-
Központi felvételi
Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.
2026.01.24. -
Veszélyes a levegőminőség
A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.
2026.01.23. -
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13.
Több mint 400 milliárd az elővárosi vasútprogramra?
A MÁV elővárosi közlekedés fejlesztését célzó programja révén javul a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások színvonala. A 11 budapesti elővárosi vasútvonal tervezett fejlesztésének költsége 2010-ig mintegy 400 milliárd forint.
A MÁV elővárosi közlekedés fejlesztését célzó programja révén javul a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások színvonala. A 11 budapesti elővárosi vasútvonal tervezett fejlesztésének költsége 2010-ig mintegy 400 milliárd forint.
A MÁV Rt. stratégiai céljának tekinti az elővárosi közlekedés fejlesztését. A program érinti a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások - menetrend, utastájékoztatás, menetjegykiadás - színvonalának javulását. Az elővárosi projekt révén 5 éven belül a vasúti közlekedésben résztvevők száma várhatóan 40-50 százalékkal fog növekedni.
Az elővárosi közlekedés célja - az európai nagyvárosokhoz hasonlóan - a főváros vonzáskörzetében élők mobilitásának biztosítása. Budapest és az agglomeráció tömegközlekedéséből az elővárosi közlekedés részaránya 8,6 százalék, ami mintegy 326 ezer utast jelent naponta, a vasúttársaság átlagosan 124 ezer utast szállít.
A program területét nyugatról Székesfehérvár, keletről Szolnok határolja, észak-déli kiterjedése a fővárostól mintegy 80 kilométer. Ebben a 15 ezer négyzetkilométeres körzetben közel 3,5 millió ember él.
11 vasútvonal fejlesztése
A vezérigazgató-helyettes elmondta: a program tartalmazza a Budapestre befutó 11 vonal fejlesztéseit, számításba veszi a tervezett ferihegyi vasúti összeköttetést, valamint a jelenleg kihasználatlan rákospalotai körvasút beillesztését a főváros közlekedési rendszerébe. Továbbá a vonatszerelvények, a felvételi épületek és forgalomszervezés fejlesztését és a Budapesttel, illetve más érintett önkormányzatokkal a szoros együttműködést.
A fejlesztés három szakban fog megvalósulni: 2003-2006 között bevezetik az ütemes közlekedést, ami azt jelenti, hogy a fővárostól 30-40 kilométerre fekvő állomásokról félóránként, a távolabbiakról pedig óránként indulnak majd a vonatok; 2006-tól fokozatosan egységesítik a járműállományt, bővülnek a szolgáltatások, és megkezdődik a régióban a vonalas infrastruktúrák - MÁV-HÉV - integrációja. A harmadik szakaszban, 2010 után a teljes elővárosi közlekedés kiépítése mellett befejeződik az állomások rekonstrukciója is.
A három ütemben megvalósuló program 2010-ig a becslések szerint 400-500 milliárd forintba kerülne.
Vizsy Ferenc személyszállítási főigazgató kiemelte: a szolgáltatási színvonal emelkedése révén 2006-ra a budapesti elővárosi vonalak 80 százalékán 20-40 perces menetrend szerint közlekednek majd a vonatok, a zsúfoltság 150 százalékról 120-ra csökken, és átlagosan 20 százalékkal nő az ülőhely-kapacitás is.
Járműfejlesztések
A 11 elővárosi vonal közül jelenleg kettőn van dízelüzemű közlekedés. A korszerű Desirók közel egy évvel ezelőtti üzembe állítása óta az utasforgalom 15 százalékkal nőt. A Budapest-Újszász-Szolnok, valamint a Budapest-Cegléd-Szolnok útvonalon folyamatosan üzembe áll 187 darab felújított elővárosi kocsi és 19 vezérlőkocsi is. A Budapest-Lajosmizse vonalon szintén új beszerzésű, orosz gyártmányú motorvonatokat helyeznek forgalomba - tette hozzá Tömpe István.
A MÁV 30 darab új villamos motorvonat beszerzésére írt ki közbeszerzési pályázatot, melyekkel a dél-budai, illetve az észak-pesti térség vonalain javítják a jövőben a szolgáltatást.
A folyamatos pályakorszerűsítési munkák eredményeként csökken a menetidő, javul a vasúti közlekedés biztonsága. Az új állomási peronok, aluljárók kényelmesebbé és egyszerűbbé teszik a le- és a felszállást.
A következő időszakban folytatódik az uniós támogatással megkezdett pályarehabilitáció a Budapest-Cegléd-Szolnok és a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalakon, valamint a Budapest-Hegyeshalom vonal elővárosi szakaszán.
Zónázó menetrend
A MÁV ez év augusztus 29-től a Budapest-Vác-Szob és a Budapest-Veresegyház között elsőként vezeti be az ütemes menetrendet, mellyel 25 illetve 36 percre csökken a menetidő a két-két város között.
A Nyugat-Európában már évtizedek óta bevált rendszer lényege, hogy a vonatok napközben azonos időközönként, az óra ugyanazon percében indulnak az állomásokról. A menetrend így átláthatóvá és kiszámíthatóvá válik és a járatok száma jelentősen nő.