Szeptember 10-én a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Házban mutatják be Burján Zsigmond legújabb filmjét. A történelmi mozi székesfehérvári családok tragédiáin keresztül mutatja be az első világháború és a Trianon közötti időszakot.
A pandémia miatt csúszott a bemutató és három évig húzódott a Szétszakítva című film forgatása. Mostanra azonban elkészült a történelmi mozi, melyet a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Házban este fél nyolctól tekinthetnek meg az érdeklődők. Burján Zsigmond első filmje, a Csak még egyszer a Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred történetét mutatja be az első világháborúban, a Szétszakítva ennek a folytatása, bár önállóan is megállja a helyét. Az ezredparancsnok visszaemlékezései adják a fő vonalat és az ország trianoni tragédiája a székesfehérvári katonák drámáján keresztül bontakozik ki. A film központjában a tiszta és mély érzelmek állnak, melyet a színészi játék és a képi világ tükröz a leginkább – nyilatkozta Burján Zsigmond rendező.
„Kérdeztük a múltat és a múlt egy idő után elkezdett válaszolni nekünk. Borzasztó mély és tiszta érzelmeket ábrázoltunk ebben a filmben. Azokat az érzelmeket amiket nekem a nagyszüleim, másoknak a dédszülei éltek át. Az hogy tragikus a fim, az igaz sajnos, hiszen nincs olyan család Székesfehérváron és az egész országban sem, akit ne érintett volna valamilyen módon.”
A filmhez hiteles történelmi forrásokat használtak fel. Bödő István a Fejér Megyei Levéltár igazgatója saját kutatásba kezdett, és olyan egyedülálló dokumentumra bukkant, melyet azelőtt sehol sem publikáltak. A levelet 1919. októberében írta meg Károlyi József főispán a román városparancsnoknak azért, hogy véget vessenek a székesfehérváriakat ért atrocitásoknak – ezek a sorok és maga a levél is kiemelt szerepet kap a filmben, ráadásul az erről szóló jelenetet a Városházán a jelenlegi polgármesteri irodában forgatták. Bő egy héttel azután, hogy a levelet megkapta az akkori román városparancsnok, október 12-én bevonult Székesfehérvárra Horty Miklós csapata.
Burján Zsigmond rendező kiemelte, a filmben dolgozók először csapattá majd egy alkotóközösséggé alakultak át és a rendezőasszisztens, jelmeztervező Szamosi Marianntól kezdve, a színészeken át (mások mellett: Tűzkő Sándor, Balogh Mihály, Szigeti Anna, Csille Ildikó, Nagy Judit), az operatőrökön (Romhányi Ádám, Kersák József) és a vágón (Ternák Ferenc) át mindenki hozzátette tudását a produkcióhoz.
„Az egész film az egy szívbemarkoló üzenet a múltból a jelennek. Szerintem tudnia kell mindenkinek min mentek keresztül a mi őseink és tanulni kell belőle, hogy ne kövesse el senki ugyanazokat a hibákat, vagy legalább merítsenek belőlük érzelmi töltést, mert azt gondolom bőven van miből.”
