-
Jókaitól Arany Jánosig
Hétfőn a magyar nyelv és irodalom tárggyal indultak útjára az érettségi vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Az első részben szövegértési feladat és teszt van, míg a másodikban műértelmezés vagy témakifejtő esszé közül választhatnak az érettségizők.
2026.05.04. -
Kiállítás a Legendus Albában
Tudomány és művészet… egy átjárás Székesfehérvár szívében címmel nyílik kiállítás május 5-én, kedden 18.00 órakor a Legendus Alba könyvesboltban, Székesfehérváron. A tárlat könyveket és festményeket mutat be egymás mellett, a megnyitó után beszélgetést is szerveznek.
2026.05.04. -
Egy nap Haydn mesterrel
Befejeződött az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Somorjai-bérlet koncertsorozata. A Szent István Művelődési Házban az Egy nap Haydn mesterrel című hangversenyen Dénes-Worowski Marcell vezényelte a szimfonikusokat.
2026.05.01. -
Új kiállítás nyílt a Fő utcán
A lengyelek egyik legfontosabb ünnepét mutatja be az az újonnan nyílt kiállítás, amelynek megnyitóját kedden tartották. A tárlat egészen május ötödikéig tekinthető meg a Fő utcán.
2026.04.29.
Tiszta hittel, erős kézzel - „Szent László horvát és magyar szemmel”
„A horvát honfoglalás a VII. században zajlott. A horvátok Kelet-Közép Európában elsőként keresztelkedtek meg, a Horvát Királyság alatt azonban akkoriban még Dalmáciát kell érteni” - kezdte előadását Dr. Heka László, aki „Szappanoperába illő történetként” jellemezte azt a folyamatot, amelynek végén Szent László király, nővére védelmében seregeivel bevonult a Horvát Királyságba. A Tripimir-dinasztia uralma alatt, 1000-ben, a velenceiek megtámadták a Horvát Királyságot. A horvát szigetek behódoltak a velencei dózsénak és egy belső udvari vita után az egyik horvát herceg a magyar király, Szent István udvarába került. Az 1060-as években Zvonimir kapta meg Szlavóniát, bán lett, és feleségül vette Szent László király nővérét, Ilonát, akit a horvátok ma is Szép Ilonaként emlegetnek.
Zvonimir király halála után a szigetek elfogadták Ilonát uralkodónak, a szárazföldi városok azonban hallani sem akartak arról, hogy egy nő uralkodjon felettük. Ekkor vonult be Szent László király - Ilona kérésére - seregeivel horvát földre. Közben azonban Magyarországot megtámadták a besenyők, így a Lovagkirály Álmos hercegre bízta az új terület irányítását. A Dráva és a Száva közötti terület elfoglalása után a területet - Velence és a pápa haragjától joggal tartva - nem csatolta Magyarországhoz, viszont a vármegyerendszert kialakította. 1094-ben megalapította a zágrábi püspökséget, amely az országhoz csatolás szempontjából fontosabb lépés volt, hiszen az új püspökséget az esztergomi érsekség alá rendelte.
Szent László korában Zágráb jelentéktelen településnek számított, fejlődését a püspöki székhellyé válásának köszönheti. Talán nem véletlen, hogy a Lovagkirály kultusza Horvátországban a mai napig is töretlen. A szent király püspökséget ugyan alapított Zágrábban, de székesegyházat nem építtetett. Az újonnan létrehozott püspökségnek azonban palástját adományozta, amely ma is a székesegyház féltett kincse. Az előadás további részében az előadó Szent László király törvényeiről szólt, amelyek a kereszténység megerősítését szolgálták. „Az idei esztendőben mind Magyarországban, mind pedig Horvátországban Szent László Emlékévet ünnepelnek, melynek horvátországi jelmondata: „Tiszta hittel, erős kézzel”. S valóban így kormányozta a reá bízottakat a Lovagkirály.” – zárta előadását Dr. Heka László, akinek magyar nyelvű előadását horvát nyelvű vetített jegyzetek kísérték és horvát nyelvű összefoglaló is elhangzott.