-
Ültess fát Fehérváron
A Virágos Székesfehérvár pályázat mintájára LOMBKoronás Székesfehérvár névvel idén is meghirdeti faültetési pályázatát a Városgondnokság. Június 10-től lehetőség van pályázni egy-egy konténeres facsemetére, melyet a földben és föld fölött futó közművek miatt a Városgondnoksággal egyeztetve lehet majd elültetni és gondozni, kizárólag fehérvári közterületen.
2026.06.17. -
Ajándék a szociális intézménynek
Az Aranyalma Integrált Szociális Intézmény bicskei otthonában lakók ki- és bejutását is megkönnyíti az a most átadott elektromos kapu, amelyet nemrég készült el a Fehérvár Travel Alapítvány támogatásával.
2026.06.16. -
Vágni vagy nem vágni?
Most bárki szavazhat arról, hogy milyen módon nyírja, vagy ne nyírja a közterületeken a füvet a Városgondnokság. A közösségi oldalakon évek óta változatos és széttartó észrevételek érkeznek ezzel kapcsolatban.
2026.06.16. -
A jövő útja
Gyermekek és szüleik voltak a vendégek a Mathias Corvinus Collegiumban. A találkozón játékok és a jövő képzési lehetőségeinek megismerése szerepelt a fókuszban.
2026.06.15.
Tisztelgés 1956 hőseinek a Szent István Székesegyház ’56-os emlékkeresztjénél
Spányi Antal megyés püspök meghívására az ünnepség keretében együtt imádkoztak a történelmi egyházak helyi képviselői. Beszédeik, az ezt követő imádságok a jelenlévők lelkét simogatták.
Ott volt az ünnepségen sok más emberrel együtt Molnár Krisztián, a Fejér megyei Közgyűlés elnöke, Simon László kormánymegbízott, Törő Gábor országgyűlési képviselő és Cser Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.
Az ünnep szónoka Görög István, a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely ügyvezető igazgatója belülről jövő szubjektív emberi vallomásában beszélt arról, hogy 1956 szülöttjeként a fővárosban élték meg szüleivel e napokat. Arról, hogy édesanyjától később megtudta, hogy az Üllői út felől a Baross utcából kilőtt, de fel nem robbant lövedék az ő fürdőkádjukban landolt.
Lám, mily kevésen múlik az élet! Hallottuk: felnőttként kezdték foglalkoztatni az ’56-os események, sok, sok beszélgetés során együtt élhette át a hajdan ott lévőkkel azokat a szép, mégis szörnyűséges, drámai napokat. Megemlítette a felemelő emberi hozzáállás fontosságát, az akaratot egységbe forrasztó csoportokat és az ellentétes célok eredőjeként bekövetkező tragédiák sorát, a november 4-i szovjet betörést, amivel eltiporták a szabadságharcot. Büszkén mondta, hogy Pákozdon, a Katonai Emlékparkban emlékpontot állítottak a szabadságharc emlékére, elkészült a harckocsit megállítani képes barikád, és a mögötte álló – ám nem látható – forradalmár csoportot sejtető árok. Tisztelettel emlékezett azokra a fiatalokra, és nem fiatalokra, akik vállalták, hogy akár az életük árán is részesei lesznek a szabadság harcának. Köszönetet mondott azoknak, akik hittek az igazukban és életüket áldozták a harcban, vagy az azt követő megtorlásban.
A végén gyönyörű fuvola szó mellett az egyház képviselői, Székesfehérvár városa és Fejér megye közéleti vezetői közös koszorút helyeztek el az áldozatok emlékére, de többen elhelyezték a kegyelet virágait is.