-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Szétszakítva – szombaton lesz a történelmi játékfilm díszbemutatója
A pandémia miatt csúszott a bemutató és három évig húzódott a Szétszakítva című film forgatása. Mostanra azonban elkészült a történelmi mozi, melyet a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Házban este fél nyolctól tekinthetnek meg az érdeklődők. Burján Zsigmond első filmje, a Csak még egyszer a Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred történetét mutatja be az első világháborúban, a Szétszakítva ennek a folytatása, bár önállóan is megállja a helyét. Az ezredparancsnok visszaemlékezései adják a fő vonalat és az ország trianoni tragédiája a székesfehérvári katonák drámáján keresztül bontakozik ki. A film központjában a tiszta és mély érzelmek állnak, melyet a színészi játék és a képi világ tükröz a leginkább – nyilatkozta Burján Zsigmond rendező.
„Kérdeztük a múltat és a múlt egy idő után elkezdett válaszolni nekünk. Borzasztó mély és tiszta érzelmeket ábrázoltunk ebben a filmben. Azokat az érzelmeket amiket nekem a nagyszüleim, másoknak a dédszülei éltek át. Az hogy tragikus a fim, az igaz sajnos, hiszen nincs olyan család Székesfehérváron és az egész országban sem, akit ne érintett volna valamilyen módon.”
A filmhez hiteles történelmi forrásokat használtak fel. Bödő István a Fejér Megyei Levéltár igazgatója saját kutatásba kezdett, és olyan egyedülálló dokumentumra bukkant, melyet azelőtt sehol sem publikáltak. A levelet 1919. októberében írta meg Károlyi József főispán a román városparancsnoknak azért, hogy véget vessenek a székesfehérváriakat ért atrocitásoknak – ezek a sorok és maga a levél is kiemelt szerepet kap a filmben, ráadásul az erről szóló jelenetet a Városházán a jelenlegi polgármesteri irodában forgatták. Bő egy héttel azután, hogy a levelet megkapta az akkori román városparancsnok, október 12-én bevonult Székesfehérvárra Horty Miklós csapata.

Burján Zsigmond rendező kiemelte, a filmben dolgozók először csapattá majd egy alkotóközösséggé alakultak át és a rendezőasszisztens, jelmeztervező Szamosi Marianntól kezdve, a színészeken át (mások mellett: Tűzkő Sándor, Balogh Mihály, Szigeti Anna, Csille Ildikó, Nagy Judit), az operatőrökön (Romhányi Ádám, Kersák József) és a vágón (Ternák Ferenc) át mindenki hozzátette tudását a produkcióhoz.
„Az egész film az egy szívbemarkoló üzenet a múltból a jelennek. Szerintem tudnia kell mindenkinek min mentek keresztül a mi őseink és tanulni kell belőle, hogy ne kövesse el senki ugyanazokat a hibákat, vagy legalább merítsenek belőlük érzelmi töltést, mert azt gondolom bőven van miből.”