és forgalomszervezés fejlesztését és a Budapesttel, illetve más érintett önkormányzatokkal a szoros együttműködést.
A fejlesztés három szakban fog megvalósulni: 2003-2006 között bevezetik az ütemes közlekedést, ami azt jelenti, hogy a fővárostól 30-40 kilométerre fekvő állomásokról félóránként, a távolabbiakról pedig óránként indulnak majd a vonatok; 2006-tól fokozatosan egységesítik a járműállományt, bővülnek a szolgáltatások, és megkezdődik a régióban a vonalas infrastruktúrák - MÁV-HÉV - integrációja. A harmadik szakaszban, 2010 után a teljes elővárosi közlekedés kiépítése mellett befejeződik az állomások rekonstrukciója is.
A három ütemben megvalósuló program 2010-ig a becslések szerint 400-500 milliárd forintba kerülne.
Vizsy Ferenc személyszállítási főigazgató kiemelte: a szolgáltatási színvonal emelkedése révén 2006-ra a budapesti elővárosi vonalak 80 százalékán 20-40 perces menetrend szerint közlekednek majd a vonatok, a zsúfoltság 150 százalékról 120-ra csökken, és átlagosan 20 százalékkal nő az ülőhely-kapacitás is.
Járműfejlesztések
A 11 elővárosi vonal közül jelenleg kettőn van dízelüzemű közlekedés. A korszerű Desirók közel egy évvel ezelőtti üzembe állítása óta az utasforgalom 15 százalékkal nőt. A Budapest-Újszász-Szolnok, valamint a Budapest-Cegléd-Szolnok útvonalon folyamatosan üzembe áll 187 darab felújított elővárosi kocsi és 19 vezérlőkocsi is. A Budapest-Lajosmizse vonalon szintén új beszerzésű, orosz gyártmányú motorvonatokat helyeznek forgalomba - tette hozzá Tömpe István.
A MÁV 30 darab új villamos motorvonat beszerzésére írt ki közbeszerzési pályázatot, melyekkel a dél-budai, illetve az észak-pesti térség vonalain javítják a jövőben a szolgáltatást.
A folyamatos pályakorszerűsítési munkák eredményeként csökken a menetidő, javul a vasúti közlekedés biztonsága. Az új állomási peronok, aluljárók kényelmesebbé és egyszerűbbé teszik a le- és a felszállást.
A következő időszakban folytatódik az uniós támogatással megkezdett pályarehabilitáció a Budapest-Cegléd-Szolnok és a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalakon, valamint a Budapest-Hegyeshalom vonal elővárosi szakaszán.
Zónázó menetrend
A MÁV ez év augusztus 29-től a Budapest-Vác-Szob és a Budapest-Veresegyház között elsőként vezeti be az ütemes menetrendet, mellyel 25 illetve 36 percre csökken a menetidő a két-két város között.
A Nyugat-Európában már évtizedek óta bevált rendszer lényege, hogy a vonatok napközben azonos időközönként, az óra ugyanazon percében indulnak az állomásokról. A menetrend így átláthatóvá és kiszámíthatóvá válik és a járatok száma jelentősen nő.