-
Évzáró gálaműsorra készülnek
"Lépéselőnyben” címmel tanévzáró gálaműsort rendez az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola június 21-én, vasárnap 16.00 és 18.00 órai kezdettel a Vörösmarty Színházban. Az eseményen az ARAMI összes diákcsoportja színpadra lép. Jegyek online vásárolhatóak.
2026.06.18. -
Érkeznek az Igazán Nők!
Már csak egy hét, és megérkezik Székesfehérvár egyik legkülönlegesebb nyárindító koncertje. Június 25-én este a Bartók Béla téren újra színpadra áll az Igazán Nők! – az a produkció, amely a budapesti sikerek után végre hazatér, hogy a fehérvári közönséggel együtt indítsa a nyarat. Ha van este, amit érdemes beírni a barátnős programok közé, akkor ez biztosan az.
2026.06.18. -
178 évet vártunk a királyra
2021-ben indult az a kutatássorozat, amely arra tett kísérletet, hogy a fehérvári osszáriumban felhalmozott emberi maradványok közül megtalálják a Szűz Mária Bazilika alá eltemetett királyaink valamelyikét.
2026.06.17. -
Egyasszony
A FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében Székesfehérváron a Szent István Művelődési Házban is bemutatták azt a monodrámát, amely Péterfy-Novák Éva kötetéből született. Az Egyasszony tragédiája Tenki Réka előadásában került színre.
2026.06.17.
Tiszta hittel, erős kézzel - „Szent László horvát és magyar szemmel”
„A horvát honfoglalás a VII. században zajlott. A horvátok Kelet-Közép Európában elsőként keresztelkedtek meg, a Horvát Királyság alatt azonban akkoriban még Dalmáciát kell érteni” - kezdte előadását Dr. Heka László, aki „Szappanoperába illő történetként” jellemezte azt a folyamatot, amelynek végén Szent László király, nővére védelmében seregeivel bevonult a Horvát Királyságba. A Tripimir-dinasztia uralma alatt, 1000-ben, a velenceiek megtámadták a Horvát Királyságot. A horvát szigetek behódoltak a velencei dózsénak és egy belső udvari vita után az egyik horvát herceg a magyar király, Szent István udvarába került. Az 1060-as években Zvonimir kapta meg Szlavóniát, bán lett, és feleségül vette Szent László király nővérét, Ilonát, akit a horvátok ma is Szép Ilonaként emlegetnek.
Zvonimir király halála után a szigetek elfogadták Ilonát uralkodónak, a szárazföldi városok azonban hallani sem akartak arról, hogy egy nő uralkodjon felettük. Ekkor vonult be Szent László király - Ilona kérésére - seregeivel horvát földre. Közben azonban Magyarországot megtámadták a besenyők, így a Lovagkirály Álmos hercegre bízta az új terület irányítását. A Dráva és a Száva közötti terület elfoglalása után a területet - Velence és a pápa haragjától joggal tartva - nem csatolta Magyarországhoz, viszont a vármegyerendszert kialakította. 1094-ben megalapította a zágrábi püspökséget, amely az országhoz csatolás szempontjából fontosabb lépés volt, hiszen az új püspökséget az esztergomi érsekség alá rendelte.
Szent László korában Zágráb jelentéktelen településnek számított, fejlődését a püspöki székhellyé válásának köszönheti. Talán nem véletlen, hogy a Lovagkirály kultusza Horvátországban a mai napig is töretlen. A szent király püspökséget ugyan alapított Zágrábban, de székesegyházat nem építtetett. Az újonnan létrehozott püspökségnek azonban palástját adományozta, amely ma is a székesegyház féltett kincse. Az előadás további részében az előadó Szent László király törvényeiről szólt, amelyek a kereszténység megerősítését szolgálták. „Az idei esztendőben mind Magyarországban, mind pedig Horvátországban Szent László Emlékévet ünnepelnek, melynek horvátországi jelmondata: „Tiszta hittel, erős kézzel”. S valóban így kormányozta a reá bízottakat a Lovagkirály.” – zárta előadását Dr. Heka László, akinek magyar nyelvű előadását horvát nyelvű vetített jegyzetek kísérték és horvát nyelvű összefoglaló is elhangzott.