-
A Verstábor mindennapjai
Az elmúlt évekhez hasonlóan a tábor nemcsak arról szólt, hogy Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, a líra egyik első számú magyarországi gondozója, valamint Ráckevei Anna és Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművészek társaságában és értő segítségével a fiatalok verseket tanultak és elemeztek. Milus Marianna beszédtanárnak hála elmélyíthették beszédtechnikájukat, vagy Lőrincz Beáta és Varga Zoltán, a Cédrus Táncegyüttes művészeti vezetőinek útmutatásával bensőséges kapcsolatba kerülhettek a népi kultúra táncos gyökereivel.
2026.08.01. -
Frissüljön fel a múzeumban!
Hűsölő és olvasósarokkal vár mindenkit a harmadfokú hőségriadó idején a Szent István Király Múzeum Rendház épülete a Fő utca 4. szám alatt. Miközben a frissítő vizet kortyolgatják, a vendégek a Vörösmarty Könyvtár olvasnivalóit lapozgathatják.
2026.08.01. -
Kérdezd a zeneszerzőt!
Lezárult az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nyári koncertsorozata. A Kérdezd a zeneszerzőt! című esten a kortárs magyar egyházzene sokszínű világába kalauzolták el az érdeklődőket.
2026.07.31. -
Ozora Fesztivál
Több mint két évtizede várja a fesztiválozókat Ozora, azaz Igar-Dádpuszta. A különleges hangulatú esemény nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók igényeit is kiszolgálja.
2026.07.30.
Tiszta hittel, erős kézzel - „Szent László horvát és magyar szemmel”
„A horvát honfoglalás a VII. században zajlott. A horvátok Kelet-Közép Európában elsőként keresztelkedtek meg, a Horvát Királyság alatt azonban akkoriban még Dalmáciát kell érteni” - kezdte előadását Dr. Heka László, aki „Szappanoperába illő történetként” jellemezte azt a folyamatot, amelynek végén Szent László király, nővére védelmében seregeivel bevonult a Horvát Királyságba. A Tripimir-dinasztia uralma alatt, 1000-ben, a velenceiek megtámadták a Horvát Királyságot. A horvát szigetek behódoltak a velencei dózsénak és egy belső udvari vita után az egyik horvát herceg a magyar király, Szent István udvarába került. Az 1060-as években Zvonimir kapta meg Szlavóniát, bán lett, és feleségül vette Szent László király nővérét, Ilonát, akit a horvátok ma is Szép Ilonaként emlegetnek.
Zvonimir király halála után a szigetek elfogadták Ilonát uralkodónak, a szárazföldi városok azonban hallani sem akartak arról, hogy egy nő uralkodjon felettük. Ekkor vonult be Szent László király - Ilona kérésére - seregeivel horvát földre. Közben azonban Magyarországot megtámadták a besenyők, így a Lovagkirály Álmos hercegre bízta az új terület irányítását. A Dráva és a Száva közötti terület elfoglalása után a területet - Velence és a pápa haragjától joggal tartva - nem csatolta Magyarországhoz, viszont a vármegyerendszert kialakította. 1094-ben megalapította a zágrábi püspökséget, amely az országhoz csatolás szempontjából fontosabb lépés volt, hiszen az új püspökséget az esztergomi érsekség alá rendelte.
Szent László korában Zágráb jelentéktelen településnek számított, fejlődését a püspöki székhellyé válásának köszönheti. Talán nem véletlen, hogy a Lovagkirály kultusza Horvátországban a mai napig is töretlen. A szent király püspökséget ugyan alapított Zágrábban, de székesegyházat nem építtetett. Az újonnan létrehozott püspökségnek azonban palástját adományozta, amely ma is a székesegyház féltett kincse. Az előadás további részében az előadó Szent László király törvényeiről szólt, amelyek a kereszténység megerősítését szolgálták. „Az idei esztendőben mind Magyarországban, mind pedig Horvátországban Szent László Emlékévet ünnepelnek, melynek horvátországi jelmondata: „Tiszta hittel, erős kézzel”. S valóban így kormányozta a reá bízottakat a Lovagkirály.” – zárta előadását Dr. Heka László, akinek magyar nyelvű előadását horvát nyelvű vetített jegyzetek kísérték és horvát nyelvű összefoglaló is elhangzott.