-
Szombaton Floralia!
Idén is Septimius Severus császár felvonulásával és bemutatásával indul majd a Floralia, a Szent István Király Múzeum hagyományos tavaszköszöntő ünnepe Gorsiumban. Közép-Európa legnagyobb szabadtéri régészeti parkjában ezúttal a császár 202-ben tett látogatása elevenedik meg. Április 27-én, szombaton és április 28-án, vasárnap 10 órától 18 óráig nagyszabású programokkal várják az érdeklődőket!
2024.04.26. -
Töltse ki a Bach-kvízt!
A 12 hónap 12 zeneszerző című játékban a Vörösmarty Mihály Könyvtár minden hónapban egy híres zeneszerző életéről és munkásságáról kérdezi olvasóit. A zeneszerzőkkel kapcsolatos kvízt kitöltők között értékes könyvjutalmakat sorsolnak ki. A Bachról szóló kvíz beküldési határideje május 4.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25. -
Áttáncolt 15 év
Tizenötödik jubileumát ünnepli idén a MegaDance Táncstúdió. A születésnap alkalmából különleges gálaműsorral készülnek a szervezők, június 3-án.
2024.04.25.
Szétszakítva – szombaton lesz a történelmi játékfilm díszbemutatója
A pandémia miatt csúszott a bemutató és három évig húzódott a Szétszakítva című film forgatása. Mostanra azonban elkészült a történelmi mozi, melyet a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Házban este fél nyolctól tekinthetnek meg az érdeklődők. Burján Zsigmond első filmje, a Csak még egyszer a Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred történetét mutatja be az első világháborúban, a Szétszakítva ennek a folytatása, bár önállóan is megállja a helyét. Az ezredparancsnok visszaemlékezései adják a fő vonalat és az ország trianoni tragédiája a székesfehérvári katonák drámáján keresztül bontakozik ki. A film központjában a tiszta és mély érzelmek állnak, melyet a színészi játék és a képi világ tükröz a leginkább – nyilatkozta Burján Zsigmond rendező.
„Kérdeztük a múltat és a múlt egy idő után elkezdett válaszolni nekünk. Borzasztó mély és tiszta érzelmeket ábrázoltunk ebben a filmben. Azokat az érzelmeket amiket nekem a nagyszüleim, másoknak a dédszülei éltek át. Az hogy tragikus a fim, az igaz sajnos, hiszen nincs olyan család Székesfehérváron és az egész országban sem, akit ne érintett volna valamilyen módon.”
A filmhez hiteles történelmi forrásokat használtak fel. Bödő István a Fejér Megyei Levéltár igazgatója saját kutatásba kezdett, és olyan egyedülálló dokumentumra bukkant, melyet azelőtt sehol sem publikáltak. A levelet 1919. októberében írta meg Károlyi József főispán a román városparancsnoknak azért, hogy véget vessenek a székesfehérváriakat ért atrocitásoknak – ezek a sorok és maga a levél is kiemelt szerepet kap a filmben, ráadásul az erről szóló jelenetet a Városházán a jelenlegi polgármesteri irodában forgatták. Bő egy héttel azután, hogy a levelet megkapta az akkori román városparancsnok, október 12-én bevonult Székesfehérvárra Horty Miklós csapata.
Burján Zsigmond rendező kiemelte, a filmben dolgozók először csapattá majd egy alkotóközösséggé alakultak át és a rendezőasszisztens, jelmeztervező Szamosi Marianntól kezdve, a színészeken át (mások mellett: Tűzkő Sándor, Balogh Mihály, Szigeti Anna, Csille Ildikó, Nagy Judit), az operatőrökön (Romhányi Ádám, Kersák József) és a vágón (Ternák Ferenc) át mindenki hozzátette tudását a produkcióhoz.
„Az egész film az egy szívbemarkoló üzenet a múltból a jelennek. Szerintem tudnia kell mindenkinek min mentek keresztül a mi őseink és tanulni kell belőle, hogy ne kövesse el senki ugyanazokat a hibákat, vagy legalább merítsenek belőlük érzelmi töltést, mert azt gondolom bőven van miből.”